A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1908, július-szeptember (45. évfolyam, 147-222. szám)
1908-07-02 / 148. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA * 1. „TI»*i*vld«kl hm»“ »litt oly bura értendő, mely Jelleg tekintetében megfelel a Békés Tírmegyében és Csongrád, valamint Jász-NagykunSiolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegryel buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett ▼•gy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „PestvldéU bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és Váczi Járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „B&na&sl bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely Q nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „BAcskal bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. Jt) 1. „Tiszavidéki Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. S. „Dun&ntnU Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ★ 4 Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya" alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Ceeagrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékbe* ttemsit harcaira. 1. Unter „Thelssw«lzen“ Ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Coin. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Gomitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, ■ Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Welzen“ äst solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des lm Comitaté Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. *> 1. Unter „Ttieissgergtc“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Obernngarisclie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdaimbisclie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubisohe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehe». Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln *u verstehen« Unter „SlebenbUrper Kartoffeln“ sind die In den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln au verstehen. XLV. évfolyam. Budapest, 1908 julius 2. (csütörtök). 148. szám. S8£S«) * Vízállás reggel 7 órakor 1 . 1Q7 Wasserstand 7 Uhr Früh ) om' Hőmérő reggel 7 órakor i Thermometer 7 Uhr Früh ‘ Légsúlymérő reggel 7 órakor I 775 Barometer um 7 Uhr Früh } Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve ... ... ... K 24.— Házhoz hordva... ... ... „ 28.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 32.— Külföldre. .................... „ 44 — Egyes példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Meejelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. IAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ......................K 24.— Ins Haus gestellt ........ „ 28.— Per Post für Ungarn nnd Österreich .................. „ 32.— Für das Ausland ........ „ 44.— Einzelne Exemplare 20 H. r A) Arútőzsde. — Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche ivährend der Börsenzeit thatsächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. I. Gabonanemüek. — Getreide. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. Készáru __ Effective Waare Preise netto Casse per 100 Kilogramm. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki... __________ Theiss _______ __________ IFejérmegyei ... ... ... ... Com. Fejér.. ... ... ... ........ ;)<<Pestvidéki ... ... ... ........ Pester Boden ... ... ... ... ... /Bánsági... ... — ... ... ... Banater... ... ... ... ... ... ... vBácskai... ... ... ... ... ... Bácskaer ... ... ... ... ... ... Szerb ......................... . — Serbischer... ... ................... Román ._ ... _. .................. Rumänischer ......................... Bolgár _. ... ... ... .............. Bulgarischer .........................----------23 30 23 - 23 10 23 20 23 40 23 70 23 40 23 50 23 60 23 80 23 60 23 30 23 40 23 50 23 50 24 - 23 70 23 80 23 90 24 — 23 80 23 50 23 60 23 70 23 80 24 20 23 90 24 — < 24 10 24 20 24 — 23 70 23 80 23 90 24 24 50 24 20 24 30 24 40 24 60 24 ?0 24 — 24 10 24 70 24 40 24 50 24 50 24 20 24 30 24 90 24 60 24 70-----'-------------------------Rozs — Roggen ... ... ... ... ... ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ... ... ... ... ... ... ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ... ... ... .............. Prima ... ... ... ... ... ... ... Középminőségü ................... Mittel ................... ........ ... 19 30 19 10 19 60 19 30 Elsőrendű ... ... ... .............. Prima ... ... ... ... ... ... ... Középminőségü ... ... ... ... Mittel ... ..................... ... 16 60 16 — 16 80 16 40 Árpa — Gerste .............................. /Takarmány, elsőrendű ... Futter, Prima ... ... ... ... ... 1 „ másodrendű.. „ Sekunda ... ... ... ... ^í< Sörfőzésre, tiszavidéki _ Brauer, Theiss....... ........... 1 „ felsőmagyar. _ „ Oberungar.................. \ „ dunántúli. ....... „ Transdanub................ 14 30 13 90 14 60 14 30 Tengeri — Mais ... ... __________ Magyar... ... ... ... __ ... ... Ungar. ... ... ........ ... ... — Román v. bolgár, ó ... ... ... Rumän. o. bulgar., alt ... ... Szerb ... ................... ... ... Serbisch....................... ... ... Cinquantin .................. ... ... Cinquantin.................. ... ... Fehér ... ... ... ... .............. -Weisser............. ... .............. 14 20 14 40 Köles — Hirse................ ................ 11 — b) Hata 12 — iridöre. Repce — Reps ................................... — Terminwaare. Káposztarepce... ............ ... Kohlreps ................... ........ Réparepce ... ... ... ... ........ Rübsen...................................----------Határidő — Termin Délutáni iVa óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Va Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam IV2 órakor Cours um llh Uhr pénz — Geld árú — Waare Magyar buza — Ung. We izén ... ... ... ... 1908 októb Oktober----------Buza — Weinen _______ _______ _______ 1908 október.. ... ... ... Oktober ... ... ... ... ... 21 78 22 04 21 90 22 40 22 SO 22 40 22 32 ............. ........................ 22 32 22 34 99 99 ...............................—-Rozs — Roggen _________________________ 1908 október .............. Oktober 17 92 17 96 17 88 18 50 18 24 18 40 18 40 18 42 99 99 ...................................... Tengeri — Mais ________________________ 1908 julius ... .............. . ruli 14 08 14 16 14 08 14 14. an id. 39 14. 9.p. id. 20 _______________ 14 24 14 40 14 26 14 26 14 44 14 30 u 99 99 ...........-.....................— 1909 május ................... Mai....... 13 98 14 16 14 08 14 32 14 24 14 30 Zab — Hafer .............. .................................. 1908 októb er .................. Oktober 16 80 16 98 16 90 16 94 16 82 16 86 16 84 16 86 Káposztarepce — Kohlrej Í>S-----------------1908 augusztus .............. August c) Határidőre. Felr aa an aa fin nondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In gekündigter Waare vorgefallene Schlüsse. Magyar buza — Ung. Weizen • Tengeri — M d) Les. als ....... ... ... ... ... ... ... ... Káposztarepce — Kohlreps zámoló árfolyamok. — Liquidationskurse. Magyar buza — Ungarischer Weizen .............................................-Rozs — Roggen __________ ________________ ... ... ... ... ...-----Zab — Hafer... ... ............ ............ ... ... ... ... ..............................-----Buza — Weizen ____ Tengeri — Mi ** II. Burc lis ... .. ... .................................................... . ... 13 92 e Waare. Káposztarepce — Kohlreps amm. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. |onya, készárú. — Kartoffeln, effektiv Preise netto Casse per 100 Kilogr Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ... ................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ... ... Nyirségi — Nyirer ................... ... ._ ........ Erdélyi — Siebenbürger ........ ... ................... Bánsági — Banater ................. — .............. Pesti — Pester ....................... ............. ... Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln i. — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische ... ... ... ... ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer .............. ................. ... Erdélyi — Siebenbürger .................. .............. Bánsági — Banater ... ... .............. ... ... ... Pesti — Pester ... ................. ........ ... ... ucte. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis III. KUlönféle terményei — — — Készárú — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse kötések — Schlüsse árfolyamok — Kurse pénz — Geld áru—Waare pénz — Geld árú —Waare Ingyen hordó 1Q0, , , Franco Fass, netto Tara luu kent Disznózsi Schweine r ... ... ... Buda] Vidék aesti ... ... ... ... ... ... ... ... — Budi ipeste Ifett r___ ... ... .............................. 129 — 130 —----------fett i....................................... ............. Land 100 kg.-ként Magyar légenszáritott vidéki ... ... ... Landspeck, ung. luftgetrocknet... ... ... Városi légenszáritott 4 drbos .............. Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig ... q q » » u » — —- —- » n u n — Füstölt ................... ............ ... ... ... Geräuchert... ... ... ... ... ... ... ... ... 109 — 117 110 — 118 —---------Szalonna S] neck Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ként Boszniai. 1907. szokvánvminősésr ... ... Bosnische. 1907. Usance-Qnalität ... ... 49 — 50 —-----— — 1907. 100 darabos .............. „ 1907. 100 Sti 1907. 85 „ .............. „ 1907. 85 Szerbiai. 1907. szokvánvminőséfir ... ... Serbische. 1907. Usance ick... ... ... ... Sí D tilva .............................. Qualität ........ ick ........ ... ... „ 1907. 100 darabc 1907. 85 S— — — — 1907. 100 Sti 1907. 85 F™ÄSo\„. IWtS-ként Ss T* silvaiz ... . . .. ... Szlavóniai 1907 ........ ......................... Slav< jnisches 1 isches 19( 307 ............................. 31 — 31 50---------flanmenmns Szerbiai 190 7 _ ... ... ... ... ... ... __ Serb )7 ................................... 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig K-tól — von K-ig — bis 1908 Frachts ütme von He Heremag Lucerna, magyar 1907. évi .............. Luzemer ungarische ! Lóhere, aprószemü 1907. évi .............. Rothklee kleinkörnig : „ középszemü 1907. évi .............. „ mittelkömig ] „ nagyszemű 1907. évi .............. „ grobkörnig 1 IllfSIPlIií R1 a ff »» m actvip az 1908. évi junlus 22-ótől 26-áio UVdrUlj DUnapebire előfordult kötéBek alapján. "uvardij 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Győrbe a fuvardiitétel 22 fillérrel magasabb. — jV 907 ..................----------907................ . IV. Hajózási f A 907 _________ 907 _________ — Schiff Frachtsätze verste rach Győr ist de sfracht nach hen sich per 100 Kilogr r Frachtsatz um 22 He Budapest auf amm inclusive Assecuranz. ler höher. nnd der vom 22. bis 26. Juni vorgefallenen Schlüsse. ler—bis Heller Pancsováról Újvidékről Bezdánról 57—62 52—56 45—48 Kalocsáról 37—40 Dunaföldvárról Szentesről 37—40 73—76 Szegedről Zentárói Titelről Mitroviczáról 59—62 57—60 55—58 73—76 Temesvárról 87—90 Nagybecskerekröl 59—62 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendök. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
