A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1908, július-szeptember (45. évfolyam, 147-222. szám)
1908-07-11 / 156. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA lt 1- „TI»»»vMélst bt»»« alatt oly buza «rtend«, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés Tármegyében és Csongrád, valamint JáSí-Nagykun- Siolnok Tármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejtfrmegryel Imza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett ▼agy ezekkel szomszédos területeken termett. S. „Pestvld«U basa“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a bíal, pomázi és Váczi Járások kivételével — termeft búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánságra buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontói és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának a mely O nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bma(( alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — *«nn§lt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burfjouy». „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. »Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Cseagrád, Arad, Torontái, Tanús és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli BUaféfckatnMtt •|C 1. Unter „Thefsswelzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontái und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ■fc) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische ©erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubisohe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdn, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pe8t-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontái, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter M8lebenbiirg§r Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLV. évfolyam. Budapest, 1908 julius II. (szombat). 156. szám. äs* i — -«“« Viz állás reggel 7 órakor I , ... Wasserstand 7 Uhr Früh j Hőmérő reggel 7 órakor 1 , 1Q0 n Thermometer 7 Uhr Früh ) “r Légsúlymérő reggel 7 órakor I Barometer um 7 Uhr Früh } Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve ..............K 24.— Házhoz hordva .............. „ 28.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 32.— Külföldre ........................ „ 44 — Egyes példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BÜDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WÄAREN- ÜND EFFECTEN-BŐRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jShrllch: Loco Secretariat der Börse ..........................K 24.— Ins Haus gestellt ........ „ 28.— Per Post für Ungarn nnd Österreich .................. „ 32.— Für das Ausland ........ „ 44.— Einzelne Exemplare 20 H. BHinHWIIllBiBIKJHliMMMMWMBMMMM—M—MMWB—MBUü——MWIibMBIW IIIIII HHIMT ....... —mirimIIHHOTiiM—MBüMBgmanO—WaWQ—IITHII ■ I w A) Árutőzsde. — Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thatsächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter hüben. I. Gabonanemüek. — Getreide, Árak készpénzben ÍOO kilogrammonként. ^ Készáru. __ Effective Waare. Preise netto Cas8e per 100 Kilo0rammA minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgcwicht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weisen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki... ... ... ... ... Theiss ... ........ ... ... ... ... iFejérmegyei . ..... ... Com. Fejér ............. ... ... ... >jí ^Pestvidéki ... ... ... ... ... Pester Boden ... .................. /Bánsági... ... ... ... ... ... Banater ........ ... ... ... ... ... ''Bácskai... ................. ... Bácskaer .............................. Szerb ......................... ........ Serbischer.............................. Román .. ... ... ... ... ... ... Rumänischer ......................... Bolgár .. ... ... ... ... ........ Bulgarischer .........................----------23 80 23 S0 23 60 23 70 23 90 24 20 23 90 24 — 24 10 24 30 24 10 23 80 23 90 2t — 24 — 24 50 24 20 24 30 24 40 24 50 24 30 24 — 24 10 24 20 24 30 24 70 24 40 24 50 24 60 24 70 24 35 24 05 24 15 24 25 24 35 24 85 24 55 24 65 24 75 24 85 24 65 24 35 24 45 25 05 24 75 24 85 24 85 34 55 24 65 25 25 24 95 25 05------------------------------Közs — Koggen ... ... ... ... ... ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ... ................. ... ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű, új ... ... ........... Prima, neu............................. Középminőségü, új .............. Mittel, neu.............................. 19 60 19 40 19 80 19 60 Elsőrendű _. .............. ... ... Prima „ .................. ... — Középminőségü ................... Mittel .................................... 17 10 16 50 17 30 16 90 Árpa — Gerste _______________ /Takarmány, elsőrendű, új Futter, Prima ( „ másodrendű, új „ Sekui Sörfőzésre, tiszavidéki ... Brauer, Theis 1 „ felsőmagyar.... „ Ober ' „ dunántúli... _ „ Tran , neu ............. ida, neu ............ s ....................... 14 90 14 50 15 20 14 90 Tengeri — Mais Román v. bolgár, ó .............. Szerb Ungar. Rumän Serbisc Cinquai Weisse o. bulgar., alt ........ h ___ 15 10 15 30 iingar ................. sdanub ...........*. Cinquantin... ... ... ... ... ... Fehér .................................... atin... ................. — Köles — Hirse _______________... 11 — b) Hat. 12 — iridöre. Kepce — Keps... ... ........ ... ... ... — Terminwaare. Káposztarepce, új .............. ... Kohlreps, neu ... ................... Réparepce ... ... ................... Rübsen................... .............. 32 30 33 — Határidő — Termin Délutáni IV2 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis llla Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam iVa órakor Cours um V-/i Uhr pénz — Geld árú — Waare Magyar buza — Ung. We izén ... ... ... ... 1908 októl) er.. ... ... ... Oktober----------Buza — Weizen ................. 1908 októl) er ............... Oktober « 22 50 22 70 22 62 22 72 22 50 22 58 * 22 56 22 58 Közs — Koggen ... ... ... ............. ... ... ... 1908 október ............. Oktober 19 10 19 14 19 08 19 20 18 94 IS 04 19 04 19 06 Tengeri — Mais .......................................... 1908 julius 1908 ausrus __________ , ruli 15 06 15 0f 15 04 14 9? 14 96 14 66 15 — 14 68 iztus... ... ... üst ................................................... 15 08 ____ ... ? 99 99 .............................................. 1909 május... ... ... ... Mai ....... 14 56 14 62 14 52 14 74 14 64 14 68 ................................................................ .............................................. Zab — Hafer ................................................... 1908 október.. .............. Oktober ........ .............. 16 88 17 00 16 86 16 94 ......................................................................................... .. ..................................................... 16 84 16 86 Káposztarepce — Kohlre] ps------------------1908 augusztus .............. August c) Határidőre. Felr 33 — 33 20 nondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In gekündigter Waare vorgefallene Schlüsse. Magyar buza — Ung. Weizen Közs — Koggen .................................... Buza — Weizen ........ Tengeri — M d) Les. ais ............ Káposztarepce — Kohlreps rámoló árfolyamok. — Liquidationskurse. Magyar buza — Ungarischer Weiz en... ... ... ... .................. ... Közs — Rogg en ... ... ... ... ...................-----Zab — Hftfw — ...-----Buza — Weizen “l Tengeri — Ms ** II. Bur{ iis ........... 14 60 e Waare. Káposztarepce — Kohlreps amm. Árak készpénzben ÍOO kilogrammonként. |onya, készárú. — Kartoffeln, effektiv Preise netto Casse per 100 Kilogr Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische......................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer ... ........... ............. ... Erdélyi — Siebenbürger... ... ............. ... ... Bánsági — Banater .............. ......................... Pesti — Pester ................... ... ... .............. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Für landwirthschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln k. — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische ......................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer ...................... ... ... ... Erdélyi — Siebenbürger.................................... Bánsági — Banater ... ... ... .................. ... Pesti — Pester .............................................. ucte. Fehér — Weiss Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis III. Különféle terményei — — — Készárú — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidation s- Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse kötések — Schlüsse árfolyamok — Kurse pénz — Geld áru—Waare pénz — Geld áru —Waare Ingyen hordó . , . Franco Fass, netto Tara kg.-kent Disznózsú Schweinel r ... ... ........ Buda Vidél pesti . . Buda ipeste fett r 132 — 133 — _ _-----fett ... ........ d ... .............................................. Land 100 kg.-ként Magyar légenszáritott vidéki .............. Landspeck, ung. luftgetrocknet............. Városi légenszáritott 4 drbos ... ... ... Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig ... 3 3 Füstölt ............. ... ....................... ... Geräuchert....................... ... .. ... .. 109 — 117 — 110 — 118 —----------Szalonna Sí >eck._. .. Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ként Boszniai. 1907. sznkvánvminősée' RostiísaIir. 1907. IJsanr.fi-Qnalitá'.t 49 — 50 —----------1907. 100 darabos .............. „ 1907. 100 Sti 1907. 85 „ .............. „ 1907. 85 Szerbiai. 1907. szokvánvminösép' Serbische. 1907. Usance lick................. S2 ilva .............. ... ... ... Qualität ........ ick ................... „ 1907. 100 darabo 1907. 85 s ................. 1907. 100 Sti 1907. 85 Ingyen hordó 1 nA. . , , Franco Fass, netto Tara kg.-ként Sz P1 ilvaiz ... ... ... ... ... Szlavóniai 1907 .................................... Slav< jnisches 1 isches 19C 307 ........................... 31 — 31 50 _ _-----laumenmus Szerbiai 19C 7 Serb )7.................................... 100 kg.-ként K-tól — von K-ig — bis----------Heremag Lucerna, magyar 1907. évi .............. Luzemer ungarische : Lóhere, aprószemü 1907. évi .............. Rothklee kleinkörnig j „ középszemü 1907. évi .............. „ mittelkömig ] „ nagyszemü 1907. évi .............. „ grobkörnig ] uvardij Budapestre uvardij 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die J Győrbe a fuvardijtétel 22 fillérrel magasabb. — N 907 . .. Budapt amm inclusive ler höher. est aDfört Assecuranz. 907 . . 907907IV. Hajózási f A Díjtételek fillértől—fillérig — Schiff, Frachtsätze versié) ach Győr ist de sfracht nach ken sich per 100 Kilogr Frachtsatz um 22 He nd der vom 80<* Jani bis 4. Jul vorgefalletien Schlüsse. 111908 Frachtsätze von Heller—-bis Heller Pancsováról Újvidékről 57—62 52—56 Bezdánról 45—48 Kalocsáról 37—40 Dunaföldvárról Szentesről 37—40 73—76 Szegedről Zentárói Titelről 59—62 57—60 55—58 Mitroviczáról 73—76 Temesvárról 87—90 Nagybecskerekről 59—62 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendök. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
