A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1908, július-szeptember (45. évfolyam, 147-222. szám)
1908-07-04 / 150. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA ♦ 1. „Tlssavlriékt bn*n‘‘ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés Tármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fej«i-megryei linza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett ▼•gy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvltlékl buza» alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely O nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezeti vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *> 1. „Tiszavidéki árpa64 alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dnnáiituli ärpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyirségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Coefrád, Arad, Torontál, Testes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékbe* ioemak tnirjsf ■ 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Gomitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen —- gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ★> 1. Unter „Theissg'erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in Jessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische ©erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanuhisclie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubisohe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitatsn Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln su verstehen. Unter „SlebenbDrger Kartoffeln“ sind die In den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln iu verstehen. XLV. évfolyam. Budapest, 1908 julius 4. (szombat). 150. szám. Vízállás reggel 7 órakor ) , 1ßf. Wasserstand 7 Uhr Früh ( ' Hőmérő reggel 7 órakor , gflű r, Thermometer 7 Uhr Früh ' Légsúlymérő reggel 7 órakor ) Barometer um 7 Uhr Früh J Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve .............. K 24.— Házhóz hordva .............. „ 28.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 32.— Külföldre.. ................... „ 44 — Egyes példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjeleli ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertage täalich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse................... ... K 24.— Ins Haus gestellt _... „ 28.— Per Post für Ungarn und Österreich ................. „ 32.^Für das Ausland ........ „ 44.— Einzelne Exemplare 20 H. r A) Arútőzsde. — Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche wahrend der Börsenzeit thatsächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. I. Gabonanemüek. — Getreide. Árak készpénzben lOO kilogrammonként. ^ Készári!. __ Effective Waare Preise netto Casse per 100 Kilogramm. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 .74 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki... ... ... ... ... Theiss ... .............................. IFejérmegyei ................. Com. Fejér.. ... ............ ... <Pestvidéki ... ... ... ........ Pester Boden ... ... ... ... ... /Bánsági... ... — ... ... ... Banater... ................. ... ... '-Bácskai... ... ... ... ... ... Bácskaer ... ... ... ... ... ... Szerb ........................ . _ Serbischer.................. ........ Román ................................... Rumänischer ......................... Bolgár . ... ... .................- Bulgarischer .........................----------23 — 22 70 22 80 22 90 23 10 23 40 23 10 23 20 23 30 23 50 23 30 23 — 23 10 23 20 23 20 23 70 23 40 23 50 23 60 23 70 23 50 23 20 23 30 23 40 23 50 23 90 23 60 23 70 ( 23 80 23 90 23 70 23 40 23 50 23 60 23 70 24 20 23 90 24 — 24 10 24 20 24 — 23 70 23 80 24 40 24 10 24 20 24 20 23 90 24 — 24 60 24 30 24 40 11-------------------------Közs — Koggen ... ... ... ............. Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ... ... ... ................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű, új ........................ Prima, neu........ ... _. _. ... Középminőségű, új .............. Mittel, neu......................... ... 18 80 18 60 19 — 18 80 Elsőrendű ... ......................... Prima ... ... ... ... .............. Középminőségü ... ... ... ... Mittel ... ... ... ... ........ ... 16 80 16 20 17 — 16 60 Árpa — Gerste ... ... — .............. /Takarmány, elsőrendű ... Futter, Prima i „ másodrendű.. „ Sekur “ifi < Sörfőzésre, tiszavidéki ... Brauer, Theis 1 „ felsőmagyar.... „ Ober ' „ dunántúli... _ „ Tran. ida ... .......... s........................ 14 30 13 90 14 60 14 30 Tengeri — Mais Magyar... ... ... ... ... ... ... Komán v. bolgár, ó ............. Szerb Ungar. Rumän Serbisc Cinqua Weisse o. bulgar., alt ........ h 14 20 14 40 jngar ................. idanub ............... Cinquantin... ... ... ... ... ... Fehér . .................. ... _ atin ... ............. ... ... r .................................. Köles — Hirse . ___ __________ 11 — b) Hata 12 — iridöre. Repce — Reps.................................... — Terminwaare. Káposztarepce... ........ ... ... Kohlreps ... ... ... ... ... ... Réparepce _______________ Rübsen____ _____________----------Határidő — Termin Délutáni IVa óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis JU/z Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam IV2 órakor Cours um l'-h Uhr pénz — Geld árú — Waare Magyar buza — Ung. Weizen .................... 1908 októt er.. ... ... ... Oktober----------Buza — Weizen _______ ... _______ ____ 1908 októl er_. ... ... ... Oktober 21 78 21 92 21 64 21 88 21 74 21 82 21 80 21 82 99 99 Rozs — Roggen ... ... ... ___ ... ... ............ 1908 október .............. Oktober ... ... ............. 18 00 17 66 18 06 17 86 18 02 _______ . 17 98 18 — 99 Tengeri — Mais ........ ... ... ............. ... ... 1908 julius 1908 augu 1909 májú ................... . üli *.ug Iái 14 08 14 2C 14 28 14 42 14 02 14 08 ...................... 14 14 14 36 14 08 14 18 14 38 14 10 jztus .............. 1 __________ J üst 13 94 14 16 14 08 _______ Zab — Hafer .................. ... ... ... ... ... ... 1908 októl! er .................. Oktober 16 52 16 86 16 72 16 74 ff ’ 9 Káposztarepce — Kohlrej ps _____________ 1908 augusztus .............. August c) Határidőre. Felr 32 30 32 25__________________ 32 20 32 40 nondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In gekündigter Waare vorgefallene Schlüsse. Magyar buza — Ung. Weizen Rozs — Kogg en ... ... ... ... ... ... ... ... ... Zab - Hafer Buza — Weizen ....... Tengeri — M d) Les ais ... ... ... ... L Káposztarepce — Kohlreps zámoló árfolyamok. — iquida tionskurse. Magyar buza — Ungarischer Weizen.. .......... ... ... ... ... ... ...-----Közs — Roggen ... .......... ... .................. ... ... ... ... ... ... ...-----Zab — Hafer... ... ... .............. ... ... ............................. ... ..............-----Buza — Weizen ............. ................................................. Tengeri — Mí ** II. Burf »is ........................................ 13 92 e Waare. Káposztarepce — Kohlreps amm. Árak készpénzben lOO kilogrammonként. |onya, készárú. — Kartoffeln, effektiv Preise netto Casse per lOO Kilogr Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ... ... ............ Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer .............. .............. ... ... Erdélyi — Siebenbürger ............................. ... Bánsági — Banater ... ... ................. ... ... Pesti — Pester .............. ............................. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa \ Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln i. — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische ...................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ____ _ Nyirségi — Nyirer .................................. ... Erdélyi — Siebenbürger... ... ... ... ... ... ... Bánsági — Banater ... ... ... ... ... ... ... ... Pesti — Pester ... ........................................ ucte. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa \ Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis III. Különféle terményei — — — Készárú — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse kötések — Schlüsse árfolyamok — Kurse pénz — Geld áru—Waare pénz — Geld árú — Waare Ingyen hordó 1 , , , . Franco Fass, netto Tara kg.-ként Disznózsii Schweine] L* ... ... ... ... Buda] Vidék jesti .................. ... ... ... ... ... Búd: ipeste Lfett r ................ ... . ...... 130 — 131 —-----_ _ t’ett ... ... ... i ... _. ... ... ... ... ... ........ ... Lánc 100 kg.-ként Magyar légenszáritott vidéki .............. Landspeck, ung. luftgetrocknet... ... ... Városi légenszáritott 4 drbos .............. Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig ... ,, „ 3 „ ... — _— „ „ 3 „ Füstölt ........ ... ... ... ... ................... Geräuchert... ... ... ... ... ... ... ... ... 109 — 117 — 110 — 118 —----------Szalonna Sí >eck.__ .. Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ként Boszniai. 1907. szokván vminősée1 ... ... Bosnische. 1907. Usance-Qnalität ... ... 49 — 50 —-----_ _ 1907. 100 darabos ... ........ „ 1907. 100 Sti 1907. 85 „ .............. „ 1907. 85 Szerbiai. 1907. szokvánvminősée' ... ... Serbische. 1907. Usance lick................... S2 P ilva... ... ... ... ... ... Qualität ........ ick .................. 1907. 100 darabc 1907. 85 )S... — ........... 1907. 100 Sti 1907. 85 Ingyen hordó lr.r,, ... Franco Fass, netto Tara kg.-ként Sz P1 ilvaiz ... ... ... ... ... Szlavóniai 1907 ... ... ......................... Slav inisches 1 isches 19 907 ............................. 31 — 31 50------- -iaumenmus... ... ... Szerbiai 19C 7 _ _ ... ... ... ... ... ... Serb 37.............. ................... 100 kg.-ként K-tól — von K-ig — bis----------Heremag Lucerna, magyar 1907. évi .............. Luzemer ungarische ] Lóhere, aprószemű 1907. évi .............. Rothklee kleinkörnig ] „ középszemü 1907. évi .............. „ mittelkömig ] naevszemü 1907. évi ... ... ... _ £rrobkörnie 1 907 ................. — —-----907 .................. 907 ................ 907 _________ IV. Hajózási fuvardíj Budapestre “ríSL“* — Schiff A fuvardíj 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verstel Díjtételek fillértől—fillérig Győrbe a fuvardijtétel 22 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist det sfracht nach ken sich per 100 Kilogr <■ Frachtsatz um 22 He Budapest auf G' amm inclusive Assecuranz. ler höher. und der vom 22. bis 26. Juni 1908 vorgefallenen Schlüsse. Frachtsätze von He, ler—bis Heller Pancsováról Újvidékről 57—62 52—56 Bezdánról 45—48 Kalocsáról 37—40 Dunaföldvárról Szentesről 37—40 73—76 Szegedről Zentárói Titelről Mitroviczáról 59—62 57—60 55—58 73—76 Temesvárról 87—90 Nagybecskerekről 59—62 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé térj esztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten. t S 'S 3 © u 9 N S <N* CO I s c4 CO 'S Ci CO p< © 7 cß d fco < 03 0) 73 u w I CO I I S' Xi p 05 v—I U © Ö s § Ö c I 1 2 03 % -a I ©5 eo I s 03 CO M a> a SD V - a> "2 s s a> i § ü ■3 S V *© I Ä S' § I ‘3 I N CO 05 < k
