A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1908, április-június (45. évfolyam, 76-146. szám)
1908-04-03 / 78. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA if t. „TlftzavtrilUi bnsn" alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bnaa“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett ▼agy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és véczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly buza értendő”, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely Q nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. Sf) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felső;::a^yarországi ßrpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva cs az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. *)+ Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, ' Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pest! burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál,. Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya. 1. Unter „Tlieissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. _ .. 2. Unter „Weizen Com. Fejér4* ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate 1 ejer gefechsten Wreizens entspricht und welcher im genannter» Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. # 3. Unter »Pester Boden-Weizen'* ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate rest-rilisSolt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vacz aiißgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder m dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ^ ... 4. Unter- „Banater Welzen4* ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durcnschnitte des in den Comitaten loronxai und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete, oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bacs-Boarog ate Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet.wurde. i() 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Tneiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen 2. Unter ^OberuiiKurisdie ©erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurae. 3. Unter „Transdanuhisclie Gerste“ Ust solche -Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der m dem durch die L>onau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische KartofTeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verete&en. unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turoc, pencsén, Nyitra, Pozsony, bzepes, Sáros Abauj-Torna. Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter »Nyirer £**}ofte\n s.iní 4. ! Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter fester Kartoffeln sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nayykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater KartofTeln sind die in den Comitaten Hacs-öoarog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szuróny geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter ..Siebenbürger Kartoffeln sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten «Kartoffeln zu verstehen. XLV. évfolyam. Budapest, 1908 április 3. (péntek). 78. szám. ! «* - *»» Vízállás reggel 7 órakor ) ,0^ Wasser stand 7 Uhr Frilh j elu' Hőmérő reggel 7 órakor I ion Tnermometer 7 Uhr Früh ) r Légsúlymérő reggel 7 órakor 1 7?0 Barometer um 7 Uhr Früh f Előfizetési árak érenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve -... K 24!— • Házhoz hordva... ... 28.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 32. Külföldre .......... ........44 — Egyes példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjeleli ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme'der Sonn- und Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loeo Sekretariat der m Börse ... ... ... ....... K 24.— Ins Haus gestellt ....... „ 28.— Per Post fiir Ungarn und Österreich .. ... ____ „ 32.-Für das Ausland ....... „ 44.— Einzelne Exemplare 20 H. A) Árútőzsde. — Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Die Prmnotímmg umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thatsächlichzu Stande aekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ansnahmsweisen Charakter haben. I. Gabonanemüek. — Getreide. Árak készpénzben ÍOO kilogrammonként. KéslálHl Effective Waave Preise netto Casse per ÍOO Kilogramm. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 i 79 80 81 82 /Tiszavidéki... ... .. ... 1 Fej érmegyei ... ... -i.. ... >}c < Pestvidéki .. /Bánsági........... ........... '•Bácskai ............. ... -i ... Szerb » .................. ... L ... Theiss .................. Com. Fejér.. Pester Boden ....... Banater... ... ....... Bácskaer ..... . ... Serbischer ... ....... Rumänischer . ..I 1-----j-1---21 70 21 40 21 50 21 60 22 20 ! 21 90 22 10 22 20 _ 22 10 21 85 21 90 22 10 22 50 22 25 22 30 22 50 22 30 22 — 22 05 22 15 22 30 22 70 1 22 22 40 i 22 22 45 ; 22 22 55 | 22 22 70 -22 45 , 22 85 10 ; 22 60 15 22 65 30 22 70 40 1 22 85 ( 22 60 i 22 30 j 22 40 23 — 22 70 22 80 22 75 22 55 22 60 23 22 28 30 | 22 85 90 ; — 23 40 _ —----------■ | Bolgár ...... -....... ....... Bulgarischer 1 1 ■ •------1 _ 1 _ [ — Származás, nem és minőség Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség Árfolyam — Kurs Provenienz, Gattung und Qualität K-tól von K-ig — bis Provenienz, Gattung und Qualität K-tól von K-ig — bis 1 {.o/s — Elsörend ü ............. ........ Prima Mittel 21 05 20 85 21 15 20 95 Zab — Hafer Elsőrendű ... ... .. Középminőségü . ... ...... Prima ........ Mittel 15 15 80 10 16 — 15 30 Kozepmmosegu- — r /Takarmány, elsőrendű ... 1 „ másodrendű. < Sftrfnz<Wf>. tiszavidéki Futter, Prima „ Sekunda Brauer Theiss 13 60 13 20 14 — 13 50 Teiío-evi — VI :i i s Magyar, új... ... ........ Román v. bolgár, ó .. Szerb ........ Ungar., neu.. ... ... .. Rumän. o. bulgar.. alt Serhiseh ...-12 95 13 05 felsőmagyar... dunántúli... .... ■ Oberungar. ............ Transdanub. ............. _ _ _ _ j Cinquantin ...... . Fehér ... ... ... . ...... Cinquantin... ... ... Weisser.. ... — _-----Köles — Hirse :‘T — I— — — Repce — Reps Káposztarepce... .. Réparepce ... ... .. ... ... Kohlreps ... Rübsen ....... • — —----b) Határidőre.- Terminwaare. l Határidő — Termin . Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsentages zu den Árfolyam — Kurs i niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse pénz-Geld árú Waare Ztcischenkurse pénz - Geld árú — Waare ' Maffvnv buzn — ITtií**. Wftizpn 1908 október Oktober _ _ _ _ 22 62 99 64 9 19 99 20 99 18 09 90 22 80 22 78 22 74 22 76 99 99 .............I-. ... .............. 1908 május .. 1908 október ........... Mai ___ Oktober 22 78 19 54 22 80 22 38 22 19 56 19 30 19 46 22 44... 38 22 44 19 38 22 46 19 40 23 06 23 08 19 54 19 56 22 90 22 98 ....... 22 19 92 58 22 94 19 60 . . Rozs — Roggen ................ 1908 április April 21 20 21 22. 91 91 02 21 40 21 42 21 30 ... . 21 30 21 32 1908 október Oktober 17 12 17 04... 17 02 17 04 17 18 17 24 17 22 ... . 17 20 17 22 99 . r. Tengeri — Mais ........... . 1908 május 1908 július Mai 12 90 12 58 12 66 12 60 19 62 12 86 12 90 12 86 .... . 12 86 12 88 .Iliii 12 96 12 18 ___ ___ ________ ___ ___ ___ ;___ i ___ ___ ___ ___ ___ ___ —. 99 99 Zab — Hafer ........................... .................. 1908 április 1908 május .. 1908 októher April Mai 14 60 14 40 . 14 40-----14 42 14 68 14 62 14 62 14 64 " 99 . - : Oktober ; . ............................................................................ ...................................................... ___ _ ■ j ___ ___----- -----• 99 “ l . Kánosztarencé — TCohlrens 1908 nup’iisy.tns Anmist 1 aa , 33 20 ____ ___ ___ ___ c) Határidőre. Felmondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In gekündigtem Waare vor gefallene Schlüsse, Maeyar Ouz.it — lTnc. Welzen lín/s — linsj-s-en Zab Hafer I Buza — Weizen Tene-evi — Mais Kohlreps d) Leszámoló árfolyamok. — Liquidationskurse. Maeryar buza — Ungarischer Weizen ... 1 líozs —- Rouaen 21 Zab 14 40 > Buza — Weizen 92 18 Tene-eri — "Wíiis ____ ... . Árak készpénzben 1.00 kilogrammonként. ** II. Burgonya, készáru. Kartoffeln, effektive Waare. Preise netto Casse per ÍOO Kilogramm. • Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga - Gelb ! Fehér — Weiss j Rózsa — Rosa Sárga- Gelb | Emberi táplálkozásra K-tól — von K-ig — bis ipari célokra szolgáló burgonya Für landtvirthsch a ft liehe und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln K-tól — von Klg — bis szolgál«» burgonya Fiir menschliche Nahrung dienen de Kartoffeht Dunántúli — Transdanubische ....... ... . Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyírségi — Nyirer ... ... ... .. ... ... Erdélyi — Siebenbürgen. ... ... ... ... . Bánsági — Banater ...................... ......... Pesti — Pester ... ... ... ... ....... ... 4 10 4 30 4 30 4 30 4 30 4 30 —4 30 4 50- —4 50 4 50- —4 50 4 50 —4 50 ! 4 50- —4 50 ! 4 50 —4 50 4 50-4 70 -4 70 -4 70 -4 70 -4 70 -4 70 5 5 5 5 5 5 10—5 30 10—5 30 10—5 30 10—5 30 10—5 30 I 10—5 30 1 Dunántúli — Transdanubische ....................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ; Nyírségi — Nyirer ... ................................. ; Erdélyi — Siebenbürger ................. ........ : Bánsági — Banater ....................... ............. Pesti — Pester ... ....... ... ... ... ... ... | z «m.-; III. Különféle termények — Diverse Producte. Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin voi ■gefállene Leszámoló árfolvam Származás. nem és mínöséo Előfordult kötések kötések — árfolyamok Kurse Liquidation^' ' Provenienz, Gattung und Qualität Vorgefallene Schlüsse pénz — Geld áru—Waare ivitl/lloaV pénz — Geld árú —Waare Kurs Ingyen hordó im. Franco Fass, netto Tara ként Disznózsír Budapesti 138 — 139 — _ _ __ _ Scli we.in etett Vidéki ___-- -Magyar légenszáritott vidéki ... ... .. Landspeck, ung. luftgetrocknet... ... ... Stadtwaave, luftgetrocknet 4 stückig ... a _ _ _ _ 100 kg.-ként Szalonna __ 106 -107 — _ _-- -Sneeli 8 119 — 113 — _ _-- -Füstölt .. . . Geräuchert... .--------------.. . . ... ... • szokványminöség ... .. Bosnische, 1907. Usance-Qnalität ....... 1907 100 Stiiplr _ __ súly helyett. Minőséi fi 110 orftnimonlrónt 1907. __ _ _ _ Szilva... ... Pflaumen 1907 85 1907 sr. ___ Inclusive Sack, brutto fiir nptto » — — ... n Serbische, 1907. Usance-Qualität ....... 1 «07 1 OO Stiinlr _ _ Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ként _ _ _ _ " 1907. 85 „ n 190' ’. 85 n 49 — 50---------.......... Ingyen hordó ...... Franco Fass, netto Tara vént Szilvaiz Szlavóniai 1907 _ „ __ _ Pflaumenmus .......... Szerbiai 190 7 Serbisches 1907 ....... 31 — 31 50---------K-tól — von K-ig — bis Lucerna, magyar 1907. évi 1907 136 — 170 — — _-- -100 kg.-ként 1907. 1907. 1907. évi ... évi Roth Idee kleinkörnig 1907.. ... 150 — 160 160 — 170 — _ __ nivestt» lei 1 ............. középszemű nagyszemü _ _ __ __ » évi' ... „ » grobkörnig 907 170 — 190 — —. —--- ; * — IV. Hajózási fuvardij Budapestre a‘SSÄÄiis Schiffsfracht nach Budapest Ulf Oruncl der vom 23. bin 30. März 1908 vorgefallenen Schlüsse. Díjtételek fillértől—fillérig A fuvardíj 100 kilogrammonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. Die Frachtsätze verstehen s ch per 100 Kilogramm inclusive Tramportsteuer und Assecuranz. Győrbe a fuvardijtétel 22 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist der Frachtsatz um 22 Heller höher. Frachtsätze von Heller-bis Heller Pancsováról Újvidékről 57—62 52—56 Bezdánról 45—48 Kalocsáról 37—40 Ounaföklvárról 37—40 Szentesről 73—76 ......... Szegedről 59—62 Zentárói 57—60 “! ... Titelröl 55—58 Mitroviczáról 73—76 í i Temesvárról 87—90 Nagybecskerekröl 59—62 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendök. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
