A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1908, április-június (45. évfolyam, 76-146. szám)
1908-06-26 / 144. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. * 1. „T!sx»Ttd«lKl bfixn" alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Sxolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fej ér megyei l>n*a“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 8. „Pestvidéki bnza» alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bttnságl buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely Q aevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. Sf) 1. „Tiszavidéki Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi Ärpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ** Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyirségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csoefrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Ssőrény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékbe» iatznclt hurje^rs ■ft i. Unter „Thelssweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizeii Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ^ . 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. ** Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nvi--“'- ®sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter »J®*'®^ ** oiTein sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banats»- Bf1cs'?odr°g» Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln xu rerstehea. Unter „SlebenlUrjer Kartorrwn sind die in den Comitaten Jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln xu terstehen. XLV. évfolyam. Budapest, 1908 junius 26. (péntek). 144. szám. időjárás gzé _ schön Witterung 1 Viz áll ás reggel 7 órakor I , 9„. Wasserstand 7 Uhr Früh ) ' ' Hőmérő reggel 7 órakor 1 , 1Q. r Thermometer 7 Uhr Früh ) Légsúlymérő reggel 7 órakor 1 77n m Barometer um 7 Uhr Früh J Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve .............. K 24.— Házhoz hordva ........... „ 28.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 32.— Külföldre........................ „ 44.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ...........................K 24.— Ins Haus gestellt ........ „ 28.— Per Post für Ungarn und Österreich .. ............... „ 82.— Für das Ausland ........ „ 44.— Einzelne Exemplare 20 H. r A) Árutőzsde. — Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thatsächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. I. Gabonaneműek. — Getreide. Árak készpénzben ÍOO kilogrammonként. ^ Készáru. __ Effective Waare Preise netto Casse per ÍOO Kilogramm. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki... ... iFejérmegyei ........... <Pestvidéki ... .............. /Bánsági... ... ... ... 'Bácskai... ... ... ... Szerb ... ... ... ... Román Theiss ... ... — Com. Fejér. ........... Pester Boden ... .. Banater. .......... __ Bácskaer ... ... .. Serbischer ............. Rumänischer ....... Bulgarischer ....... ..............----------23 90 23 60 23 70 23 80 24 — 24 30 24 — 24 10 24 20 24 40 24 20 23 90 24 — 24 10 24 10 24 60 24 30 24 40 24 50 24 60 24 40 24 10 24 20 24 30 24 40 24 80 24 50 24 60 ( 24 70 ■ ■ 24 80 24 60 24 30 24 40 24 50 24 60 25 IC 24 80 24 90 25 — 25 10 24 90 24 60 24 70 25 30 25 — 25 10 25 10 24 80 24 90 25 50 25 20 25 30------------------------------Bolgár ......................-----Rozs — Koggen Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ... ____ ____ ____ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ... ... ... ... ... ... Prima ... ... ... ... ... ... ... Középminőségü ............ ... Mittel ... ... ... ........ ... ... 20 — 19 80 20 30 20 — Elsőrendű ... ... .................. Prima ... .............. .......... Középminőségű ... .............. Mittel _,*.............................. 16 60 16 — 16 80 16 40 Árpa — Gerste /Takarmány, elsőrendű ... Futter, Prima ... ... ... ... ... i „ másodrendű.. „ Sekunda ... ... ... ... <Sörfőzésre, tiszavidéki ... Brauer, Theiss.. ........... .. ... 1 „ felsőmagyar.... „ Oberungar .................. ' „ dunántúli. ....... „ Transdanub................ 14 30 13 90 14 60 14 30 Tengeri — Mais .............. ........ ... Magyar, új ____ ... ____ ... Ungar., neu............................ Román v. bolgár, ó .............. Rumän. o. bulgar., alt ........ Szerb ... ... ... ... ... ... ... Serbisch.. ........ ... ... ... ... Cinquantin ................. ... ... Cinquantin.............................. Fehér ... ... ... ... .............. Weisser.. ... ................... ... 14 10 14 30 Köles — Hirse ....... 11 — b) Hats 12 — iridöre. Repce — Reps... ... ... ........... ... — Terminwaare. Káposztarepce... ................... Kohlreps ............................. Réparepce ....................... ... Rübsen....................................----------Határidő — Termin \ Délutáni IVs óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis P/g Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam IVa órakor Cours um lll3 Uhr pénz — Geld árú — Waare Magyar buza — Unj r. We izén ... ... — ... 1908 októb er.. ... ... ... Oktober----------Buza — Weizen 1908 október ......... ... Oktober ........... ... ... 22 50 22 62 22 42 22 54 22 02 22 08 22 C4 ________________ ... ........ ............................................... ....................... ........ 22 04 22 06 99 Rozs — Roggen 1908 október .............. Oktober ............ ... __ 18 42 18 46 18 08 18 14 18 02... .................................... ..................................................................................................................... 18 02 18 04 99 99 — Tengeri — Mais ___ 1908 julius 1908 augus 1909 május íuli \.ug fai 14 00 14 14 14 00 _______ ......______ 14 — 13 58 14 02 13 60 ztus .............. 1 ............. . ... 1 üst 14 16 14 1É 13 70 13 7f i? 58 ... ........... Zab — Hafer ........ _ 1908 október................ . Oktober ........ ... ... ... 16 64 16 60 16 70 16 40 16 46 ........ ....................................................................................................................................................... 16 44 16 46 •> Káposztarepce — Kohlre ps _______ ____ 1908 augusztus .............. August c) Határidőre. Felr an 33 40 33 60 nondott árukb előfordult kötések. — Terminwaare. In gekündigter Waare vorgefallene Schlüsse. Magyar buza — Unj f. Weizen Rozs — Rogg en ........ ... ................... Zab - Hafrr Buza — Weizen Tengeri — M d) Les; ais ......................... Káposztarepce — Kohlreps zámoló árfolyamok. — Liquida tionskurse. Magyar buza — Ungarischer Weizen ____------Rozs — Roggen ........ ... ... ... .........................................................-----16 40 Buza — Weizen _ 25 — Tengeri — Mí ** II. Burg lis i"!'1 is ........ s ........ effektive 14 — 14 — Waare. Káposztarepce — Kohlreps 'amm. Árak készpénzben ÍOO kilogrammonként ' ‘ ........ ......................... - ....... - juhu |onya, készárú. — Kartoffeln, Preise netto Casse per 100 Kilogr Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln * Dunántúli — Transdanubische ......................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer ... ... ... ......................... Erdélyi — Siebenbürger... ... ... ... ... ... ... Bánsági — Banater ... ... ... ... ... ........... Pesti — Pester .............. ... ......................... Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Für landwirthschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln u — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische ....................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer ......................................... Erdélyi — Siebenbürger ............. ... ... ........ Bánsági — Banater ... ... ... ... ... ............ Pesti — Pester .............................................. |/V lucte. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis III. Különféle terményei <>r ' \% X& ...... — Készárú — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse kötések — Schlüsse árfolyamok — Kurse pénz — Geld áru—Waare pénz — Geld árú —Waare Ingyen hordó Franco Fass, netto Tara 00 kg.-ként Disznózsii Schweinel Buda] Vidék Desti .............................. Budi ipeste fett 129 — 130 —----------’ett ............. i . ........................................... Lánc 100 kg.-ként Szalonna Magyar légenszáritott vidéki ... ... ... Landspeck, ung. luftgetrocknet... ... ... Városi légenszáritott 4 drbos ... ... ... Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig ... » » 3 „ .............. „ „ 3 „ Füstölt... ... ... ... ... ... ... ... ... ... Geräuchert ............ ... ... ................... 110 — 118 111 — 119 —------,----Sí >eck ....... Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ként Boszniai. 1907. szokvánvmmfíséer Rosnische. 1907 Tlsance-Onalität 49 — >-----50 —----------1907. 100 darabos .............. „ 1907. 100 St 1907. 85 „ .............. „ 1907. 85 Szfirhiai. 1907. szokva,nvminősóp' Sfirhisch« 1907 Tlsanco lick Sz i>i ilva... .. Qualität ........ ick „ 1907. 100 darabc 1907. 85 >S1907. 100 Sti 1907. 85 Ingyen hordó 1 Franco Fass, netto Tara 00 kg.-ként Sz ilvaiz .. Szlavóniai 1907 Slav< jnisches 1 isches 19( 907 31 — 31 50--------üaumeni nus ............. Szerbiai 190 7 _ ... ... _ Serh )7 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig Heremag Kleesaate K-tól — von K-ig — bis----= = Lucerna, magyar 1907. évi .............. Luzerner ungarische Lóhere, aprószemü 1907. évi .............. Rothklee kleinkörnig „ középszemü 1907. évi .............. „ mittelkömig ! „ nagyszemü 1907. évi .............. „ grobkörnig 1 IIMSPflli Ril rlsmpclhp az ^908. évi junius 15-étöl’20-áip UHdrUlJ RUNdpesire előfordult kötések alapján. uvardij 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Győrbe a fuvardijtétel 22 fillérrel magasabb. — ÍV L907 Budap amm inclusiv ler höher. est anf G e Assecuranz. n... ... ... ... ajózási f A 907 907 907 IV. Hj — Schiff Frachtsätze verste rach Győr ist de sfracht nach ben sich per 100 Kilogr r Frachtsatz um 22 He rund der vom 15. bis 20. Juni 1908 vorgefallenen Schlüsse. Frachtsätze von Heller—bis Heller Pancsováról 57—62 Újvidékről 52—56 Bezdánról 45—48 Kalocsáról 37—40 Dunaföldvárról Szentesről 37—40 73—76 Szegedről Zentárói Titelről Mitroviczáról 59—62 57—60 55—58 73—76 Temesvárról 87—90 Nagybecskerekről 59—62 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé térjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
