A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1908, április-június (45. évfolyam, 76-146. szám)

1908-06-03 / 126. szám

A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. * 1. bn«»" alatt oly buwi értendő, mely Jelleg tekintetében megfelel a Békís vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun­Szolnok vármegyék Tisza ba'parti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „fejérinegyei hnsra“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett **gy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvldéltl bn*#“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának a mely Q nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bn*#“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *•> 1. „Tlsaavldéltl Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felft6magryarorfizágl Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunántnll Árpa« alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya, „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Kírályhágóntúli megyékben termáit burgeapa. •jc 1. Unter „Thetsiwéiien“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Welsen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten lorontai und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „BAc&kaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieteo geerntet wurde. 1. Unter „TBieiNS^erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. „ _ . . . „ 2. Unter „Oberungarische öer»te“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannblsciie ©erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. ifif Kartoffeln. Unter „Tranadanublsohe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu veretehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comita en Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Lomitaien Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln su verstehen. Unter „Siebenbttrger Kartoffeln sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLV. évfolyam. Budapest, 1908 junius 3. (szerda). 126. szám. Wőjár^s 1 gz£ _ gßjjgjj Witterung ) * Vízállás reggel 7 órakor 1 Wasserstand 7 Uhr Früh j ' ’ Hőmérő reggel 7 órakor 1 , t,00 Tnermometer 7 Uhr Früh j ' Légsúlymérő reggel 7 órakor 1 770 Barometer um 7 Uhr Früh j Előfizetési árak érenkint: A tőzsde titkári hivatalá­tól elvitetve ... — K 24.— Házhoz hordva _______ „ 28.— Postán küldve Magyaror­szágon és Ausztriában „ 32.— Külföldre ...................... „ 44.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES KÜRSBLATT DER BUDAPESTER Megjelelt ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WA AREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- un«1 Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ...................K 24 — Ins Haus gestellt ... „ 28.— Per Post für Ungarn nnd Österreich ............... „ 82.— Für das Ausland ... ... „ 44.— Einzelne Exemplare 20 H. j . * ' ; i. ififct ’urniJJU -iri *rt9Q9V gUlftU( A) Árutőzsde. — Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli mindazokat, a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegnek. Die Prdsnotirung um fasst alle. Schlüsse, welche während der Börsenzeit thatsäehlich zu Stande oeleommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage, des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. I. Gabona neműek. — Getreide. Árak készpénzben ÍOO kilogrammonként. Készáru __ Effective Waare Preise netto^Casse per 100 Kilogramm. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki... ... ... ... 1 Fejérmegyei ............ 4: <Pestvidéki ... ... ... ... /Bánsági... ... ... ... ... VBácskai--- ... ... — ... Szerb ... ... ... ... ... Román .. ... ... .. Theiss ... ... ... ... Com. Fejér.. ... ... Pester Boden ... ... Banater... ... ... ... Bácskaer ... ... ... Serbischer ... ........ Rumänischer ........ Bulgarischer ........ { ............-----­-----­22 10 21 90 21 80 22 10 22 40 22 20 22 10 22 40 22 50 22 10 22 — . 22 40 22 90 22 50 22 40 ■22 80 22 90 22 55 22 60 22 60 22 90 23 20 22 95 23 — 23 — 23 20 23 10 22 75 22 80 22 90 23 10 23 40 23 10 23 20 23 30 23 40 23 20 22 90 23 — 23 10 23 20 23 50 23 25 23 30 23 40 23 50 23 40 23 20 23 20 23 70 23 45 23 50-----­-----­-----­-----­----­-----­Bolgár ....... . ... ... ... ... Koks — Roggen ... ~ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Haler ................. ... ... ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ....................... ... Príma ............ .................. Középminőségü ... ............- Mittel ... ... ........................ 19 90 19 70 20 20 19 90 Elsőrendű ............................. Prima ... Középminőségü ... ............ Mittel .................. ... ... ... 14 80 14 20 15 10 14 70 Árpa — Gerste ... ­^Takarmány, elsőrendű ... Futter, Prima ... ... ... ... ... 1 „ másodrendű.. „ Sekunda ........ ........ Sörfőzésre, tiszavidéki ... Brauer, Theiss. ..................... 13 50 13 10 13 80 13 50 Tengeri — Mais .................. ... ... Magyar, új ____ ... ... ... ... Ungar., neu.. ____ ... ... ... Román v. bolgár, ó ... ........ Rumän. o. bulgar., alt ........ Szerb ... ... ... ... ... ........ Serbisch.. ....................... ... Cinquaiitin . . ... ... ... ... . .. Cinquantin ... ... ....... ... ... Fehér ... ... ... ................. Weisser.. ... ... ... ... ... ... 13 20 13 40 » dunántúli... ... „ Transdanub ...............-----­-----­— — — — Köles — Hirse - ... . 9 50 b) Hats 10 — iridöre. Repce — Reps... ............ . ............. — Terminwaare. Káposztarepce... ... ............. Kohlreps ... ... . . ... ... ... Réparepce ............. ... ........ Rübsen____ ____ ... ... ...-----­-----­Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenlturse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalaosonyabb árfo­lyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsentages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Magyar buza — Ung. We izén ................_. 1908 októb er.. ... ... ... Oktober-----­-----­-----­-----­Buza — Weizen ........ 1908 október.. ... ... ... Oktober ... ... ... ... ... 20 54 20 52 20 60 20 50 20 64 20 48 20 46 20 48 20 64 20 50 20 54 ... .................................... 20 50 20 52 99 99 Közs — Roggen ... ... 1908 október ............. Oktober 17 74 17.76 17 68 17 74 17 72... ............. 17 70 17 72 17 74 17 76 17 66 _ 17 66 17 68 .......... 99 99 Tengeri — Mais ... ... 1908 julius 1909 májú üli Hai 13 28 13 32 1 12 68 12 70 1 3 26 ____________________ 13 26 13 28 13 24 13 22 13 24 13 26 _______ 2 62 12 68 .... ........ :___ 99 99 Zab — Hafer ............. 1908 október ................. Oktober ........... ... ... 14 34 14 52 14 38 14 52 14 38 14 44 ... 14 40 14 42 14 30 14 34 14 30 ............ ............................... 14 30 14 32 ** 99 Káposztarepce — Kohlre >s... ............... 1908 augusztus ............. August c) Határidőre. Feli an 35 40 gekündigtet 35 60 Waare von­nondott árukb előfordult kötések. — Terminwaare. In gefallene Schlüsse. Magyar buza — Ung. Weizen Rozs — Rogg en ... ... ............................... Zab ­— Hafer Buza — Weizen ... Tengeri — M d) Les. rliS .... ... ... ... . . . L Káposztarepce — Kohlreps zámoió árfolyamok. — iqniäationskurse. Magyai' buza — Ungarischer Weiz en... ... ..-----­Rozs — Rogg en ............ . .............................................. Zab ­- Hafer ............. .................. 14 50 Buza — Weizen I 22 60 I Tengeri — Ms ** II. Búrt iis ............. ......... ... . . . 13 30 e Waare. Káposztarepce — Kohlreps amm. Árak készpénzben ÍOO kilogrammonként. |onj?a, készárú. — Kartoffeln, effektiv Preise netto Casse per lOO Kilogr Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische .................. ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ... ... Nvirséei — Nvirer ... ... ... ... ... ... Fehér — Weiss | Rózsa ■— Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya t'iir landwirthschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln i. — Diverse Prod Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis III. Különféle terményei Dunántúli — Transdanubische ................. ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nvirséo’i — Nvirer — — ,01,:: —. Erdélyi - Bánsági Pesti —­— Siebenbürger............. .......... ... — Banater ... ... .................... ... Pester ... ... ... ... ... ... Erdélyi — Bánsági — Pesti — P ucte. Siebenbürger... ... ... ... ... ........ Banater ............. ... ... ............. ester ............... ... Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse kötések — Schlüsse árfolyamok — Kurse pénz — Gela áru—Waare pénz — Geld árú —Waare Ingyen hordó * , ... Franco Fass, netto Tara kg.-ként Disznózsír ... ... .. ... Schweinefett ............. Budaj Vidék jesti . . Budi ipeste Ifett 131 — 132 — ___ _ _ — i ......... ... ... ... ... ... ... Lanr 100 kg.-ként Szalonna Magvar lés’enszAritntt vidéki Landsneck imo- iiiftcrntrocbnet 107 — 115 — 108 — 116 —-----­-----­Városi legenszáritott 4 drboa ... ... ... Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig a a • Sl »eck. Füstölt........ ... ... ... ... ... ... ... ... Geräuchert... ..................................... Zsákkal együtt, göngysúly tiszta* súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ként Boszniai. 1907. sznkvánvminöséff Rnsnischn 1907. Ilsance-Onalität 49 — 50 —-----­-----­1907. 100 darabos ........... . , 1907. 100 St 1907. 85 „ ............. „ 1907. 85 Szerbiai. 1907. szokvánvminőséar ... ... Serbische. 1907. IJsance ick Sz i>< ilva... ... Qualität ........ ick „ 1907. 100 darabo 1907. 85 s 1907. 100 Sti 1907. 85 n Ingyen hordó , , Franco Fass, netto Tara kg.-kent Sz Pl Slav< misches 1 isches 19( }07 31 — 31 50 — —'-----­hniinonni US ............. Szerbiai 190 7 Serb )7 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig Heremag Kleesaaten IV. Ha A fnvai K-tól — von K-ig — bis ___ _-----­Lucerna, magyar 1907. évi ............. Luzerner ungarische ! Lóhere, aprószemü 1907. évi ... ........ Rothklee kleinkörnig ' „ középszemü 1907. évi ...... ... „ mittelkörnig ] „ nagyszemfl 1907. évi .......... „ grobkörnig ] uvapilü RwitanaelBn az 1908. évi május 2t)-étől 30-áig UWdl HÍJ l>UUdpC8irC előfordult kötések alapján. ammonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Győrbe a fuvardijtétel 22 fillérrel magasabb. — N 907 < \ rei Budap ramm inclusi ler höher. )est auf ve TransportsU józási f •dij 100 kilogr 907 907 907 , \ 191 ___ _ — Schiff Frachtsätze verstt ach Győr ist der sfracht nac\ :hen sch per 100 Kil Frachtsatz um 22 E rund der vom 25. bis 30. Ma vorgefallenen Schlüsse. mer und Assecuranz. 18 Frachto ätze von Heller—bis Heller Pancsováról 57—62 Újvidékről 52—56 Bezdánról 45—48 Kalocsáról 37—40 Dunaföldvárról Szentesről 37—40 73—76 Szegedről 59—62 Zentárói Titelről Mitroviczáról 57—60 55—58 73—76 Temesvárról 87—90 Nagybecskerekröl 59—62 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán beliil a tőzsdetanács elé terjesztendök. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom