A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1908, április-június (45. évfolyam, 76-146. szám)
1908-06-06 / 129. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA 1t 1. „Tlaxnvlriékl fon*»« alatt oly buza értendő, moly jelleg tekintetében megfelel a Békés rármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejeriuegyel buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának a mely a nevezett ▼agy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. bnia“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázl és váczi Járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „BAusAgi bnia“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely Q nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai busa“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. JjH 1. „Tiszavidéki űrj>a“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. S. „Bim&ntnli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ** Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya, i,Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi buraonya“ alatt értetik a Királyhájróntúli föflgyékben termelt burgoeja. 1. Unter „Ttieissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Reizen €om. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des hn Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Gomitate Pest-Piliß- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banaler Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ■fc) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Öeröte“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsien Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubisctae Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde.-fcif Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comita!en Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbiirger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLV. évfolyam. Budapest, 1908 junius 6. (szombat). 129. szám. Időjárás 1 b lt _ trüb Witterung j Vízállás reggel 7 órakor ) 0Ka Wasserstand 7 Uhr Früh j ~ cm' Hőmérő reggel 7 órakor 1 , 1q0 r Tnermometer 7 Uhr Früh j "' Légsúlymérő reggel 7 órakor I 77n Barometer um 7 Uhr Früh ' Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve ... ... ... K 24.— Házhoz hordva... ------ „ 28.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ <52.— Külföldre _. ............. ... „ 44.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BORSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse .........................K 24.— Ins Haus gestellt ....... „ 28.— Per Post für Ungarn nnd Österreich ................. „ 32.— Für das Ausland ....... „ 44.— Einzelne Exemplare 20 H. r A) Árutőzsdei — Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thatsächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben, I. Gabonanemuek. — Getreide. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. BCésziárH __ Effective Waare Preise netto“ Casse per ÍOO Kilogramm. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki... ... ... ... ... Theiss .................. iFejérmegyei .................. Com. Fejér.. ... ... <Pestvidéla ... ... ... ... — Pester Boden ... ... /Bánsági... .. ... . ... ... Banater... .. .. ... 'Bácskai ____ — _______ Bácskaer ............ Szerb ................. ... . — Serbischer............. Román . ... ... ................. Rumänischer ........ Bolgár .. ........... ... ... — Bulgarischer ........----------22 35 22 15 22 05 22 35 22 65 22 45 22 35 22 65 22 75 22 35 22 25 22 65 23 15 22 75 22 65 23 05 23 15 22 80 22 85 22 85 23 15 23 45 23 20 23 25 23 25 23 45 23 35 23 — 23 05 23 15 23 35 23 65 23 35 23 45 23 55 23 65 23 45 23 15 23 25 23 35 23 45 23 75 23 50 23 55 23 65 23 75 23 65 23 45 23 45 23 95 23 70 23 75-----— —--------------------Koks — Roggen ... ............. ... ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ... ... ... ... ... ........ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ... ... ... ... Prima ... ... ... .................. Középminőségü ... ... ... ... Mittel ... ... ....................... 20 — 19 80 20 30 20 — Elsőrendű ... ... ... ... ... ... Prima ... .................... ... Középminőségü ... ... ... ... Mittel ........ ... .................. 15 — 14 80 15 30 15 — Árpa — Gerste ... ... ... ... ... — /Takarmány, elsőrendű ... Futter, Prima 1 „ másodrendű.. „ Sekur Sörfőzésre, tiszavidéki ... Brauer, Theis 1 „ felsőmagyar.... „ Ober ’ „ dunántúli ........ „ Tran _ _ _ _ __ ida ... ... ... .. S— ... ... ... 13 50 13 10 13 80 13 50 Tengeri — Mais Magyar, új... ... ... ............ Komán v. bolgár, ó ............ Szerb Ungar. Rumän Serbisc Cinqua Weisse neu.. ... ... ............. o. bulgar., alt ........ h 13 40 13 60 angar ................ sdanub. ... ... _. Cinquantin....... . ... ... ... .. Fehér ... ... ........ ... ... _. ntin ... ................- ... r .. ... ... ... ........ Köles — Hirse - ... ... ... ... ... ... 9 50^ b) Haia 10 — iridöre. Kepce — Reps.......................... . ... — Terminwaare. Káposztarepce... ... ... ... ... Kohlreps ........... . ... ... ... Réparepce ... ....................... Rübsen ................................----------Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsentages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Magyar buza — Uug. We ízen ............. . 1908 októb er.. ............. Oktober--------------------Buza — Weizen _________ ____________ 1908 október.. ... ... ... Oktober ... ... ... ... ... 20 7C 20 72 20 66 21 20 21 14 21 20 21 12 21 12 21 14 20 76 20 80 20 74 20 80 20 74 ...................... 20 76 20 78 99 99 Közs — Rossen ... ........ ... ... ... ... ... ... 1908 október ........ ... Oktober 17 74 17 7§ 17 70 17 98 17 92 17 90 17 92 17 74 17 78 17 70 ... 17 72 17 74 99 99 Tengeri — Mais ........ ... ... ... ........ ... ... 1908 julius 1909 májú íuli Hai 13 28 13 34 13 32 13 34 13 30 13 32 1... 12 82 12 68 12 74 )) 99 —- —.................................. Zab — Hafer „ ....................... ... ............. 1908 október.. ... ... ... Oktober ....... ... ... ... 14 70 14 60 14 98 14 92 ............ ............. 14 90 14 92 14 66 14 68 14 60 14 70 14 66 ...................... 14 66 14 68 .................. "■ - ~ .............................f •" Káposztarepce — Kolilre ps ____________ 1908 augusztus ... ... ... August c) Határidőre. Felr an 35 20 gekündigte 35 40 Waare vor _ _ _ _ nondott árukb előfordult kötések. — Terminwaare. In gefallene Schlüsse. Magyar buza — Ung. Weizen ... ... ... ... Közs — Rogg en ... ... ... ... __ ... ... ... .. Zab — Hafer. Buza — Weizen ............ ................. ... ... Tengeri — M d) Les als L Káposztarepce — Kohlreps zámolő árfolyamok. — iquidationsJeurse. Magyar buza — Ungarischer Weizen........ .. ... ... ... ... ... ... Közs — Roggen ... .......... ... ... ... ... ................. ... ... ... ...-----Zab — Hafer .................................................................................... — 14 70 Buza — Weizen ........ j 23 Tengeri — Mi ** II. Burg űs ...................... 13 40 e Waare. Káposztarepce — Kohlreps amm. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. |onya, készárú. — Kartoffeln, effektiv Preise netto Casse per lOO Kilogr Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Fehér — Weiss j Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln • Fehér — Weiss j Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis- K-tól — von K-ig — bis Dunántúli — Transdanubische ... .......... ... Felsőmagyarországi :— Oberungarische ........ Nvirsésri — Nvirer ... ... ... ... ...... ... III. Különféle terményei Dunántúli — Transdanubische ....................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer . . ............ . — — Erdélyi - Bánsági Pesti —■- Siebenbürger... ... ... ... ... ... ... — Banater ... ... ... ... ... ... ... ... Pester ... ... ... ............................ Erdélyi — Siebenbürger.. ....................... ... Bánsági — Banater ............................ ........ Pesti — Pester ... ... __ i. — Diverse Producte. Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse kötések — Schlüsse árfolyamok — Kurse pénz — Geld | áru—Waare pénz — Geld árú —Waare Ingyen hordó ,,,,,. , , , Franco Fass, netto Tara kg.-ként IMsznózsir Schweinef Buda] Vidék jesti ........ ............... ... Bud< ipeste fett r.. 127 — 128 —----------ptt 100 kg.-ként Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeck, ung. luftgetrocknet-. ... ... Városi légenszáritott 4 drbos ... ... ... Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig ... » » 3 „ -- -- -- n n 3 ,, -Füstölt ............. ... ... ... ... ... ... ... Geräuchert... ... ................. ... ........ 108 — 116 — 109 — 117 —----------Szalonna Sl >eck Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ként Boszniai. 1907. szokvánvminősés- ... ... Bosnische. 1907. Usance-Qnalität ... 49 — 50 —----------.................. 1907. 100 darabos ............. „ 1907. 100 St 1907. 85 „ ............. „ 1907. 85 Szerbiai. 1907. SKokvánvminÖKfiír Sfirhisnlie 1907 ITsannf» lick Sz 1 > 4 ilva... ... ... . . Qualität ........ ick „ 1907. 100 darabc 1907. 85 >s 1907. 100 St 1907. 85 » — — — — Ingyen hordó 1 , ... Franco Fass, netto Tara kg.-ként Sz Pi ilvaiz ... Szlavóniai 1907 Szerbiai 1907 _. Slav anisches 1 isches 19( 907 31 — 31 50 _ _-----iaumenmus ............ ...........—’ — ... ... ... Serb 37____________ ______ 100 kg.-ként K-tól — von K-ig — bis----------HeremagLucerna, magyar 1907. évi ............. Luzerner ungarische Lóhere, aprószemű 1907. évi ............. Rothklee kleinkörnig „ középszemű 1907. évi ............. „ mittelkömig „ nagyszemtí 1907. évi ............. „ grobkörnig 1 az 1908. évi május 25-ótől 30-áig tlWdl 11IJ »UUdpeatre előfordult kötések alapján. ammonként a szállítási adóval és a biztosítási dijjal értetik. — Die Győrbe a fuvardijtétel 22 fillérrel magasabb. — JS L907 b og lei .-----L907 ILlCCndillCII-- -- ----L907 907 IV. Hajózási f A fuvardíj 100 kilogr Díjtételek fillértől—fillérig — Schiff Frachtsätze verstt ach Győr ist dei sfracht nacl ’hen sich per 100 Kil Frachtsatz um 22 I Budapest auf G ramm inclusive Transportstt ler höher. rund der vom 25. bis 30. Mai 1908 vorgefallenen Schlüsse. uer und Assecuranz. Frachtsätze von Heller—bis Heller Pancsováról Újvidékről 57—62 52—56 Bezdánról 45—48 Kalocsáról 37—40 Dunaföldvárról Szentesről 37—40 73—76 Szegedről 59—62 Zentárói Titolről Mitroviczáról 57—60 55—58 73—76 Temesvárról 87—90 Nagybecskerekről 59—62 Felszólamlások e lap megjelenesetol számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendök. Heklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
