A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1908, április-június (45. évfolyam, 76-146. szám)
1908-04-07 / 81. szám
A BUDAPESTI ÁRU- és ERTEKTOZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA * '• .,TI»*»vl«1#UI hm»“ alatt oly tiuza értendí, mely Jelle* tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint .Jász-Nagykun- Szolnok vármegyék Tisza ba'.parti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérnieirjel linia“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett »agy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéfel buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai. pomázi és Váczi Járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Biliisáfft bn/.a“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely 0 nevezett vagy ezekkel szomszédos területűken termett. 5. „BücsUal buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *) 1. „Tiszavidéki ftj-p»“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „VelsöiuagjryarortizüRi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Unnántuli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevetett területen termett. ★ 4 Bnrgonya. „Dunántúli burgonya" alatt értetik a Du»ántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya" alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsáoi burnonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Tomes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyliágóntúli megyékben termőit burgonya. V, Vntt:r »T|»ei«i.w.;i/.o,,>‘ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den dessen^ Nachbargebieten ^geernteMvurde u Jasz-'Jagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in V?rte-r ist solcher Weisen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebirtte oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. „. ?• Unter „Pester Boden-Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Nachbargebieten geerntetwurde U acz ausgenommen —- gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen , . Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál 1 emes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog —• die l neue entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebiete i geerntet wurde. AA- -üní!f »Theissserste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros vÜÍLk etlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen wacnbargebieten geerntet wurde. Thf»!ccs ^T.n e^ **®*>«*,wnK,»rische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der iss und im Comitate Nógrád gefechsien Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. j5 n Unter „TransclanuMsehe Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, ± Lai«i-U^ * .Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. nüL .rf° „ !"• r«tei^ »Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter Äh »nU^ar,iC ^ Kartoffeln sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, ca,u i 1 fr kis»Hont, Borsod, Zemplén, Uhg und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comita en tri’ HaJtd.u’ Blhar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten z u ,JÄS2-Nagykun-Szolnoli, geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, ' Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „SlebenbUroer Kartoffeln“ sind die in den comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLV. évfolyam. Budapest, 1908 április 7, (kedd). 81. szám. iv -*!/11*1* ! sz^p ~ schiin Witterung j 1 Vizállás reggel 7 órakor ) y1(. Wasserstand 7 Uhr Früh j Hőmértí reggel 7 órakor | , . „ ,, Tnermometer 7 Uhr Früh j 1 “ ........- ■ - ---- ■ - ---- - ■ Sk. . ... Légsúly mérő reggel 7 órakor 1 7fi7 Barometer um 7 Uhr Früh j Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve .. ........ K 24.— Házhoz hordva........ ... ,. 28.—^ Postán küldve Magyarországon és Ausztriában ., 32.— Külföldre-. ... ... ... ... „ 44.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Meg\jelen iinnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BORSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse . . ... ...... ... K 24.— Ins Haus gestellt ... ... „ 28.— Per Post für Ungarn und Österreich .. ... ... .. „ 32.— Für das Ausland ... „ 44.— Einzelne Exemplare 20 il. A) Árutőzsde. — Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegnek. Die Preisnotirvng umfasst alle Schlüsse, wiche wahrend der Börsenzeit thatsdchlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. I. Gabonanemüek. — Getreide. Árak készpénzben 1<M» kilogrammonként. ^ Kétláltl Fffeotive Wliure Preise netto Casse per lOO Kilogramm. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban Qualitätsgeivicht per Hektoliter in Kilog rammen Buza — Weizen TA j 74 75 1 18 19 80 81 82 /Tiszavidéki... :... ... ... ... ÍFejérmegyei ............ ... I sjc <Pestvidéki ... ... ... ... ... 1 /Bánsági... ... .......... '-Bácskai ......................j. ... Szerb ....... ... ... . . ... Román .................... ... ... Bolgár ... ... ... ... ... ... ... Theiss Com. Fejér.. ... Pester Boden ... .----. — — j 21 20 ------- 20 90 21 70 21 40 21 60 21 60 21 35 21 40 22 21 91 75 80 21 80 22 20 21 21 50 21 90 21 21 55 21 95 21 21 65 22 05 21 95 . 22 35 60 22 10 65 22 15 SO 22 20 22 10 21 80 21 90 22 50 22 20 22 30 22 25 22 05 22 10 22 22 22 80 40 50 22 35 22 90 — —. •---------Bácskaer ... ... Serbischer ... Rumänischer Bulgarischer .............. _ _ i------21 10 21 70 21 60 22 21 80 22 20 21 1 1 90 Í 22 35 _ J ^ __------"---— — —----J— — : -. Származás, nem és minőség Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség Árfolyam — Kurs Provenienz, Gattung und Qualität K-tól von K-ig — bis Provenienz, Gattung und Qualität K-tól — von K-ig — bis ! líozs — Roggen ... .... Elsőrendű ... ... Középminőségü Príma ... ....... Mittel ... ............ ............... 20 25 20 05 20 35 r, , 20 15 /llb- Hafei m. . . . Elsőrendű ... ... Középminőségű ..... ... ... Prima Mittel _ _ _ __ 15 40 14 70 15 60 14 90 Árpa — Gerste ...... .. ... /Takarmány, elsőrendű . 1 ,, másodrendű .. < Sörfőzésre, tiszavidéki ... / „ felsőmagyar ... „ dunántúli... ... Futter, Prima ... ... „ Sekunda ... ... Brauer, Theiss ....... „ Oberungar. ... ... .. „ Transdanub. ... ... 13 30 12 90 13 50 13 20 Tengeri Mais Magyar, új........ .. .. Román v. bolgár, ó ... Szerb ... Cinquantin ... . Fehér ... ... ........ ....... Ungar., neu.. ... Rumän. o. bulgar Serbisch.. ... ... Cinquantin Weisser.. ... ... „alt12 85 12 95 Köles — Hirse. ... ... ■ — —----!l Repce — Reps Káposztarepce... __ Rénarence ........ Kohlreps ... Riibsen-—-----b) Határidőre. — Terminwaare. Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon Zárlat 1 Órakor előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Schluss um 1 Uhr Reihenfolge ihr bis 1 Vhr Nachmittags zu den hlichsten nml Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsentages zu den Árfolyam Kurs niedrigsten Kursen vorgefaltenen Schlüsse ohne ZuischenUnrse j- Geld árú Waare Zwischenkurse . pénz - Geld árú- Waare Mae-yar buza — Untr. Weizen 1908 október.. ... ... Oktober ... . ....... | Buza — Weizen ... :.i ... . 1908 április ... ... ... 1908 május .. April ... ...... Mai .............. 22 00 21 98 21 84 22 02 21 90 21 22 16 21 76 21 92 21 96 88........ 21 94 91 8S 21 91 96 90 21 98 22 18 22 00 22 14 22 C lii 99 94-------.......----22 99 14 •>n 22 16 00 90 1908 október Oktober 19 04 18 2 18 88 18 89 18 82 18 84 19 ÍU 1fl 10 in ns 19 10 Közs — Roggen 1908 április ....... . ... 1908 október.. ... ... April ........... Oktober ...... 19 80 19 42... .: ..." 1 19 46 19 48 99 99 ......\...........-..................... 16 62 16 64 16 40 16 48 16 44... ... ....... i 16 46 16 48 16 78 16 80 16 72 ... . . .... ... .16 72 16 76 | Tengeri — Mais ... ... .......... 1908 május 1908 julius ............. Mai ...... Juli 12 54 12 80 12 ( 12 0 12 48 12 50 ... . •8 19 89 19 79----- ... 12 50 12 52 12 60 12 62 12 >6 12 60- — 12 58 12 60 99 99 _ — . —-----1908 április April 14 34 14 3ß 14 ->n 14 :tn ____ | 14 28 ii -<n 99 99 1908 május ........... 1908 októher ... Mai 14 46 Oktober 13 12 13 IS ... ... 1 13 04 st n« 13 20 1 3 24 .... ....... .......... . .. ...... ' Káposztarepce - Kohlreps 1908 aus’usztns ... August ___ : 33 i.3 20 v) Határidőre. Felmondott árukban előfordult íötések. Termiuivaare. In gekündigte Waare von gefallene Schlüsse. Magyar buza — Une. Weizen .............. i Rozs — Roaeen Zab Hafer ... 1 Buza — Weizen Tenaeri — Mais . . . Id) Leszámoló árfolyamok. — Liqn ida tionnk urse. Magyar buza — Unsrarischer Weizen 1 Rozs — Ro&r&ren 19 96 Zab Hafer 14 36 _ _ . _ Buza — Weizen 21 94 Tengeri —- \lnis--Arak készpénzben ÍOO kilogrammonként >!<* II. Burgonya, készáru. Kartoffeln, effektive Waare. Preise netto Casse per 100 Kilogramm. ; Fehér - Weis» | Rózsa — Rosa Sái ga - Gelb ., „ . . . . Fehér — Weiss j Rózsa- Rosa | Sárga- Gelb \ Emberi táplálkozásra K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig - bis szolgáló burgonya ! Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ... ... ... . Felsőmagyarországi - Oberungarische Nyírségi — Nyirer ... ... ... ............. . Erdélyi — Siebenbiírger ....... ... ... ... . Bánsági — Banater . ... ... ......... Pesti — Pester ... ........ __............... .. 4 10—4 80 4 50- 4 30—4 50 4 50___ 4 30—4 50 4 504 30—4 50 ! 4 50 4 30—4 50 4 50- 4 30 -4 50 4 50-4 70 —4 70 ~4 70 —4 70 —4 70 -4 70 5 1 ^ 5 5 5 5 101010101010~l il'’ burgonya 5 át 1 5 30 Für landwirthschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ............ Felsőmagyarországi — Oberungarische j Nyírségi — Nyirer ... ... ... ... ... ... j Erdélyi — Siebenbürger.- ... ........ ... Bánsági — Banater .................... ... Pesti — Pester .................. — — II 1. Különféle termények. — Diverse Producte. i i I Készárú — Effective Waare Árfolvam — Kurs Határidőre előfordult —%----------Auf Termin vorgefallene Leszámoló Származás, nem és minőség Előfordult kötések „ X,.. árfolyamok Kurse Liauidations1 Provenienz, Gattung und Qualität Vorgefallene Schlüsse pénz — Geld áru—Waare KUIÜSCK - lOC/tVUSöC pénz — Geld árú — Waare Kurs Ingyen hordó , ,. . , , Franco Fass, netto Tara kg.-kent Disznózsír .. Schweinefett .......... Budapesti .................... . j Vidéki ____ ... ... ...... _ _ Budapester... Landfeit ...........- -........... 138 — 139 — ___ —100 kg.-ként Szalonna Speck ...-------j Magyar légenszáritott vidéki ... ... í Városi légenszáritott 4 drbos ... ... „ 8 „ ... ...Landspeck, ung. luftgetrocknet... ... ... Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig----105 — 111 — 106 — 112 — ... ......---------L.. ______________ i Füstölt ............... ... ... Geräuchert... .........................-----— — .......---------Zsákkal együtt, göngysúly tiszta Boszniai, 1907. szokvánvminősétr Bosnische 190 7. Lisance-Qnalität súly helyett. 1907. 100 darabos ... ... 1907. 100 Stück ___ Minőség 500 grammonként Szilva. 1907. 85 190 7. 85 .. ___ Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. Pflaumen | Szerbiai, 1907. szokványminőség 1907. 100 darabos... .. ... Serbische, 1907. Usance-Qualität 1907. 100 Stück ___ .-----... L —---------........... 100 kg.-kent n 1907. 85------ —» 1907. 85 „ ... ........ — ......... .......... 49 — 50 — ... ... __ ......---------. — . Ingyen hordó , , , , Franco Fass, netto Tara kg.-ként Szilvaiz .... ...... Pflaumenmus . ... .. ! Szlavóniai 1907 ... ... . .. í Szerbiai 1907 ... ... .. ................. ... .. Slavonisches 1907 Serbisches 1907 ... ... ... ... ..- --- — ... _ _ . ------------31 — 31 50 ... ____ _-----......— { K-tól — von K-ig — bis 100 kg.-ként Heremag Lucerna, magyar 1907 évi ....... Luzerner ungarische 1907 .. . ........... 136 — 170 — _ _ ! Lóhere, aprószemfi 1907 OVI ... Kothklee kleinkörnig 1907. 150 — 160 — középszemfi 1907. évi... ... mittelkörnig 1907.. 160 — 170 — „ nagyszemű 1907 évi „ grobkörnig 1907 170 190 — __________________________________ IV. Hajózási fuvardíj Budapestre Schiffsfracht nach Budapest auf Grund der vom 1. bi« 6. April 1908 vorgefallonen »Schlüsse. Díjtételek fillértől—fillérig A fuvardíj 100 kilogrammonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verstehen s ch per 100 Kilogra Győrbe a fuvardijtétel 22 fillérrel magasabb. — Nach Gyűr ist der Frachtsatz um 22 Helle mm inclusive Transporisteuer und Assecuranz. • höher. Frachtsätze von Heller-bis Heller Pancsováról Újvidékről 57—62 j 52—56 Bezdánról 45—48 Kalocsáról 37—40 Dunaföldvárról 37—40 Szentesről 73—76 Szegedről 59—62 Zentárói 57—60 J, Titelröl 55—58 Mitroviczáról 73—76 Temesvárról 87—90 Nagy jeeskerekröl ; 59—62 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 4STHYni belül a tőzsdetanács elé terjesztendök. Iteklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses lilattes an gerechnet dem Bör.senrathc zu unterbreiten.
