A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1907, október-december (44. évfolyam, 221-296. szám)
1907-10-02 / 222. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. * i. „TlamftMkl «ia« oly b<sx* értaadó, mtíy jaöeg tekiatetéte«» megfolal a Békés vármegyében éa Csongrád, valamint Jész-NagykunS**Jflök vármegyék Tisza balporti részeiben termelt busák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei buia“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. ,, . . 3\ ff^emtwidébi bna»“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Klskun vármegyében — a Mai, pomási és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeketermett. 4. „JB&siM&gl Imza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és ^emes vármegyékben termelt búzák átlagának n mely $ nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „BAcslxai búza“ alatt oly búza értendó, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivitelével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *) 1. „Tiszavidéki ftrpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros ég a Délkeleti Kárpátok által határolt rtíiében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fe仫m»gryaror8zSgä arj»»“ alatt értendő oly árpa, melynek jeUege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében famwt ítasennsmu árpák átlagának s mely * nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „»KMástaíi Arp»“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és sz országhatár által kSriUveít reastben termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ** Butwa. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya" alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Kyirséol burgonya" alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya, láí w **raöny* * éríetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a aAcs-BoOrog, Békés, Caongrád, te&d, Torontál, Temes éa Xtsssá-üsüimf megyékbm érmeit burgonya. ^Erdélyi Iwrgsnvs“ alatt értetik a KárályhágóntúJli á t 1. Unter „Theiaswejlzen“ ist solcher Welzen au verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Béke t, sowie in den en links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcsher im genannten Gebiete ador in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weisen Cem. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Goaütate Fejé* gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weiien“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Con iltßte Pest-Pilis« Solt-Kiskun — die Bezirke Bia., Pomás und Vác* ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Bastater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durch schnitte des in den Con lifeUen Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „BAcsltaer Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bác s-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar gebieten ge erntet wurde. ★> 1. Unter „Tlieissg'eK'ste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Th uss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Álföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im gemannten Gebiete edor in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Obernn^ariache Gerate“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comit aten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten { geerntet wurde. 3. Unter „Transdannblsclie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte <äer in dem du ich die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genanntem Gebiete ge< (ratet wurde. Kartoffeln. Unter „Traasdanubisohe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu ve rstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyírtra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaien Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebet&tic^er tfiartaffidn“ sind Ate -fa* de» Kbm&teAm Jaaeaits d©s Királyhágó geernteten Kartoffeln au v«nM«fö XL1V. évfolyam. Budapest, 1907. október 2. (szerda). 222. szám. wftternne } ^6-Regen Vízállás reggel 7 órakor \ „ Wasserstand 7 Uhr Früh / ^ 108 » Hőmérő reggel 7 órakor \ r Thermometer 7 Uhr Früh / + 10 u Légsúlyméró reggel 7 órakor \ 7fi7 * Barometer um 7 Uhr Früh / Előfizetési árak évenklnti tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— .lázhoz hordva _______________» 88.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában _______... ...__» 32.— K iilfSldre - .... _________ — ... » 44.— Egyes példány 30 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep-* ős vasárnap kivételével mindennap. IAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pránnmerations-Preíse jährlich i Loco Secretariat der Börse K 84.— Ins Haus gestellt.. __...____> 28.— Per Post für Ungarn und Österreich ___ ________...____» 32.— Für das Ausland.. ............... .......» 44.— Hinzeine Exemplare 2« H. f A) Mrútőzsde. — Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Die Freisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thatsächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsmisen Charakter haben. I. Oabonaneniüek. — Getreide. Árak készpénzben 100 kilogrammoukónt. Preise netto Casse per 100 Kilogramm. a) ÜCéaxái*«:« — Mffective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgemcht per Hektoliter itt Küegrammm Búza — Weizen 73 74 75 78 11 78 79 80 81 82 Tiszavidéki.................. Theiss.- ............................. Fejérmegyei ............. Com. Fejér.................. — ■* Pestvidéki .......... ... Pester Boden .......... — Bánsági—.. .................. Banater ............... ........ . Bácskai ____ ____ .... Bácskaer—....................- — Szerb ..................... — Serbischer ....................... Román _______ ... Rumänischer... .... — — — Bolgár............. Bulgarischer _________________ ...----------20 95 21 55 21 25 21 25 21 90 21 75 21 75 22 15 21 65 21 55 21 65 22 — 21 90 22 05 21 95 22 (15 22 30 22 40 21 85 21 65 21 95 22 05 22 — 22 35 22 05 22 35 22 40 22 50 22 10 21 90 22 22 10 22 60 22 40 22 60 22 70 22 3D 22 10 22 20 22 70 22 50 22 70 22 50 22 90---------------------— Reggem-._.------... Szár aa azás, nem és minüség Provenienz, Gattung und Qualität Arfcäyan« — Kurs feö — Hafer-----...._____.... .... . . . Származás, nem és minőség Provontenz, Gattung und Qu&tität Arfolyais« — Kur» K-tél — von 1 K-ia — bis K-tól — von K-ig — Ms Elsőrendű, uj ....................... Prima, neu............................ Középminőségű, uj ------ .... Mittel, neu „ .... — .... 18 95 18 80 19 30 18 9.0 Elsőrendű, uj ..................Prima, neu ______________ KözépminőségfJ, uj ____ Mitte), ________—__ 16 10 15 70 16 20 16 — Ás*jpa — ®®r«Se.. ______... _ .... ★) Takarmány, elsőrendű, uj Futter, Prima, neu _ — ..... „ másodrendű, uj „ Sekunda, neu ............ Sörfőzésre tiszavidéki ........ Brauer, Theiss................. .... „ felsőmagyar. _ „ Oberungar._____ x dunántúli _..... „ Transdanub.™ _____ 15 55 15 35 15 75 i 15 55 Terageri — Mal«.. .... ... ... ____ Román v. bolgár, ó ........ Rumän. o. bulgar., alt....... Szerb .................................. Serbisch............................. Cinquantin ..................— Cinquantin ____________ Fehér... — Weisser--------------------13 40 13 60 í ! i 1 1 1 1 í 1 1 í©-- — b) Hafá pidöre. Repexe — Reps.. ... .... ____ ...- Terminwaare. Káposztarepcze ..................Kohlreps............................ ... Réparepcze_____________Rübsen _________ _______ 34 50 36 — 1 Határidő — Termin Délutáni 1 drAfg a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamukon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zw den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischßnkwuc Zárlat 1 órakor Schluss Kitt 1 ühr Az előzé tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalaosonyabb Árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages *w den höchsten vnd niedrigsten Kursen vorgqfallentn 8ohlü*te ohne SStoisohenkurtto ÄrfelyaM — Kurs pénz — Geld árú— Waare pénz — Geld árú — Waam Magyar bni* — Um». Welzea ............. 1907 október .................. Oktober... .... ............. ..... — ... — — — — — ..... — — — — — —-----..... ________ _____ ...__ — .— ... _ __-----Bnn — Weilen ................................... W K --— — ——- — — — #s m — — — —* — — — — 1907 oktőbe; .......-........ Oktober« ......_...___ 1908 április ........ „ April .................. .„ 22 24 22 26 22 20 22 40 22 34 22 50 22 38 23 52 23 54 23 42 23 76 23 60 .................. 22 38 23 60 22 40 23 62 22 20 22 22 22 12 22 24 ............................ 23 42 23 48 23 40 23 46 ... ....................... 22 22 23 44 22 24 23 46 Rém — IKwsrsr®» __ . ............ 1907 október ______ Oktober....... ............. 1908 április _______ April .... _ _ _ 19 04 19 46 19 36 19 38 ............................ 20 30 20 66 20 60 ..... ............................. 19 28 20 56 19 30 20 58 19 06 19 08 .. ................................................ 20 30 20 32 20 26 .. ... ._ _ _ .„ 19 06 20 28 19 08 20 30 Teiferl — Mai* ._------- — ............. .... 1908 május _ _ _ _ Mai ... _ _ _ ... _ 13 52 13 48 13 56 ............. ... ................... 13 54 13 56 13 50 13 52 13 48 .. .................................. 13 50 13 52 — Hafer _ ...------ ... ....................... 1907 október ........... Oktober ................. ... 1908 április _ _. _ April .................. ... 15 46 15 42 15 70 15 62 .. ... ............. 16 52 16 74 ........... ................... ... ............. 15 54 16 70 15 56 16 72 15 44 15 52. ......................................... _ 16 52 16 56. ...................... ....................... ... 15 50 16 58 15 52 16 60 w«je*®® — K«felrepi ---------1907 október ............. október _________ ő) Hatái*idíSi»eo Felmondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In gekündigter Waare v«rge fallen* Schlügst, "" Magyar äisäb — U«ssr. ...... .... ... — — — — — ~~ ----------— Re» — Rwffffen- _ «... .... ..... ________ ......- .....—----— — ...» ... — Kal — Msaför-. ............................. — — -- ---------------------SÄ** — W*es* .... . ~ ....... . — .... — .— — — — — — Mais ____... _. ..._____ &) Lssxámolé ápfo^amnok. — Idquidationskurse. S£á5S?®as4ar®»e®e — KekUrep» ..... „------------ — —-------- — — Mwjyies? Mnii — W©.to»s. ...... ..... .„. ... .... ....-- — Mes« — Heverni ........ _ ..._______... ............... ......... 19 06 3a& — Mater... ......................... ......................... ....................... 15 44 «SS® — Welsen ... ... __ .... .............................. _____ Árak készpénzben 100 kilogrammonként. 22 18 Tengeri — Ma?.« ........ _ ...____.... ... ........................ .... ** II. Bwr^onya, készárú. Kartoffet/n, eff eh 13 50 live Waars Máperatarepese — JKeMrep* ._ ... „ ................................ Preise netto Gasse per 100 Kilogt amm. X.fl'ifewri tápIálKesáarii sml'súM: TtviTKvmjrr, Für menschl che Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ...................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ........ .. ... .... ............ Erdélyi — Siebcn’oürger .. ... . ........ ... Bánsági — Banater. ............-........................ Pesti — Pester .... .... ...................... .... _ Fehér — Weiss | Sózna — Bma \ Sárga — &elb Me*őgas£ss»rtjl és ípa-rí ®*éle»tra »aelgálé Jümrgemya Für landwirthschaflliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln ék. — Diverse Proá Dunántúli — Transdanubisohe-. .................. Felsőmagyarországi — Oberungarische ____ Nyírségi — Nyirer........................................ Erdélyi — Siebenbürger ....... ... .... ........ Bánsági — Banater ....................................... Pesti — Poster _ ... ....------------- — lucte. Fehér — Weins | Rózsa — Bosa | Sárga — (Mi K-tól — «£»» K-ig — bis K-tól ■— 9on K-ig — bis 3 80-4 00 4 00-4 20 4 00-4 20 4 00—4 20 4 00-4 23 4 00-4 20 III. 4 20-4 40 4 20-4 40 4 20 -4 40 4 20—4 40 4 20-4 40 4 20 -4 40 Különféle 4 80-5 00 4 80- 5 00 4 80 - 5 00 4 80—5 00 4 80-5 00 4 80 -5 00 termény« _ — — Készáru — Kffective Waare Arfesp.® ~~ Kwrs HatáHHüre elüferdult — Auf Termin »or^efallene Leszámoló árfolyam Liquidation»Kurz 8 í í F a 8 2 1 9, HB Is PntmnlseiJ!, (tottung und Quallt&t EWtsrduft kfitßifA Vor gefallene SchlMse Kitéask — SeWlsse Ärft-Iyasswk -- Kurse pész — GeU á?á — Waare pénz — délé 1 áré — Waare ingyen hordó ... franoo Fass, netto Tara kg.-ként I>i8znózHir ............. Sei»w*i .......Budapesti....------------------------ Budapester........ .......... ... Vidéki. _ .................................... Landfett......... ... _ ........................ — — — ------ — 155 156 —------- —........— _ _-----— ........— ICO SsaleiuBB... .... .... „ apeett.. .................. Magyar légenszáritott vidéki— ... ... Landspeck, ung. luftgetrocknet ........ Városi légenszáritott 4 drbos.. _ ... Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. Füstölt ................ — __ —--------- geräuchert .................................... — .... — — — — 130 — 132 131 133 — — — ........—------------ ------— Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Incltisiire Saek, brutto für netto «Jutói® pr. 500 Gram». 100 SKg.-éHf MBts- ............. .... nnvunen ............ Boszniai, 1906. szokványminőség. _ bosnische, 1906. Usance-Qualität........ , „ 100 drbos ................. „ „ 100 Stück ............. » » 85 „ — —. — „ . 85 „ ... — —.. Szerbiai, 1906. saokványminőség« _ serbische, 1906. Usanee-QualitSt. ....... * » 1.00 drbos..... _ _ , a 100 _______ » * m •— — •— — > » 85 » — — — —------— — —-----_ _---------------------— —---------- .... Ingyen hordó t . . , &B09 Fass, netto Tart kg.-ként üiilTatx ............. „.. Pflanmenorae ____ Szlavóniai 1906 ___ ...._______ slavonisches 1906 ... ...______ Szerbiai... 1906---------------------— sorbisches... 1906 .............................. ...........- —---------------—-----------------_ —-----— — — 100 kg.'Scérdí Díjtételek fillértől—fillérig Merem** ............. KlesBaaten... ........ IV. ÜSaJéaeás A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1907. évi............. Luzerner ungarische 1907 ................ Lóhere apróssemfi 1907. évi ............. Rothklee kleinkörnig 1907................ „ középszemű 1907. évi... ... s mittelkömig 1907. ............. • nagyasemű 1907» évi— — — » grobkSmig 190,7 ................ ii fsawarsSIj Bsidapestre “ — Sei mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardijtétel 20 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist Hffsfracht na rstehen sich per 100 Kil der Frachtsatz tim 20 E K-tól — von K-lg — bis f Grand der vom 28. bla 28. vorgefallenen Schlüsse. Heuer und Asteswem*. ! Sept. vranhuftn ise von Hell e> — bis Heller 96 — 108 ~~ 120 — 130 ich Bug ogiramm inclu eller hfiher. 116 — 116 — 128 — 140 lapest M sive Transport Psnsisováról üjvidákről Besdánról 50 -54 46—48 32-86 Kalocsáról 30 -32 Dunaföldvárról 28—30 Szentesről Szegedről Zentárói 52-54 48 -50 Tűéiről 46 -48 Mitroviezáról 72-74 Temesvárról N; tgybecakerekröl — 50-52 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács el< térj esztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
