A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1907, október-december (44. évfolyam, 221-296. szám)

1907-10-01 / 221. szám

Ä BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ Wík il 1. „TtoMTiMW kam« »Un oly ba»« írt*»d6, mely j«lU* tekintet«*« megfelel ■ Békés rámegyében és Csongrád, valamint Jáss-Nagjkun- Smlaak vármegyék Tisza balparti részeibe« termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fej ér megy el busa“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetébe* megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának a mely a nevezett ▼agy ezekkel szomszédos területeken termett. S. „Peatvldéki bnw“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomází és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „BAnaArf búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely • nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *■) !• „Tiszavidéki Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi ärpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében tanáéit hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. S. „Dun&ntnli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. SStxrgonya. „Dunántúlt burgonya*1 alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti targenya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a á l 1. Unter „Tbelsswsissn“ ist solcher Weiten *n Terstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte <les im ComiUte Békés, sowie in den en links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weisen Com. Fejér*4 ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter »Pester Boden-Weisen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weisen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comuaton Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weisen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbarg-ebieten geerntet wurde. •fr) 1. Unter „Theissg-erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Obernngarisohe Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische ©erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. L Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Ábauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kart offein“ sind die iit den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter «,8iebenfeflrfl«r 'Kartoffeln“ simá die ia des Geniteian jeaaeits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen XL1V. évfolyam. Budapest, 1907. október 1. (kedd). 221. szám. WiSng } szép~sohön Vízállás reggel 7 órakor \ . 110 . Wasser stand 7 Uhr Früh / ■> Hőmérő reggel 7 órakor \ r Thermometer 7 Uhr Früh / + 10 u Légsúlymérö reggel 7 órakor \ ^ Barometer um 7 Uhr Früh / Előfizetési árak évenklnt s íózsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva ____________— > 88.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában _________—___^ 33.— Külföldre .........................................» 44.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- éa vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Prinumorations-Proise jährlich i Loco Secretariat der Börse ______________K M.— Ins Haus gestellt.. ... .................................t 98.— Per Post für Ungarn _und Öster­reich __________... ... > 33.— Fat das Ausland.. _____... ... » 44.— Blnzaln* Exemplar« aa H. A) Árutőzsde. — Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Die Freisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thatsächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsmisen Charakter haben. I. Gabonaneműek. — Getreide. __ Árak készpénzben 100 kilogrammonként. , . __ Preise netto Casse per 100 Kilogramm. a) Készáru. — Mffectivo Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgeuncht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 Tiszavidéki ....... Fejérmegyei ... Pestvidéki _ ... Bánsági ............. . Bácskai. ............ zerb .................. tornán ______ lolgár ______... ........ Theiss ......... ........ Com. Fejér .. . — _ — —----­— — 20 85 21 45 21 15 21 15 21 65 21 65 21 55 21 45 21 55 21 95 21 85 21 95 22 20 22 30 2L 75 21 55 21 85 21 9í 21 90 22 25 21 95 22 25 22 30 22 40 22 - 21 80 21 90 22 — 22 50 22 30 22 50 22 60 22 23 22 — oo tn 22 60 22 40 22 40 22 80 —---­-----­5 I 1 ........ Banater....... ........ Bácskaer__ ........ Serbischer ~ _ ... Rumänischer. .„ ... Bulgarischer­... _.----­— —-----­-----­21 80 22 05 21 90 21 80-----­—-----­----­— Származás, nem é s miniisés? Árfolyam — Kurs Származás nem és minőség Árfolyam — Kurs Provenienz, Gattung und Qualität Sí !« J..1. Provenienz, Gattung und Qualität K-tól — von K-ig - bis K. J&eaes — S&esrge»--------- .. Elsőrendű, uj ............ Középminőségű, uj .. _ _ Príma Mittel neu . _ _ — .. . — 18 80 18 65 19 — 18 75 aab — Mater---­— — — ­Elsőrendű, uj ... Középminőségü, uj-----­_ Prima, neu Mitte), „ — ... _­16 10 15 70 16 20 16 ­Takarmány, elsőrendű, uj „ másodrendű, uj Futter, Prima, neu _ „ Sekunda, neu... 15 55 15 35 15 75 15 55 Tengeri — Mais.. Magyar, új ................... Román v. bolgár, ó _ Szerb _______________ _ Ungar., neu ................ Rumän. o. bulgar., alt. Sarhinnh­13 40 13 60 ★) Sörfőzésre tiszavidéki.. „ felsőmagyar — Brauer, Theiss ........... , Oberungar. _ : _ ___ _ Cinquantin _ Fehér. . — Cinquantin Weisser _ —----­-----­, dunántúli — _ u TransdanuD._ _ _ — — 94 f.n 36 ­KSlei — Hirit — —-----­Repcze ­- Kép*. — — — Réparepcze —----­_ Rübsen _ —----­6) Határidőre.- Terminwaare. ! Határidő Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb ás legalaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkUI Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und Zárlat Schluss 1 órakor um t Uhr Az előző tőzadei nap délutánján a legmagasabb éa legalaosonyabb ár­folyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letaten Börsetages au den Árfolyam — Kurs niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne ZwischenJeurse pénz ­- Geld árú — Waare ZioiaóhenJcurse pénz ­-Géld ári— Waare Magyar fenis — Ung. Welzen­­1907 október _---­- — Oktober —-- -­— — —,----­— — — . — — — —-----­— _ ... _ _ ... ... ___ ... _ —-----­Bus — Weizen ........... .......... — 1907 október _ 1908 április .... ....... Október.. April ..- — —­— 21 86 23 20 21 90 21 82 23 24 23 16 22 20 23 46 ... ........­­... 22 18 23 42 22 20 23 44 21 94 21 96 21 88 ... 22 28 23 20 ____ ... 21 88 23 22 21 90 23 24 n m —---­-------­-- — .......- — —-------­­— — —-----­... .. ..----­—----­— ....... ...-----­- — — — Re*# — R»g£en ............ W M ------~ . _ —-­_ 1907 október .. 1908 április ... — ... _ Oktober. April .. .•» ... 18 88 20 18 19 10 19 02 20 20 20 16 20 32 “ — —---­­­19 06 20 34 19 08 20 36 18 98 19 00 18 92 18 94 18 86 20 26 20 22 ............. .................----­18 88 20 20 18 90 20 22 Tei|«ri — Haii * k M Cf M 99 fi _____ — ­— 1908 május f: ■" ““ Mai ... — - ­­E 13 42 13 88 13 56 •­““-----­­— 13 52 13 54 13 48 13 50 13 44 ..-----­— mm* "" 13 42 13 44 — Hafer _ fl ff-----.----­- — ­• — — — 1907 október 1908 április __ — Oktober April ........... — 15 30 16 44 15 42 „ 16 38 16 56 — — — .......-­... 15 44 16 52 15 46 16 54 15 32 15 40 15 32 ._ 16 48 ...........................- — — — —­15 32 16 42 15 34 16 44 Kápesatarepeze — Kohlreps •— 1907 október ...... — október — ... _ — ... — - —­........----­----­— —-----­... —-----­e) Határidőre ■ Felmondott árakban előfordult kötések. — Tenrrínwaare. In gekündigter Waare wrqefálUnt Sehlüt»» Magyar k«u — Vag. Weizen­_ _ -­_ —- —---­Roggen- *----­----- - ... — —-­—.-----­- Maf*r~ — —------...-----­_ .-----— ISsesa — Wd*#H ____------­-­... ... _ —. Tengeri — Mais _ — -­~ ~ ~ — — ­_ ... .. ... _ Kápemtarepese — Kehlreps d) Leszámoló árfolyamok. ­Liquidation* kur se. Magyar basa — Ungarischer Wellen ­-------­— ... ... — — — Ä9RS ­s»»ssr»* — — — — — — ­~~- w .. — 19 06 lak- Mafer— — — —-----­— — —----­- — — — . ..­15 44 ftasa — Weise» ... ._ ■----­— _ ..- — —-----­­— 22 18 Tengeri- Mais----­_ — —­— ­­13 50 Kápeaitarepese — Kehlreps- ­---­- —-----­Árak készpénzben 100 kilogrammonként. **II. Burgonya, készárú.- Kartoffeln, effektive Waare Preise netto Casse per 100 Kilogramm. Fehér ­- Weise Rózsa — Rom Sárga — Gelb Fehér — Weiss | Rózsa — Sósa Sárga — Gelb Emberi táplálkozásra K-tól ­von K-ig — bis K-tól ­- von K-ig bit nelsálé Inrceaya Für menschl che Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische.. ........... Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyirségi — Nyirer ...................... ... Erdélyi — Siebenbürger ............ ... Bána&iri —■ Banater ....... ....... 3 80­4 00- 4 00- 4 00- 4 00­-4 C0 -4 20 -4 20 -4 20 -4 20 -4 20 4 20- 4 20 4 20 4 20- 4 20- 4 20­-4 40 -4 40 -4 40 -4 40 -4 40 -4 40 4 80-5 00 4 80-5 00 4 80 - 5 00 4 80—5 00 4 80-5 00 4 80-5 00 bnrgenya Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke Dunántúli — Transdanubische ............ ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ____ Nyirségi — Nyirer---------------------------­Erdélyi — Siebenbürger — .................. — — Pesti — Paater — — .. _ 4 00­aienenae nanojjein Pesti — Pester--------­----­---------­­— III. Különféle termények. — Diverse Producte. Készáru — JEffective Waare Árfalvsis- Kun Határidőre előfordult ­- Auf Termin vorgefallene Leszámoló Száraazis, n e h é s Blgísis Előfordult kötések Árfolyamok — Kurse Liquidations­Provenienz, Gattung und Qualität Vorgefallem Schlüsse pénz — Géléi áré — Waare nmcsBK — acnittsse pénz — Geld ári — Waare Kurs ingyen hordó 1fin. . . . franco Fass, netto Tara 100 g- é t Disznózsír... . Seltwelnefetä . ....... Budapesti. Vidéki. _----­­-------­­-----­Budapester Landfett— ...-------­—­....... — — — 155 ­156 ­— .................- — — — _ — _ _ 100 kg.-késst Sz&lonnst.......... §*¥««& . ._ .... — Magyar légenszáritott vidéki.. Városi légenszáritott 4 drbos. M . 3 . Füstölt. — _____________ •-----­Landspeck, ung. luftgetrocknet ........ Stadt waare, luftgetrocknet 4 stückig. * » 3 » geräuchert ...................................... —----­— — — 130 — 132 ­131 ­133 ­— —-------­----­— — — —-------­Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg,-ént Szilva... ... ... PSäMZS#*» . Boszniai, 1906. szokványminőség. _ » * 100 drbos .................. 85 „ ... _ ... Szerbiai, 1906, saokványminőség- _ 9 , 100 drbos— _______ 85 . bosnische, 1906. Usance-Qualität „ „ 100 Stück ._ * n 85 „ — serbische, 1906. Usance-Qualität as­—­— — —--­----­— _ ...----­----­— — — —­-------­­““ nt« —— Ingyen hordó 1ftn . , franco Fass, netto Tara kg.-ként Szilvaiz ........... POanmenmns. ....... Szlavóniai 1906._ Szerbiai... 1906— — — ­-----­slavonisches 1906 ....... serbisches— 1906 ....... _ — _ — — —----­----­—------------­---­— I —--------­K-tól — von K-lg — bis 100 feg.-késí Heremag ___ Bleesaaten... . ...... Luczerna magyar Lóhere anrószemű 1907. évi 1907. évi.. Luaeraer ungarische 1907. ... Rothklee kleinkörnig 1907. _ , mittelkörnig 1907. _ . grobkörnig 1907. ...­­— — — 96 — 108 - 120 — 130 — 116 - 116 - 128 - 140 ­— ... ------------­— —-­­. — — » a középszemű 1907. évi.. nagyszemü 1907. évi..­----­­­- — — — — — — — — ­----­— —- — — IV. Hajózási fuvardij Budapestre az 1907. évi szept. hó 2S-ától 28-áig előfordult kötések alapján. Schiffsfracht nach Budapest Díjtételek fillértől—fillérig A fuvardíj 100 kilogrammonként a szállítási adóval és a biztosítási dijjal értetik. — Die Frachtsätze verstehen sieh per 100 Kilogramm inclusive Transportsteuer und Assecuranx. Győrbe a fuvardijtétel 20 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist der Frachtsatz um 20 Heller höher. Frachtsätze von Hellet — bis Heller Pancsováról 50-54 Újvidékről 46—48 Besdánról 32 -S6 Kalocsáról 30-32 Dunaföldvárról 28—30 Szentesről Szegedről 52-54 Zentárói 48-50 Titelről 46 48 Mitroviczáról 72-74 Temesvárról N agybecskerekr öl 50-52 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács el< térj esztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom