A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1907, július-szeptember (44. évfolyam, 145-220. szám)

1907-07-02 / 146. szám

A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA •fa 1. „Ttn»vtd«M kan“ adott oly bnu értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés Tármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „fr'ejérmeg-yei buja“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „PestrldéUl bum“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a bial, pomázi és váczl járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági traza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely ’t nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „B&cskal búza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *) 1. „Tiszavidéki Ärpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt vészében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dnnántuli árjpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti bargonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli ui«ggtf&b«« tonn«!! feurgo&T«.-fc 1. Unter „Thetssweiaeii“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. r» i* * t? ja, 2. Unter „Welsen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate rejef gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weixen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bacs-Boarog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 1 Unter „THaeissgersie“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten <jei.ste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbisclie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sinci die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Lipto, Árva, Turóc, Trencsen, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáror, Abauj-Toma, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter ».Ny^er Kartoffeln sind die inden Comitiuei Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln sind die in den Comitaten Bács-Bodrog. Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Slebenbürser Kartoffeln sind die m den ComÄtatau jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen XL1V. évfolyam. Budapest, 1907. julius 2. (kedd;. 146. szám. SS*} szép-sohön Vízállás reggel 7 órakor 1 , „„„ „ W&ssarstaud 7 Uhr Früh j dbU Hőmérő reggel 7 órakor 1 , ,, Thermometer 7 Uhr Früh / "*■ Lőgsúlymőrő reggel 7 órakor \ Barometer um 7 Uhr Früh / ** íiiofízatési árak ávenklnt i tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 84.— lázhoz hordva— ___— — > jí8.— «‘•istán küldve Magyarországon és Ausztriában ___________... ... » 32.— Alföldre . ... _________________» 44.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES KÜRSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WÄAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint, mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich ■ Loco Secretariat der Börse ... ___K 84.— Ins Haus gestellt ________________ > as.— Per Post für Ungarn und Öster­reich ...........................................» 38.­Für das Ausland.. ____________» 44.— Einzeln® Exemplars ad H, A) árutőzsde. — Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek.! Die Freisnotirung umfasst alle Schlüsse, welch« während der Börsenzeit thatsächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben, I. Oabonanemuek. — Getreide. Arak készpénzben 100 kilogrammonként. , Preise netto Casse per 100 Kilogramm. a) Készáru. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban —- QuaUmsgewcht per Hektoliter in ESkgremmm Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80' 81 82 j Tiszavidéki.. .............. Theiss..........-- .................. Fejérmegyei ............. Com. Fejér........................ Pestvidéki .................. Pester Boden ................... S Bánsági ........................ Banater ................—-----­^ Bácskai... ................ Bácskaer............................. Szerb — ......................... Serbischer ........................ Komán _________ Rumänischer.. — ........— Bolgár ...........~ ....____ Bulgarischer— ......- -­-----­-----­-----­-----­19 25 19 35 19 65 19 80 19 55 19 60 19 70 19 8Ü .19 95 20 15 19 75 19 65 19 65 19 75 19 80 20 05 19 85 19 95 20 05 20 25 20 05 19 95 19 85 19 95 20 05 20 35 20 15 20 15 20 25 20 45 20 35 20 10 20 15 20 60 20 40 20 45 20 65 20 20 20 30 20 85 20 50 20 65 20 75 21 ­----­-----­— sn»aw9*i— — -- — -­Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs — Hafer ___.... .... ............ Származás, nem is minüsfcg Provenienz, Gattung und Qualität ArMya® — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tÓI — von | K-ig — bis Elsőrendű .... ............... . Prima............. ........ — — Középminöségü .. — — — Mittel — — — —.— — 15 90 15 65 16 ~ 15 80 Elsőrendű .................. ... Prima...................... ... Középminöségü ____ ____ Mittel.... _ .... —. ............. 15 55 15 15 15 80 15 50 ájrg»«, — __ — ... — _ ★) Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima........................ „ másodrendű... „ Sekunda .................. Sörfőzésre tiszavidéki ........ Brauer, Theiss..................... „ felsőmagyar ...... * Oberungar................ , dunántnli .. .... „ Tranfldamtb..... ... ..... 13 70 13 45 14 30 13 65 ’X’eragesrä — Mat».. ... ........ ... ... Román v. bolgár, ó ........ Rumän. o. bulgar., alt... .. Szerb ............ ....... ........ Serbisch ... ......... ............. Cinquantin ..................... Cinqnantin ................... Fehér™-------------------- Weisser ... ...----------... 11 50 11 70 este — Rep».. .............. ... — •minwaare. Káposztarepcze ............. ._ Kohlreps.................... ... Réparopes» .... ..... — _. _. RUfesea--------------------­-• — — — «tex<M — mi*1#« ..... ..... 10 — ö) Hatá 10 50 ridöre. R.ep — Tei Határidő — Termin Délutáni 1 áráig a legmagasabb is legalaoaiinyabt árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeess árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zv. den hoch&tm und niodripete* Kursen vor gefallenen Schlüsse ohne Zwischenhur ^ Zárlat 1 érakor Schluss um 1 Uhr Az elfiző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb ár­folyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittags des letzten Börsetages by. den hSohet-en ni&äripRtm Kursen vorgerfctllentn BehlHaM ohiw KMischankurüii Arfisly#** —- Kur* pénz -- Geld árú—Waare pénz -• Geld ári — Waar« íSagyar braza — Ung. Weizen ........ 1907 október .................. Oktober............. ........-- -- ----- ..... --— .................... ... ... ........-----­.... — ... — _ __ ..... — — — — — —----­«Im» — Weilen ............................— — n st — — — — — — — — 1907 október ................. Oktober____ ____ 21 00 21 06 20 88 20 98 20 80. ................. 20 80 20 82 20 88 20 90 20 76 20 80 ... ............. _ — 20 78 20 80 Mmm — ltomén — .................~ — n *} -- -r- -- -­1907 október .... ............. Oktober....................... 16 92 16 94 16 70 .................. ... ............. 16 70 16 72 16 84 16 86 16 72 ....... . ...____________ 16 72 16 74 Teisigreri — Mal« ...................................... n ■— — —■ — « ■— — — — — 1907 julius ................... Juli .. _______— 1907 augusztus ... ........ August „ ................. 1907 szeptember ............. September ... ._. ~ 1908 május .................. Mai............. .. — 11 48 11 52 11 40 11 56 ... ... ._ ........ _ 11 78 11 80 .................. ................................ 11 92 11 98 11 86 11 94 11 82..'. ... ..... 11 50 11 78 11 80 11 52 11 80 11 82 ü so r. z z z... z z z z z z z z 11 94 11 86 ... _. „ ... ______________ 11 48 11 88 11 50 11 90 Safc — Maler _________— -....................... »* W “ ....................... — — — 1907 október ............. Oktober ................. ... 15 06 14 98 15 08 14 9Ü.................. .......... 14 96 14 98 15 08 Í5 06 15 10 14 98 ....................... _ 15 ­15 02 — l#Mrep* ---------­1907 augusztus ........... August ... o) Határidőre. Felmondott árakban 33 50 33 60... . .... ... ............................ előfordult kötések. — Terminwaare. In 33 50 gekündigter 33 60 Waare vorg efallene Schlüsse. Masyssir lmm — XJb*. Welzen ................. — — — •— — —------ — ÄffKW — Sl»«S«sISL. ____________.... __ __-............... ......................... — Bafe —' Ms*«.. _ ................................. — ... .... ... -----.... ... — — •m#x, — Weift«» — ...............................­........................— — — — — Tems:®ri — Mais ..„ ._ .... ... ........... ....... d) Leszámoló árfolyamok. — Liquidationskur m. — MMMfarep* .... — — —« ■— — — — %«*» — UswMrtteefcer Weise» ........— —.......- —-----­— woanr©»'— — _____ —_______________—...............-----­•Xn* — IW«- — — ...— — -- .............................-----­~®8SS2£ -- W®äK®* — — — — ................................................. Ariik készpénzben 100 kilogrammonként. 'Tengeri — Iríi _ „ ........... ............................................ ** II. Burgonya, készárú. — Kartoffeln, effek 11 54 tive Waare Máp®#m«ar®s'«is<» — SSeXtórep« ................................. Preise netto Casse per 100 Kilogi •amt». í-.'nsfe®*'!. táplálKoiáira Fiir menschl che Nahrung dienende Kartoffeln Dunániáli — Transdanabische ...................... Felsőmagyarországi — Oberungarische — — Nyírségi — Nyirer ....................................... Erdélyi — Siebenbiirger .... ... .................. Bánsági — Banater... .... ...........................­Pesti — Pester ... .... ............................ — Fehér — Weiss | Rózsa — Uona \ Sárga — Gelb Ipari eiéloKr» asswIíráSé bnrg«(*qrsB Für landwirthschaf(liehe und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln k. — Diverse Proo Dunántúli — Transdanubische... ... ........ — Felsőmagyarországi — Oberungarische ...... . Nyírségi — Nyirer ....................................... Erdélyi — Siebenbürger ........................... Bánsági -- Banater .... ...........— — . , — Pesti — Pester — — — ......— —---------­’uete. Fehfe — WMse | Sózss — Soso | Sirg» — Gbtt K-tól — von K-ig — bis £4(51 — tfo» ii-ig — bis m. Különféle terménye _ — — Készáru — Effective. Waare ÄrfWysw — Xnr* HaürMSre «ISfardBlt — Auf Tennin voraefalhm Leszámcló árfslyass Liquidations­Kur* 8 i í f ® s í í *, « e n és ssialság Bal.tuafi mri Qualität Előfordult kötések Vorgefaüenf SeiMeae Kitiaek — 8cm*m Arfolyanok — Kurse p6ssr — árá — Waare pácu —- (Md | áré--Wmre ingyen hordó 1Q0 k ként ranco Fa na. netto Tar» * WlNznéxMla* ............. Seiiw»lne*ett.... ... Budapesti _____...__________ Budapester ....___........................ Vidéki. .... ... .. ................. ........ Laadfett............................................ ...............- — -­144 ­145 ~ ..... ^-----­-----­100 kg.-kéot Szalonna.. ............. 8|*e«*: - — ............. Magyar légenszáritott vidéki ............. Laadspeok, ung. luftgetrocknet........ Városi légenszáritott 4 drbos ______ Stadtwaare, luftgetrockneí 4 stückig. » » 3 , ----- „ y 3 i. Füstölt. ___ _________ _ _ geräuchert ________ _ _ ..._ .................— 124 — 137 ­125 - 138 ­...................- —-----­-----­... --------­Csákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként, laolusive Sack, brutto für netto. Qrislität pr. 500 Gram». 100 kg.-ént SsMía— .... ........ — Boszniai, 1906. szokványminőség, bosnische, 1906. Usance-Qualität ........ , „ 100 drbos .................. „ „ 100 Stück ............. » » » — — — — » j> 85 f, — — — Szerbiai, 19Ó6. süokványminőség- _ ßerbisoha, 1906. Usance-QualitM....... . „ , 100 d?boH .. ............. . » 100 Sttlök _ _ —. * » S5 3 — .... ... — J. n k —— — — ........ — — —-----­-----­— — .............— — — — — trunoo^Tsu, ^netto Tara 100 k^ 'feént Sallvaiz _________ Pflamaai« ........ Szlavóniai 1906 ............... alavonisohes 1906 ...... ............. Szerbiai. ... 1906 ................. ... ___ serbisches. .. 1906 ........................... — ..................— 54 50 34 50 55 50 35 50 —------—------­-----­— — ............ 100 Ssg,-fcé»í Díjtételek fillértől—fillérig: Heremag KIe«K»i»te)a ............ IY. Hajjóxáfl A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1906. évi ............. Lusserner ungarische 1906.......... ... Lóhere aprószemü 1906. évi ............. Rothklee kleinkörnig 1906............... „ középszemű 1906. évi— _ _ , mittelkömig 1906. ... ........ , nagyszemű 1906, évi ___ .... » grobkörnig 1906. ............. » fuvardíj Budapestre ttZ Äf8’41* — Sei mmonként a szállítási adóval és a biztosítási dijjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardijtétel 24 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist hiffsfracht na rstehen sich per 100 Kik der Frachtsatz um 24 H K-tól — von K-ig — bis auf Grund der vom 24. blaS Torgefallenen Schlüsse. stiMer nnd Aftecuranz, 8. Juni Früchtsä tze von Heller — bis Heller. nh Bud gramm inclus eller höher. apest ive Transport Pancsováról Újvidékről Bojidiaróí 56 -60 50-54 40 -44 Kalocsáról 34—36 Dunaföldvárról 30 32 Szentesről 60—66 Szegedről Zentárói 56—60 54- 58 Tstelröl 52—56 Sitroviezáról Temesvárról Nagybecskerekröl 56-60 relszolamlasok e lap megjelenésétől számított 48 órán beiül a tőzsdetanacs elé térj esztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom