A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1907, július-szeptember (44. évfolyam, 145-220. szám)
1907-07-04 / 148. szám
A BUDAPESTI ARÓ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. Ír 1. „Tluavldtkl bnHu alatt otj bau értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés Tármegyében is Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmejryei buga“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéfci bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázl és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *) I- „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros ós a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében tsrmelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágónál! mogy&iiHsi termett burgonya. 1. Unter „Tbcisswclzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. _ . ...................................„ ^ n 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Íejóí gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-PilisSolt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ........................................ 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Conntaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ★) 1. Unter „TUeissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. _ _ , . . . . _ 4 x . 2. Unter „Oberungarische ©erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannhisclie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. ir*. Kartoffeln. Unter „Trajwdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comita'en Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürger Kartoffeln“ sind die in da*? CacoiUten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehe« XL1V. évfolyam. Budapest, 1907. Julius 4. (csütörtök). 148. szám. wftternng } széP~schön Vízállás reggel 7 órakor 1 , aíM , Wasserstand 7 Uhr Früh / m Hőmérő reggel 7 órakor \ 0 Thermometer 7 Uhr Früh / Légsálymérő reggel 7 órakor \ 77, „f Barometer um 7 Uhr Früh j Előfizetési árak óvenklnt: iőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— iiázhoa hordva _________________» 28.— í’ustán küldve Magyarországon és Ausztriában ________________> 32.— lí.fllfBldre ____________________» 44.— Egyes példány 20 t. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen Ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich i Loco Secretarlat der Börse ........... K 24.— Ins Haus gestellt— ___________> 28.— Per Post für Ungarn und Österreich _________________» 32.— Für das Ausland— ________... » 44.— Einzelne Exemplare 26 h. F A) Árutőzsde. — Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Die Freisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thatsächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsmisen Charakter haben. I. Oabonanemiiek. — Getreide. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. . _ Preise netto Casse per 100 Kilogramm. a) Készáru. — Bffective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — QualiUltsgemcht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74 75 78 77 78 79 80 81 82 ■ Tiszavidéki .................. Theiss..........-..................... Fejérmegyei _ ~ — Com. Fejér........................ Pestvidóki... ........... Pester Boden ................... 1 Bánsági—.................... Banater .................-........... ^„Bácskai ....................... Bácskaer............................. Szerb —........................ Serbischer ........................ Bolgár................... .......... Bulgarischer----------— —--------------------20 30 20 40 20 70 *20 85 20 60 20 65 20 75 20 90 21 — 21 20 20 80 20 70 20 70 20 80 20 85 21 10 20 90 21 - 2 t 10 21 30 21 1) 21 — 20 90 21 - 21 10 21 40. 21 20 21 20 21 30 21 50 21 40 21 15 21 20 21 65 21 45 21 50 21 70 21 25 21 35 21 90 21 55 21 70 21 80 22 05----------Moss — ß&esfge®-------- — .— Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs —■ BSaiföB* ______________ ._ Származás, nem és mintiségj Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ........................... Prima........................ — Középminőségű ...............— Mitte! ........ — — —........— 16 30 16 05 16 40 16 20 SKafe Elsőrendű ....................... Prima................................. Középminöségü... ___.... Mittel................................... 15 75 15 35 16 — 15 70 Árpa ■— «Serst« _______.... — — ★> Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima........................ „ másodrendű... „ Sekunda .................. Sörfőzésre tiszavidéki ........ Brauer, Theiss...................... * felsőmagyar ...... „ Oberungar................ dunántuli ....... * Transdanub----------13 80 13 55 14 40 13 75 1 Tengeri -- Mai r.. Magyar, új .................. Ungar., neu... ... ............ Román v. bolgár, ó ........ Rumän. o. bulgar., alt... — Szerb----------------------_ Serbisch............................. Cinquantin ...................... Cinquantin ....................... Fehér ......................... — Weisser........................... 11 50 11 70 CJte — BL «■*»» .......................... 'minwaare. Káposztarepcze .................. Kohlr Réparepcice ... ______ Rttbse — —-----— Hirse-------------------10 — b) Hafá 10 50 ridÖB'e. I Reji — let Bl ____—____ _ Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb át legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor gefallenen Schlüsse ohne Ztvischenkurz* Zárlat 1 érakor Schluss vm t. Uhr Az előző tőzsdei nap délotánján a legmagasabb és iegalaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten niedrigsten Kursen vorgefaUsntn SeMüise ohne ZwischenhurRe Arfflyass — Kurt pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld áré—Waare Magyai1 fensa — Ung. Weizen ............. 1907 október ............. ... Oktober....................... — — — ................i. -......................................----------— — ...........................-.............— ---------— —-----JStMK* — Weisem — — .............— — — W w --.... — --------------1907 október...... ............ Október....................... 21 58 21 80 21 62 21 92 21 80 21 82 ... 21 82 21 84 21 42 21 36 21 58 ............. —............. 21 56 21 58 — .........- —............................. .................. .....................................................R*shb — M&jffsren —...................— — — 1907 október... ............. Oktober.................. — 17 16 17 20 17 08 17 30 17 26... ........ 17 18 17 20 17 08 17 10 ...................................................... 17 10 17 12 — Mmi» — —-------ii — — ............... 1907 julius ................... Juli ___________— 1907 augusztus ............. August........................ 1907 szeptember ............. September _ ... — — 1908 május .................. Mai............. . .. — 11 46 11 62 ___ _______ ... ... ... . 11 64 12 18 11 66 12 20 11 44 11 52_ 11 52 11 94 11 56 11 96 ................ 1 1 l 80 11 78 11 88 ............................... . ... 11 7Í 11 9i } ............. ................- ........ ^ _____ 2 00 11 98 12 26 12 18 ............................. 11 88 11 96 ............. ... .üs&fe — Maler ___________ — 1907 október ............. Oktober .................... 15 16 15 48... . ....................... ........ 15 40 15 42 15 14 15 18 ....... _. .... *— — 15 14 15 16 »» ---------------------------- — rt w — — — — — — ........ Mápesstarepese — Kohlreps---------1907 augusztus ............. August ____----- .. 33 70 33 90 — ................. - — — — —------ — ~ — — uj n«iftunuurtci r emiuuium <uuh.udu eiuiuiuu.it hlulüsch.. — JLtTrnvi/YlWUAJurG* 171 yVHMVlwlylfjr rr Mlfe vfnyvju>w*nv oc/wwwoe Magyar fcms» — üwg, Welse»... ._ ........---------— _ —--------------Kese — R«gg«si~ __ _ ._ ... _ ... ... .... ... _ ... ................. ~ — — — ------— — —— — — — — — aus — w*is«w. ---------------------------.................- — -..............- — Tengeri — Mais _____ ..._________... d) Leszámoló árfolyamok. — Idquidationskurse. Kipesstarepos« — KeUrspn — ... _ — — _ Magyar Ums» — Ungarischer Welse» --------— ..........—-----less — ...............................................................-----— MaWl«JP~ — ..................— - — .— ■ —. ........................-----iS®»» — Weisem — — ..................—....................—............... Árak készpénzben 100 kilogrammonként. Tengeri — Malg ........................................................................ ** II. Burgonya, készáró. — Kartoffeln, effek 11 44 tive Waare atápesstsrepeae — M®Mreips ............................................... Preise netto Casse per 100 Kilogt •amm. IflBrteri táplálkoiáiri sselg&ló horgonya Für mensehl che Nahrung <Uenende Kartoffeln Dnnántúli — Transdanubische ...................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ... .................................. Erdélyi — Siebenbürger ............................ Bánsági — Banater ....................................Pesti — Pester ..................— —................Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa \ Sárga — Gfslb MexSgasdasági és Ipari eiélo&ra »selgáló Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln ‘k. — Diverse Proo Dunántúli — Transdanubisoha....... .. ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Erdélyi — Siebenbürger ............................. Bánsági — Banater ........................... _ ... Pesti — Pestes — -----------------------------\ucte. Fehér — Weim | Rózsa — Bes* | Sárga — 6Mb K-tól — von K-ig — bis K4Ó1 — Pon Kig — bis m. Különféle terménye — _ — Készáru — Effective Waare Ärfeipss — Ban Határidőre elöfordnlt — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiguidationsKurs Szárnazis, n c «a ét mlsSsés Provenienz, Bettung und Quslltst Előfordult kötések VorgefaUenc Schlüsse SSléíak — Schlüsse Arfslyamek — Kurse pé(5Z — Geld Srö — Waare pénz — Geld | árú — Waare ingyen hordó 1(X) k _ké t franco Fass, netto Tara luu Ke t Disznózsír.............. Schweinefett ........ Budapesti. — _____ _________ Budapester........ ............................ Vidéki. ........ — ... _ .... ....._ Landfett... .... .................. — ... .............— -- -144 145 _ ___ _ mmm_ _-----— — — ............. 100 Jcg.-kőnt Bsalonm».. ................ íUffesM ...................... Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeok, ung. luftgetrocknet........ Városi légenszáritott 4 drbos.. ____ Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. 1» $ —. — „ * Füstölt. .... ................ ... ............. geräuchert ... .... ..... ........ ............-----------------— 125 — 137 126 - 138 ...----------------— —-----— —-----Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inelnsive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént Ssllva... IPCs-fcSS-Wi ............. Boszniai, 1906. szoki , 100 d . » 85 Szerbiai, 1906. szokv . 100 d » ,86 rány minőség. _ ányminőség ___ rbos— _______ bosnische, 1906. Usance-Qualit&t ........ « 100 Stück ............. , „ 85 » — — serbische, 1906. Usanoe-Qualitftt ........ * 100 Stück---------„ , 85 » —-----....................... —-----— _ — ...........— — — —-----—- ... —_ franco^Fass, ^netto Társ 100 k2‘ként Ssllvalx Pfiarame Szlavóniai 1906... ______________slavonisches 1906 ................................. Szerbiai... 1906 ........ ...................... serbisches.... 1906 ............................ — 54 50 34 50 55 50 35 50 — _ _ _ — —------ — nnras ........ _________ HX) kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: Sferem&g — — — S&íeesast®®. ......... IV. Hajózás A fuvardíj 100 kilogra----- -------- -K-tól — von K-ig — bis 8. Jnnl Frächtsä tze von Hellet Luczerna magyar 1 Luzemer ungarische 1906................ eh Búd gramm inclus eller höher. apest he Transport anf G V uteuer „ középszemü 1906. évi— ___ „ mittelkörnig 1906................ , nagyszemfi 1906. évi ____ — „ grobkörnig 1906................ ti fuvardíj Budapestre - Sei mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjai értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardijtétel 24 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist hiffsfracht na rstehen sich per 100 Kik der Frachtsatz um 24 H rund der vom 24. bla 2 ^gefallenen Schlüsse. dssecuranz. — bis Heller. Pan csóváról Újvidékről Be?,dánról 56-60 50-54 40-44 Kalocsáról 34—36 Dunaföldvárról 30 -32 Szentesről 60—66 Szegedről Zentárói 56—60 54-58 TitelröJ 52—56 Mitroviczáról Temesvárról Nagybecskerekről — 56-60 Felszolamlasok e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tözsdetanacs elé térj esztendők. Reklamationen sind binnen 4$ Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe za unterbreiten.
