A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1907, április-június (44. évfolyam, 74-144. szám)
1907-05-16 / 110. szám
Ä BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA-fr 1. „Tiszavidéki bnzaM alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongréd, valamint Jász-Nagykun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fej ér megye* bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „PeMtTldékl bnza6' alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és váczl járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely 3 nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bücskal búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt tészében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében "érméit hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Duiiántuli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felaöniagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör ésKis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. ,,Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli mtgyékb&si termőit burjjoaya. ■át 1. Unter „Tlieissweizea“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich iypus dem Durchschnitte des im Comitate feje/ gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-PilisSolt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. * rP 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Welzen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Wetzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. •fr) 1. Unter „TSieiss^erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. . , 2. Unter „Obernngasriscbe ©erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanu2>isclie Gerste"'’ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. fr-k Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberunnarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comita^i Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürger Kartoffeln“ sind die ia de« Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehe» XLVl. évfolyam. Budapest, 1907. május 16. (csütörtök). 110. szám. időjárás \ szét)_schöu Witterung / szep SCD0U Vízállás reggel 7 órakor \ , Wassarst&ad 7 Uhr Früh / T obi! 'ín Hóiaérc reggel 7 órakor 1 , 0, ,. Ttiornseiaeter 7 Uhr Früh / " iiégsúlymfirő reggel 7 órakor \ 7fi. , S&rometer um 7 Uhr Früh / Előfizetési árak évenklnt i tőzsde titkári hivatalától elvitetve K »4.— •lázhoz hordva-____________» 38.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában ________________> 39.— Külföldre - ___________— —___» -4-4.— ügyes példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER ' Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. IAAREN- UND EFFEGTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. IPr&mumerations-Preise jährlich i I Loco Secretarlat der Börse __.... K 84.— Ins Haus gestellt... __________* »S.— Per Post für Ungarn und Österreich __________________» 32.— Für das Ausland.. __________> 44.— Elnzain» Exemplare ao H, r A) flrútőzsde. — Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Die Prmnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit titatsächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. I. äateostanemüek. — Getreide. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. , , Preise netto Casse per 100 Kilogramm.. a) Készáru. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualiiätegtuieht per Hektoliter »«■ Kilogrammos Búza — Weizen 73 74 75 78 77 78 79 80 81 82 Tiszavidéki ............. Theiss.............................— ! Fejérmegyei _ — Com. Fejér — ... .............. * Pestvidékí... ... ... ... Pester Boden ... ... Bánsági... ................... Banater ........ ....... ... ... ’ Bácskai. ....................... Bácskaer.-............-.........— Szerb ......... ......... ... Serbischer ......................... Román ............. ...__ Rumänischer.. .... ......Bolgár .............................. Bulgarischer.......-........-----— —----------19 10 19 20 19 40 19 60 19 40 19 45 19 55 19 Í0 19 80 19 90 19 60 19 40 19 50 19 60 19 65 20 — 19 60 19 80 19 90 20 — 19 90 19 70 19 70 19 80 19 90 20 10 19 90 20 - 20 10 20 20 20 05 19 30 19 95 20 30 20 10 20 25 20 25 20 - 20 15 20 60 20 30 20 50 20 40 20 70-----H — at»sr*re»~ _ — — — ... Származás, nem és >iiiuü3á 8 Provenienz, Gattung und Qualit&i Arföiyas» — Rurs I — - ................. . ....... Származás, nem és «inttség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam* — Kun K-tó! — von X-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ___.. ... ... Príma................... ... .... Középminőségű .... ........ Mittel — .....- — • — 15 40 15 25 15 70 15 35 I Elsőrendű ........................ Príma......................... ._ _ Középminőségű...... ........ Mitte!........ ........ ........ 16 35 16 25 16 75 16 60 l eenri — MäI» ................ ......... Magyar, új ........................ Ungar., neu........................... Román v. bolgár, ó ........ Rumän. o. bulgar., alt....... Szerb................... . .... ........ Serbisch.... .... ........ .... ... Cinqnantis .................... Cínquantin ... .... _ .... __ Fehér— _ ............. ... Weisser........ :................. 12 35 12 55 Ijrga - «Ser*««. ............................. ★> Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Príma................... ... „ másodrendű... „ Sekunda ................... Sörfőzésre tiszavidéki... ... Brauer, Theiss................- ... „ felsőmagyar. _ M Oberungar..............— dunántuli .... ... » Tra»sdssub. ... _ 14 6(1 14 35 14 90 14 55 T*ta ............ ........ ... | *minwaare. Káposztarepcze .... ... _ Kohbreps ............. .............. Réparepcse .... .... ______ RfJbsen ....... ... .... ... ... *- .... Kiilei — HlTM— -----------------10 — ö) Haté 10 50 ridőre. Hep — Tei Határidő -- Termin Délutáni í líráig a lügmagaaahl) ét leaslaoioiiyabii árfuiyamuKur. előfordult kötéseit aurrendje a közbeeső árfolyamuk nélkül Reihenfolge der bin 1 Uhr Nachmittage an der. höchsten und ntedrií/ntüK Kur nun vorgtfaUenen Schlüsse nhno &vtii)ßh&'*7cv*rw! Zárlat í órakor ÜeMum mw* l Uhr Az előzi tőzudel nap délutánján a legmagasabb és legalaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Ufíihtnfolge der im Nuchmitiagt des letzten B&rseta&es «w den Mohffa» ni&Zripisíw Kursen porgofallenm UchHtn?,* ohne árfsfyaa — póiu —- Qeld árá — Waare pénz — ÍÍM árá — Waart magyar busa — Ung. Welieo ......................... 1907 október.................... Oktober............ — — — — ........ .... — ... — ......... — — ....... — ... -- ............................. .........— -- -- — ..... Baxa — Weis*«» .......................................... n it — — — ............— — 1907 május .............. Mai ........................ 1907 október ................... Október__ ... .. .. _ 19 80 19 84 ............................ .. . ... 20 60 20 66 20 38 20 54 20 35 20 60 20 52 20 50 20 52 21 00 20"84 20 94 _ 20 66 ... ... .’ .............. 20 66 20 68 He*» — ............................... — — 1907 május ..................Mai ___ ... ............. ... 1907 október .. ............. Oktober................... Í7 18 16 86 16* 92 16 84 16 94 .. Z ’16 92 16 94 17 26 17 28 17 14 I I Z Z Z Z Z Z 17 14 17 16 Tejanrer! — ............- — ... ... — 1907 május .... ........ Mai .................. ... . 1907 julius .. .............. Juli .. ... _ ......... 1907 augusztus ... .... _ August....................... 1908 május ... ... ......... Mai ._ ______ .. ..... 12 IG 12 18 11 94 ........ _ .............. ... 12 14 11 98 12 0•>, ............................... 12 12 11 9i 12 04 ... . ... ... T. 12 12 02 12 26 12 14... Z. T.. ZZ..Z Z Z Z Z 12 12 12 14 — íWafer _ ........._..............-................. 1907 májú? ........ _ _ Mai ............................. 1907 október .............. Oktober .............. ... 15 78 15 82 ... 14 14 14 18 14 00 14 14 14 10... 14 10 14 12 14 32 14 24Z Z ’... Z Z Z ... Z Z Z 14 24 14 26 Mápoiwtas*»»«*» — Hahlre?«---------1907 augusztus............ . August .... _ _ _ iß) Határidőre. Felmondott árakban 33 30 .................. ........................................ .. előfordult kötések. — Term/inwaare. In 33 20 gekündigter 33 60 Waare vorg efallene Schlüsse. Magyar fenna — W»g. Welle*- _ — _ — — — -• ....... — -™ — — — Meargei».. — _. .... - - ........ ....................... — --- — -■ — a*** — later.,. _ _. ................................. — — —............- —------— Mnaa — ...................................... .............................................- — T«wg©irl — Mais ____.... .................. ... d) Leszámoló árfoB^amolk. — lAquidatÄonskiirse. Káf9«xtaro9«M Mtops __ ... — — — — •— .....— — — Magyar fcw*® — *J»garäs®ker W«£mu» - — .......- — ......... ......... iR«>sw — Stoffs«)* ... ....... — —------ — — -...............15 40 Bab — .......- .........- — - ... - ................................... 15 80 BKasa — W®i3S»Hä — — _ .... — — — ........................................ Árak készpénzben 100 kilogrammonként. 19 80 Teasrerl — Mais ..... .. .... ... ............ ... .......... ... ........ ** II. Burgonya, készárú. — Kartoffeln, efeh 12 - tive Waare KáfMMUrtJur«*«*« — MoWifeBise ..........................................- — Preise netto Casse per ÍOO Kilogt 'amm. ISaatoerI táplálKoxásra Moltráló bnriMjra Für menschl che Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische........................ Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer .............. ......................... Erdélyi — Siebenbürger ... .... .. .............. Bánsági — Bauater. ............................. ... — Pest! — PsBter ......... — ........................ — Fehér — Weis» \ Rózsa — Ilona | Sárga ~- Gelb *i©8lS»a*Ä»8Ä»i és e*éJl©:fers5 teraroBya Für landwirthschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln sk* — Diverse Pro« Dunántúli — Transdanubische ........... ... , Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Erdélyi — Siebenbürger ............................... Bánsági — Banater ....................................... Pesti — Pester — .... ..._ ........ — ... — .— luete. Fehfo — Weins | Rita» — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — vm K.-ig — bis K-tól — von K-ig — bis III. KüSőnféle terménye — — — Készáru — 1Effective Waare Árftefyass —■■ Xw* Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefaUme Leszámoló árfolyam LimidámomEitrt Származás, ssssü és ssiuSíéi Provenienz, ftettmß und QuafítM ElÉfarsSuít kMésok. Vor gefallener ScMät*}Intések — ScMüsee ÄrfnlysHsk ---• Kurse péaz — (Sfsld áré -—Waare páüíl — Geld | árá — Waare ingyen hordó 100. ... franco Fass, netto Tara ^ 0 Dlaasnózsir .............. S<*,hwelnel®tt ........ Budapesti. __ ____............................ Budapesté* Vidéki. ........ — ........ ........ ..... .... Laadfett... ...... :::::: 153 154 ~ — — .....----------— .... — — » ■ ............ ÍOO kjf.-ííéKt Ssalonma. - ..... ... .... *peels....................... . Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeck, ung. luftgetrocknet— .... Városi légenszáritott 4 drbos... _ ... Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. * » 3 n — — » * ^ » Füstölt ................................................ geräuchert .................. ......................... -- .......— 130 - 137 131 138 “““ “"■* ““ "“**-----— — Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént SiUra ........ -............. TPSjmmrm _ ........ Boszniai, 1906. szokványminőség. _ bosnische, 1906. Usance-Qualität......... „ 100 drbos............ ........ „ „ 100 Stück .............. n » 85 „ — —- — — *t n 85 „ — — —. Saerbnai, 1906. saokványminöBég ___ serbische, 1906, Usanen-^nalit&S........ * . 100 drboa.... ______ „ „ 100 Siadc____ — » w ^ V —- -— —- £ » Sis B ... ....-— .................. 27 50 30 — 32 — 27 — 29 — 29 50 28 50 30 50 33 — 28 — 30 — 30 50----------------------_ ... — — — _ frsnoo Fm, ^netto Tara 100 kg‘'ként filiilvalis.................... Pfianraenian«... ... Szlavóniai 1906...------—------------skvonisches 1906 .... ........................ Szerbiai— 1906 ................................... serbisches. - 1906 .............................. .......--.........46 -- 25 50 46 50 26 50------—-------- — _ _ — —........- — 1CK> kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: Heremag „ ...... ... Mlmsaaten ____... IY. Hajózás A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1906. évi.............. Luzerner ungarische 1906 ................. Lóhere aprószemű 1906. évi— ____ Rothklee kleinkörnig 1906........... ... „ köaépszemü 1906. évi— _ „ mittelkömig 1906. .............. , nas'ysaemü 1906. övi— ____ » grobkörnig 1906.......... ... ü fuvardij Budapestre “ ^“afoMuiÄaek4 áiaáp)Lu'éi,! -* Sei minőnként a szállítási adóval és 8 biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardijtétel 24 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist hiffsfracht na fstehm sich per 100 Kik der Frachtsatz um 24 H K-tÓI — von K-ig — bis auf Grund der vom 6. bl» 11 vorgefallenen Schiasse. stiuer and Awecvranz. Mal Frächtsä tze von Hellet — bis Heller. 92 — 94 — 108 •- 120 — eh Búd gramm imltm eller höher. 120 - 102 - 118 — 124 apest ir« Transport Pancsováról 62-66 Újvidékről 56-60 Besdáttról 44 - 48 Kalocsáról 36-38 Dunaföldvárról 3-2-34 Ssseateardl 76-80 Szegedriil 66-70 Zímtáról 64-66 T iteiröl 60 - 62 Mitroviczáróí 80-82 Temesvárról 88-90 Nagybecskerekről 66-68 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé térj esztendők. Reklamationen sind binnen tä Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
