A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1907, április-június (44. évfolyam, 74-144. szám)
1907-04-05 / 77. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA, 1. „Tiszavidéki bit*»“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csmgrád, valamint Jász-Nagykun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területekei termett. 2. „Fejérmegyei bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt buák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvtdéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánság:! lm*a“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékbentermelt búzák átlagának s mely nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — aiunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *) 1. „Tiszavidéki topa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Jélkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsöjjiagyarorszägi ií«•}»»“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármejyékben és Nógrád vármegyében iemelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „líiináHteli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva s az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ** Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországlburgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör és Kis-Honl Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaos megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya, „fensági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonyí* alatt értetik a Királyhágóntúli metrvákhfíB hurs-r-mra. 1. Unter „Tlieissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den rheilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in lessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejéi jefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vacz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál ind Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die rheile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ★> 1. Unter „Theässgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische ©erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der rheiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde.-fe# Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comita e.i Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Slebenbiirger Kartoffeln“ sind die in den Comitatan ienseits des Királvháffó geernteten Kartoffeln zu verstehen X2.IV. évfolyam. Budapest, 1907. április S. (péntek). 77. szám. wftternng } e8Ö~Rc^ Vízállás reggel 7 órakor \ . Qaa . Wasserstand 7 Uhr Froh / r döt> Hőmérő reggel 7 órakor \ ~ 0 Tharmosaatar 7 Uhr Früh / Légsülymeró reggel 7 órakor \ 7.fi ,tK Barometer um 7 Uhr Früh / v Előfizetési árak évenklnt: tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva _____-_________> 38*— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában _________________> 32.— Külföldre---------------------------------» 44.— Egy®3 példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER ' Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. IAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Prännmerations-Preise jährlich i Loco Secretariat der Börse ____K 84.Ins Haus gestellt _______________ » 28.— Per Post für Ungarn und Österreich ______________— » 32.— Für das Ausland.. ____________» 44.— Einzelne Exemplare 20 H. A) árúfő zsde. — Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit tliatsächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. I. ääaixonanemüek. — Getreide. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. , „, , , _ Preise netto Casse per 100 Kilogramm. a) üeszäru. — Bffective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — QuaUtätsgewiehi per Hektoliter in Kilogrammén Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki... ............. Theiss................... Fejérmegyei ............. Com. Fejér ........ ............. *' Pestvidéki .................. Pester Boden ............. ... 1 Bánsági...................... Banater ................- --....' Bácskai, ...... ........ — Bácskaer............................. Szerb .......... ........ — Serbischer ........................ Román ... ................ Rumänischer....... ............. Bolgár..... ...-................... Bulgarischer..................— H ü _—-----15 45 15 55 15 65 15 80 15 40 15 60 15 60 15 75 15 70 15 85 15 90 16 — 15 75 15 55 15 70 15 80 15 90 16 10 15 95 16 — 16 10 16 20 15 90 15 65 15 75 16 — 16 05 16 20 16 — 16 10 16 20 16 30 16 20 15 95 16 15 16 45 16 25 16 40 16 40 16 10 16 25 16 75 16 45 16 55 16 50 16 85---------SU’-sí* — Reffffess.. _ — ........ — Származás, nem és m i h ő 8 é g Provenienz, fí&ttuné und Qualität Árfolyam — Kars II & — Maler.. .... _______.... _ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-íél — von | K»iß — bis || K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű .......................... Prima ............................ .... Középminőségö .. ............. Mittel_ _______— ... 13 15 13 13 35 13 10 j Ä Elsőrendű ....................... Prima................... ........ Köaépminősógü.................. Mittel .................................. 15 90 15 60 16 10 15 85 Árpa — Gerate-. ....................... ★> Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima........ ... ........ „ másodrendű... „ Sekunda .................. Sörfőzésre tiszavidéki. ....... Brauer, Theiss...................... „ felsőmagyar. _ „ Oberungar. —___ „ dunántúli ........ , Transdanub.™ ... _ 13 75 13 45 14 05 13 70 j Tengeri — Mals. ........................... Magyar, új ....................... Ungar., neu........................ Román v. bolgár, ó ........ Rumän. o. bulgar., alt....... Szerb ........................... ... Serbisch............................. Cinquantin ...................... Cinquantin ..................... Fehér... _______________ Weisser ... .... ................ 10 80 11 20 M»Im - Hír«« _______„ t-10 — b) Hatál 10 50 i*időr>e. j Repese — ?&es>8. ... ............. — Termimvaare. Káposztarepcze ............ ... Kohlreps.......................— Réparepcze ... ------------- Rübsen .... ____... _ i — Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a iogmagasabb és legalactonyabb árfolyamokon előfordult kötésok sorrendje a közbeeső árfolyamok náikill Reihenfolge der bis 1 Wir Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor gefallener. Schlüsse ohne ZwisshenJcurae Zárlat 1 árakor Schluss unt 1 Uhr Az előző folyamok Beihen/o tőzidei nap délutánján a legmagasabb és legalaosonyabb ár- >n előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül ge der am Nachmittage des letzten Börsetages ew de» sind niedrigste» Kursen torgefalUnm SchiSsu 0Ä«e Zvjischsxl'wree Arfalya® — Kar t pénz — Geld kTÚ—Wxan pénz — Geld áró—Waare Magyar tmza — Ungr. WelseEt .......... 1907 április ................ . April ....... .... — — —...............................................................— —----------.... ... __ ... ... _ __________ ___ _ _ _ — — — Busa — Welsen ..................... —-----** n — — — —- —- —■ — •— 1907 április. ............ ... April............................. 1907 május ................. Mai ............. .... ___ 1907 október . ... ........ Október_ ... ............ 16 10 16 16 16 06 16 12 16 04 . ._ ....... 15 96 16 00 15 90 .................. ...____ 16 70 16 72 16 58 16 66 J.6 52 ................. 15 94 15 88 16 50 15 98 15 90 16 52 16 14 16 24 .. ... - ....................................... Í6 72 16 74 16 70* 16 84 Z Z Z Z Z Z 16 24 16 14 16 80 16 26 16 16 16 82 .fl;**« — Re* ras — ................- — — — ?} — — — —• — — — — es w — — — — —- —• —• — 1907 április ............ ... April.................. _...... 1907 május ... ... ... ... Mai ... ... ....__ ... 1907 október ______ Oktober... ............. ... 13 02 13 04 13 00 13 16 ... .... ... .... .... _ 13 80 13 78 13 82 ....................................... 13 06 13 72 13 08 13 76 13 04 13 06 13 02 13 12 ............................ 13 84 13 92.'."! Z Z Z Z Z Z Z Z Z 13 10 13 90 13 12 13 92 Tengeri — SSsi* .................................... 1907 május ................... Mai ............. ............ 1907 julius ... ... ____ Juli ........................... 10 82 10 84 10 76 10 82 10 80 ................. 11 04 11 06 11 02 11 08 11 06 .................. 10 76 11 04 10 78 11 06 10 80 10 88 ..................................................... 11 04 11 06 ...................... ............................. 10 84 11 06 10 86 11 08-- Hlafer ...................... _.................. 1907 április „ ............. April ....................... ... 1907 május ... ....... Mai ... ......... ............. 1907 október ............. Oktober........ ............ 15 60 15 62 15 56 15 68 15 56 .. 15 68 15 76... 13 52 13 44 ...................... 15 56 15 72 13 44 15 58 15 74 13 46 15 58 15 64 ............ _ — ._ ... ____... .... 13 62 13 68 Z Z Z Z Z Z "" Z Z Z 15 62 13 62 15 64 13 64 Ä»p©i8JB*®5P»p<5Jie -- KoftJrep®------ — 1907 augusztus ............. August e) Határidőre. Feli nondott árukban 28 10 ... _ ... ...................... előfordult kötések. — Tern .......... linwaare. In 28 - gekündigter Waa 28 20 re vorg efallene Schlüsse. S&SgjrjIF ÄfSRÄ — unf* ..... . HSmm — Wetsess — — -- — ..................._ — .... —------ — — — Tengeri — Mais .... ... .... .... d) Leszámoló árfolyamok. —- Idquidationsliurse. Kávessftarepese — MeMreps —------ — .... — .... .... — — — -- — SK**yaa? *ma — fl®®ari««l*ar Welse». - — ........ •••• — .. .. — _____... ..._____ „ .................. 13 06 JEaä — Maier._. _ ... —------— — ~—------------------------- 15 58 SINGSR — Welse« ............................— — — — -...............Árak készpénzben 100 kilogrammonként. 16 18 Tengeri — Mais ...... .... ............................................... ............. ** II. Hisrgony&g készárú. — Kartoffeln, effeht ive Waare KápessturepeKe — K«Mnp ................— — —........— — Preise netto Casse per lOO Kilogr amm. JKsufeerl tAplálfcesásra sselgrálé ifwsurfnay* Für menschl che Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische.. ........ ....... Felsőmagyarországi — Oberungarische ... — Nyírségi — Nyirer....................................... Erdélyi — Siebenbtirger .................... Bánsági — Banater... ............... ... ... — P#3is — Pester .... .... ...............................— Fehér — Wetes | Rózsa — Born \ Sirga — Gelb ÜKesSgasdasfiffi és Ipari eséleJtra »swljpÄl* Für landwirthschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln — Diverse Proc Dunántúli — Transdanubische .......... ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer........................ ............... Erdélyi — Siebenbürger — ........................ Bánsági — Bsnater ... ..........................- — Pesti — Pester — .......................... — lucte. Fehér — Weiss | Rózsa — Erna \ Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — tim K-ig — bi» 3 60-4 20 3 60 -4 20 3 80 - 4 40 3 60 -4 20 3 80 -4 40 3 60 -4 20 III. 4 00 -4 40 4 00-4 40 4 20 4 60 4 00-4 40 4 20-4 60 4 00—4 40 Különféle 4 60 -5 00 4 60 - 5 00 4 30-5 20 4 60-5 00 4 80-5 20 4 60-5 00 terményé 3 00 .3 40 3 00-3 40 3 20- 3 60 3 00-3 40 3 20-3 60 3 00—3 40 3 20 - 3 60 3 20-3 60 3 40 -3 80 3 20-3 60 3 40-3 80 3 20-3 60 3 20 3 60 3 20 -3 60 3 40 3 80 3 20-3 60 3 40-3 80 3 20-3 60 Készáru — Effective Waare Árfslya» — HatárWSre slfiferdult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam IdquidationsKurs • Sz&rüg&xás, s s is é* ßstteni. QuaiH&t Előfordult kötés Vorpeföltene Seb sls KUtéMk — SchlSt.ee Árfolyamok — Kurse Süsí íénz — GM | Áré — Waare pénz — Geld | érá — Waare ingen hordó m íg _Unt franco Faes, netto Tan» B iMsanóasir... ........... fSebwelnef et* ....... Budapesti. ................................ Budapester ....._...;... .... — ... 153 - | 154 — ___— ... — __ — — — —” .................. 1.00 kg.-feént Ssaloüma.. ...... . .. SpecRt... .... — .......... Magyar légenszáritott vidéki .......... Laadspeck, ung, luftgetrocknet........ Városi légenszáritott 4 drbos ............ Stadtvaare, luftgetrooknoí 4 stückig. n « 3 „ ... — „ x 3 r Füstölt ........... ............................ geräuchert ............................. .... — — --- ........ — 126 — 134 — 127 135 ............................. — J_-----— ............. Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. QmUt&t pr. 500 Gramm. 100 kg.-éat Sslltra .....-.............. PÄHHB»«?» ............. Boszniai, 1906. szokványminőség. bosnisch®. 1306. Usanee-Qaalität... . „ » 100 drbos .................. „ „ 100 Stück ........ » „ 85 „ .................. „ , 85 . ............ Sserltiai, 1906. szokrfoymiaSgig- ~ serbische, 1906, Usancs-Qualität ....... * » 100 drbos— ________ * s 100 Stiiok ... .... * » S5 „ .... ... — n s 85 n .. . — — ... — .... ...„ ........ 26 50 28 6C 32 — 26 — 28 50 31 50 27 50 29 — 32 50 27 - 29 50 32 50 — — _ _ ingyen hordó ifin frsnoo Fass, netto Tara A“" 'b' 1 gsllrals .................. Pflaumennra8 .......Szlavóniai 1906... ___________ slavonisches 1906 ............. — ... — Sserbiai... 1906................. .............. serbisches.. 1906 ............................. ...... ....................45 50 26 — 46 - 27 — — — ------— ...----------— — ...... 100 kg.-kéat Díjtételek fillértől—fillérig: Merem»?? ........... l&leesaaten... .... ..... TV. Hajósát A fuvardíj 100 kilogra hiffsfracht na rstehen sich per 100 Kik der Frachtsatz um 20 H K-tól — von K-ig — bis Grund der vom 26. bis 80. vorgefftllenen Schlüsse. Steuer und Assecurans, Mär 7. Frächtsü tze von Hellei — bis Heller. Luczerna magyar 1906. évi ............ Luzerner ungarische 1906. ... ..... ... Lóhere sprószemíi 1906. évi... ........ Rothklee kleinkörnig 1906. ............ „ középszsmü 1906. é^i... _J _ » mittelkörnig 1906. .... ... ... , nngysaemü 1906, évi.... „ — , grobkörnig 1006 .......... — ü ffuvardy Budapestre s* TÄmÄbÄ,.80'*g — Se minőnként a szállítási adóval és a biztosítási dijjai értetik, — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardijtétel 20 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist 90 — 90 — 106 — 116 — \ch Buá gramm inclut eller höher. 116 — 98 — 112 — 124 — lapest an ive Transport, Pancsováról Újvidékről Besdánról 62 64 52 -56 42 - 44 Kalocsáról 34-36 Dunaföldvirról 30 -32 Saeutesröl 70—76 Szegedről Zentárói 62 - 64 60 62 Titelröl 56-58 Mitroviczáról 78-80 Temesvárról Nagybecskerekről 86-88 62-64 relszolamlasok e lap megjelenésetól számított 48 oran belül a tőzsdetanacs elé térj esztendők. leklamalionen sind binnen Munden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe za unterbreiten.
