A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1907, január-március (44. évfolyam, 1-73. szám)
1907-01-04 / 3. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- És ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. £ 1. „Tlctvavldékl bnza“ alatt oly basa értendő, mely Jelleg tekintetében megfelel a Békés Tármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei fon®»“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely ft nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a bifti, pomfcsi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Báneftgl bussa“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának h mely R nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bitaea“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett *) 1. „Tiszavidéki Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparii vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „ünnáratiili árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, ft Dráva és fiz országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „FelsömagyarorszáQ} burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya5*' alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya, i,Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „BánsáQi burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termeit burgonya. „Erdélyi burgony*“ alatt értetik a Királyhégóntúli 'üJftgyékfeett termelt bujr$rm*y». 4C 1. Unter „Thelsswelzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. , , _ . . n __ 2. Unter „Welzen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dein Durchschnitte des im Comitate rejer gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des ün Comi-ate rest-rius- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder In dessen Nachbar^ebieten Welzen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dein Durchschnitte des in den Comitaten lorontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. au 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Kacs-Bodrog me Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete odsr in dessen Nachbargebieteu |f^e.rntel ^u^ae; 1. Uiüer „Theisstrerste“ ist solche Gerste zu verstehenf welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, vjxá welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten ^^®tfs^r^®jsch[e Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus díjra Durchschnitte der in den .^)mitate® Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet \ urae. 3. Unter „Transdannkische Gerate“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typu#5 dem Durchschnitte der m dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht uisd welche im genannten Gebiete geerntet wurae. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geerntete® Kartoffeln zu vewtohM. Unt« „Oberungarische Kartoffeln“ sinJ die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, 1 rencsen, Nyitra^zsony, ^SPComitatim Abauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln sind de n -n Ljmtate Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pecter Xartoifteln sl"d^fAt;und^Co^ßSdro? Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banate r Kartoffoln“ sind die m d®n Comitaten iS Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenöilirgor Kartoffeln Biaa me Comittten jenseits des Királyhágó geernteten KartoS^in su verstehen. XLIV. évfolyam. Budapest, 1907. január 4. (péntek). 3. szám. “itt"?»« } Vízállás reggel 7 órakor \ L10, Wasserstand 7 Uhr Früh / + ** Hőmérő reggel 7 órakor \ ß n Thermometer 7 Uhr Früh / """ Légsúlymérő reggel 7 órakor ) 7ftQ w Barometer um 7 Uhr Früh / Előfizetési árak »ven kint: tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhos hordva_________________ >*!Ü8.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában _________-______» 3S.— Külföldre .........................................* 4<1— Egyes példány 80 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. IAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich i Loco Secretariat der Börse K 24.— Ins Haus gestellt— ______—____» 28.— Per Post für Ungarn und Österreich ___________...____» 32.— Für das Ausland ______________» 44.— Einzelne Exemplare 26 H. r A) Ürutözsde. — Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thatsächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. I. Cáabonaneműek. — Getreide. Arak készpénzben 100 kilogrammonként. , „, . , _ Preise netto Casse per 100 Kilogramm. a) Készáru. — Bffective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — QwUitätsgewiekt per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weisen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 Tiszavidéki ............ ... Theiss................................. Fejérmegyei ............. Com. Fejér........................ V Pestvidéki ................... Pester Boden ... ... ... j Bánsági ........................ Banater ............................ ‘ Bácskai........................ Bácskaer ............................. Szerb....................... — Serbischer ........................ Román .....................- Rumänischer.. .................. Bolgár ............................ Bulgarischer... _. ...........--------------------14 05 14 15 14 30 14 45 14 10 14 35 14 20 14 35 14 45 14 65 14 55 14 65 14 50 14 30 14 45 14 35 14 55 14 85 14 70 14 75 14 70 14 85 14 70 14 40 14 50 14 50 14 80 15 15 14 80 14 85 14 85 15 10 14 90 14 55 14 80 15 30 14 95 15 10 15 15 14 80 14 85 15 50 15 10 15 25 15 30 15 60---------au« — R*gge»------- — ... ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Maler.. _________.... ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von X-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű .. ........................ Prima ...........-.................... Középminőségü ...........Mittal — —.......................— — 12 80 12 65 12 95 12 75 Elsőrendű ....................... Prima............................... Középminőségü ________ Mittel............................... 14 60 15 — Árgsa — «enssie ............................ ★) Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima.....................— „ másodrendű... „ Sekunda ................. Sörfőzésre tiszavidéki ........ Brauer, Theiss...................... „ felsőmagyar. _ „ Oberungar................ „ dunántoli .... .... „ Transdanub .............. 12 60 12 90 Tengeri — Mai®............. ...... Magyar, ó ........................ Ungar., alt ... .... ............. Magyar, új ....................... Ungar., neu........................ Román v. bolgár, ó ........ Rumän. o. bulgar., alt....... Szerb ................................. Serbisch............................. Cinquantin ... ................ Cinquantin .................. ... Fehér ................................. Weisser.......................... 12 50 9 80 12 70 10 20 ÄSless — Mir»«-- .-- -11 — b) Hatá 11 40 ridöre. Repcze — Rep» ........................... j- Terminwaare. Káposztarepcze .................. Kohlreps............................. Réparepczo ... __________Rübsen______________ _ 31 — 32 50 Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrondje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkursf. Zárlat 1 árakor Schluss um 1 Uhr Az elfizé tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalaosonyabb Árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten and niedrigsten Kursen vorgqfnllentn Schlüsse ohne Zioischenkurse Arfelyas — Kurt pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árá — Waare Magyar bnza — Ung. Weizen ... ... ... 1907 április ... .............. April................- — ... ............. ........ .................................................----------.... _ _ —____ — — — — — — — — — Bu» — Welsen 1907 április.................- April... ........ — ... 1907 október ................ Október....................... 14 92 14 94 14 90 14 94 ... ................- _. 15 50 15 52 15 46 .. ... ....................... 14 92 15 46 14 94 15 48 14 94 14 96 ........................ ........................— 14 94 15 50 14 96 15 52 Res* — ....................................... n w ........— — — — — — 9* w —- — — — — — •" w — — — — — — — —• 1906 november ... ____ November ........ — — 1907 április .... _______ April..................... .... 13 36 13 38 13 32 ” Z ~ I T. I ~ ” 13 32 13 34 iS 38 13 36." Z ’ ” “ 13 36 13 38 Testier! — 9K&1« ......................................93 ------— —-------------1906. november... ___ November____... — 1907 május ................. Mai ............. — ........ 10 24 10 28 10 24 Z ~ Z I Z 10 24 10 26 iö 28 10 30 io’ 26" Z Z Z Z Z. Z. Z Z 10 28 10 30 — Hafer ... .............................— ....99 n — — — — —“ — 1907 április ........... ... April........ .................. 14 78 14 84 14 78 14 82 .......................... .. 14 80 14 82 14 82 14 86 14 80 Z Z Z Z Z Z Z Z 14 82 14 84 Káposstarepcse ■- H«hlrep*---------1907 augusztus.. ___August _ ________ ... e) Határidőre. Felmondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In 26 — gekündigter 26 20 Waare vorge fallene Schlüsse. Magyar Misa — Ung. W*ise®.. _ ........ — -- — ............. -- --------i SM»» — »egrire®-.. ____... „„ __ .... __ Stal» — JHa?ter_ .... ... ------------------------------------— — — -- — Sünsa - Welse* _ — — — .................. — — — ... — — — — — — 'Tennferi — Mal« ____.... ... ............... d) Leszámoló árfolyamok. v— IAquiäationskurse. SSäS5?©*K*RF®ij?<S*» — Kridrep — ... — Magyar lin — Ungarliielser Welse® ............— -..........-----....................................... .... .............------ Maler-. — ...........................«— — — ~ -............ -----iw Weisen ........— — .............-..................■■ — —'........ Árak készpénzben 100 kilogrammonként. Temsreüri — Mais ............................................................................... ** II. Burgonya, készárú. — Kartoffeln, eff eh live Waare Ká*><Mistaire]p«se — Xehlreps .......................—.................... Preise netto Casse per 100 Kilogt atnm. »vttaberi táplálliosáera «melgili ^isxrgenya Für menschl ehe Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ...................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ... ...........................~ — Erdélyi — Siebenbürger ............................. Bánsági — Banater ........ ........................... Pesti — Pester .......... ... .......... — — — — Fehér — Wem | Rózsa — Róna \ Sárga — Gelb MesögasÄÄsAgl és ipari cs él »Vs rs nelrálé fctarsríüsjsysfí Für landwirthschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln sk. — Diverse Proc Dunántúli — Transdanubische............... . _ Felsőmagyarországi — Oberungarische .......... Nyírségi — Nyirer ........................... ................. Erdélyi — Siebenbürger ... ................ .......... Bánsági — Banater ................................................. \uete. Fehér — WMm | Sózss — .801»» | Sárga — Gelb K-tól —rm K-ig — bis &4Ó1 — von K-ig — ti? 3 00-3 40 3 00 -3 40 3 20 - 3 60 3 00-3 40 3 20-3 60 3 00-3 40 III. 3 60-4 00 3 60 - 4 00 3 80-4 20 3 60 -4 00 3 30-4 20 3 60- 4 00 Különféle 4 00-4 40 4 00-4 40 4 20-4 60 4 00- 4 40 4 20-4 60 4 00-4 40 termény 2 702 90 2 70 - 2 90 2 90—3 10 2 70 -2 90 2 90-3 10 2 70-2 90 2 80-3 00 2 80 - 3 00 3 00 - 3 20 2 80 3 00 3 00-3 20 2 80 - 3 00 2 80 3 00 2 80 — 3 00 3 00 - 3 20 2 80-3 00 3 00--3 20 2 80-3 00 Készáru — Effeetive Waare Arfclyass — Kws Határklüre eläfontatt — Auf Termin porpefalUne Leszámoló árfolyam Liquidation«Kurz Származás, >8i és a»i » ü » 4 g PnorenlMZ, 8fdtw& unit Qvtflt&t ElSfarsiuií kötések Vorgefaüew Schlüsse Kgfeek — Schlüsse Árfolyamok -- Kurse (ész Geld áré — Waare péíH — Geld | ára ...Waare ingyen hordó 1QQ. . , . franco Fass, netto Tara iuu Kö t Ulsznóxslr.............. SeíawPÍMefeí:4 .......... Buda Vidé fej. — ................................................. Landfett.....................- .......... .......—_ .......-.................. 142 143 . . __________ — — —“ -— — — — l IOC* feg.-kéni Ssalenna.. ... .......... ............................. Magyar légenszáritott vidéki................. Landspeck, ung. Íuftgetrocknet .......... Városi légenszáritott & drbos.. _____ Siadtwaare, Íuftgetrocknet 4 stückig. !> » 3 „ --- .... „ „ 3 „ Füstölt............................ ...... ....................... geräuchert .................................................. ............................ 110 — 114 111 - 115 — .............................-------_ ................ Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclnsive Sack, brutto für netto. Q&alitSt pr. 500 Gramm. 100 kg,-fei SlllTü.............................. PStMSfram .... .... ... Boszniai, 1906. szokványminőség. ... bosnische, 1906. Usance-QualitSt .......... n » 100 drbos........................ „ „ 100 Stück ... .... ... n n 85 „ — — — — „ „ 85 „ — — — Szerbiai, 1906. ssokv&nyinmösóg ____serbische, 1906. Usanco-QualitSí................. . 100 drbos— _________ v „ 100 Stílek .... _ ... — _____ 27 — 29 50 31 50 25 50 28 — 30 50 27 50 29 75 32 — 26 50 28 50 31 — __ _____—. — — -*'* — —M .......— — franco^sTs^etto Tara 1(X) kg 'ként Szllrais .......... ... Ffiaomenmo .......Szlavóniai 1906 _________ ___ slavonisches 1906 .... ... _____... Szerbiai ... Í906 ............. .................. serbisches . . 1906 ............................. ............................ 42 — 27 — 43 — 28 —------— —..........----------........— —5.;'0 fcfr -ként Díjtételek fillértől—fillérig: Heremsg ... ........ Klefsaaten................. A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1906. évi ............. Luzerner ungarische 1906. —.......... Lóhere aprószemfi 1906. évi ................. Rothklee kleinkörnig 1906.................... „ köEÓpszemű 1906. évi... __ __ * mittelkömig 1906. ................ , jtagyszemfi 1906. évi _________ „ grobkörnig 1906....... .......... IY. Hajózási fuvardíj Budapestre. — S mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve- Győrbe a fuvardijtétel 24 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist chiffsfracht r rstehen sich per 100 Kil der Frachtsatz um 24 h K-tól — von 92 — 92 — 98 — 108 — lach Bi ogramn' inclu reller höher. K-ig — bis 118 — 96 - 106 - 118 -idapest. 8ive Transport steuer vnd Assecuran». Frächtsä tze von Heller — bis Heller. Pancsováról Újvidékről Besdánróí Kalocsáról Dunaföldvárról Szentesről Szegedről Zentárói Titelröl Mitroviczáról Temesvárról Nagybecskerekről relszólamlasok e lap megjelenesétói számított 4« órán belül a tőzsdetanács elé térj esztendők. Heklamahonen [sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zn unterbreiten.
