A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1907, január-március (44. évfolyam, 1-73. szám)
1907-01-03 / 2. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA fa 1. „TlRsavldéltl tm*»“ alatt oly buza érten dó, moly jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, ralamint Jász-Nagykun- Sxolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmeg-yel buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvfdéfci bnzo‘* alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a feiai, pomázi éfl váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Báns&grl bn*a“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely ft nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek Elvételével — termelt büzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *> i. „Tiszavidéki íirpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „FelMÖniag'.Yaror&zágri árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparü vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. Är}»a“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak ft Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömor és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. ifPeoii burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskuri, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsáyi burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a KirályhágóntúM »«SryékkesL termált burgonya. 45 1. Unter „Tfaelssweizesa“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen €om. Fejér“ ißt solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate íejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Welsen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-PmsSolt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ^ , _ , . _• . . , .4 . _ ... 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des m den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bacs-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. i-) 1 Unter „Tkeisssrerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ™ , vn v , a j r» a** 2. Unter „Oberungarische «erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3 Unter „Transdanublsclie Oerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. ^Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „GhorumiarJsche Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsen, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör und Kis-Hont. Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln sind die inden Comitaten Szatmár, Szabolcs, Haidu, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln4 sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürger Kartoffeln“ sind die in den ComitAtoa jenseits des Királyhágó geernteten KftrtßStfn zu verstehen. XLIV. évfolyam. Budapest, 1907. január 3. (csütörtök). 2. szám. időjárás \ borult _triib WUterang / öonUt tmb Vízállás reggel 7 órakor 1 , ,£, ,y Wasserstand 7 Uhr Früh / r A Hőmérő reggel 7 órakor \ n Thormüiaetcr 7 Uhr Früh / J‘ Légsűlymérö reggel 7 órakor 1 7fi, Barometer um 7 Uhr Früh / Előfizetési árak évenklnt: tőzsde titkári hivatalától elvitetve K S4.— Házhoz hordva __....__________> SS.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában _____________... » 38.-Külföldre _________________... > 44»— Ssryes példány »0 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER ' Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WÄAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich i Loco Secretariat der Börse ... ___K 84.— Ins Haus gestellt ____..._______ » 88.— Per Post für Ungarn und Österreich ______________— » 38.— Für das Ausland— ____________» 44.— Einzelne Exemplare 80 H. r A) árutőzsde. — Waare n bor se. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Die Preimotirung umfasst alle Schlüsse, icélche ivährend der Börsenzeit thatsächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. I. Cáaiboroaeieműek. — Getreide. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. , „ . , , , _ Preise netto Casse per 100 Kilogramm. a) Készáru. — Effeetive Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — ijwdítütígmiebt per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 . Tiszavidéki .................. Theiss...........-................... I Fejérmegyei ............. Com. Fejér........................ ¥ j Pestvidéki................... Pester Boden ................... Bánsági........................ Banater ................-........... ’ Báoskai........................ Bácskaer— .......................... Szerb _______ _______ Serbischer .................. ... Román ....................... Rumänischer .. .................. Bolgár ............................ Bulgarischer.................. ...-------------------14 10 14 20 14 35 14 50 14 15 14 40 14 25 14 40 14 50 14 70 14 60 14 70 14 55 14 35 14 50 14 40 14 60 14 90 14 75 14 80 14 75 14 90 14 75 14 45 14 55 14 55 14 85 15 20 14 85 14 90 14 90 15 15 14 95 14 60 14 85 15 35 15 — 15 15 15 20 14 85 14 90 15 55 15 15 15 30 15 35 15 65----------ROSS — Pl®«««» .......................... Származás, ne in és minüság Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs 1 — Maler.. ... _________.... Származás, ne in és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam —- Kurs K-tűi — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ....................... ... Prima........................... — Középminőségtt ............. Mittel — .......................... 12 85 12 70 13 - 12 80 1 Zv.H Elsőrendű ....................... Prima................................ Középminőségü ................. Mittel .. ............................. 14 60 15 —-- ©erste ............................ ★) Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prim „ másodrendű... „ Seku 12 60 12 90 1 Tengeri — Maie... — .................. Magyar, ó ....................... Ungar., alt — Magvar, úi _ ... ... Unsar.. neu .. ................. 12 50 9 80 12 70 10 20 nda ................. Román Szerb.. Cinous v. bolgár, ó ........ Rumä n. o. bulgar., alt ....... ich............................. antin n felsőmagyar. ... „ Oberungar ................ „ dunántuli ....... , Transdanub.—........ ntin ... _ Cinan Fehér.. ..... .. ................. Weisser ...... ese — M.ei>®.......... ................ minwaare. Káposztarepcze .................. Kohlreps............................ Réparepcae ... .... _______Rübsan .... ._.---------------31 32 50 M3Ics ■— Hirse ________________ 11 -- b) Haftá 11 40 ridöi*e. Re?» — Ter Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der Ins 1 Uhr Nachmittag? zu den höchsten und niedrigsten Kurzen vorgefallenen Schlüsse ohne Zioistchenlr-ursc Zárlat i érakor Schluss um 1 Wir Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages 2« den htiaheiet* und ntedrigttten Kursen vorgefalUnm tfchlffsw ohne ßtHftohenkwse Arfoiyaas — Kurt pérsz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Wann ílajfyar buza — íJngr. Weinen ...........1907 április ..................................... A — ................----------.. — ... _ _ _ _ — .— — — — — —— — — »rasa — Weisem ............ ............. ........ n w — — ................. — — 99 tt ...................................... 1907 április ............. .... April..... ... .............. — 1907 október ................ Október....................... 15 - 15 02 14 96 14 98 "14*96'“ ~ ..... — 15 54 15 56 15 52 .. ........................... _ 14 96 15 52 14 98 15 54 14 96 14 98 14 94 11 1* T. 7." Z Z I----15 54 ... .............. ..................................... 15 - 15 54 15 02 15 56 Itass — Stofgen ...................................... ff 99 — — — — — — --- — n 99 — — — — — — — 1906 november ............. November ........ ..... 1907 április .................. April............................- —........................ ....... 13 36 13 38 13 40 13 42Z z z Z. z z z z z z z 13 40 13 42 13 46 13 48 13 *36 ] 1906. november ............ November — ........ 1907 május ... ...... .. .... Mai ........ -..........o 26r. r. z z 10 26 10 28 iö so *10 32Z Z Z Z. Z Z Z Z Z Z Z 10 28 10 30 10 30 10 28 10 32 1 —- Hafer ............................................ .......................— — 14 82 14 84 1*4 84 I4 86 14*82* Z Z .1 .1* Z Z Z Z 14 84 14 86 1907 április ~ ............. April... .._ .................. 14 82 '14*84*.".* — *.. .. gságposstarepese — Kohlrep*---------1907 augusztus... ___August__________ ... c) Határidőre. Felmondott árakban 26 04 26 10.... ... ... ... ................................ előfordult kötések. — Terminwaare. In 26 — gekündigter 26 20 Waare vorg efallene Schlüsse. Magyar *>s»*a — fing. Welse«... _ ........ — .............— — — — — — »«*# — — ~~ — — —. _ ... _-- ............— — —-------— 8s»sr — as'Bfer- — ............ ... _ ... -—, wmsa — W«i8©w ... _ ... ................. — — — ....... — — — •— Teasert — Mal« ____.... _____________ d) Leszámoló árfolyamok. — iÄquidationskurse. KáfMMWtarep«** — MeMreps -------Magyar Äama — WngartieJlaer Welse« . .......— —..........—-----Mme — .... ____—. ._ ......... .............-----Steif? — JSaSmr. ................................................— — .......-....... -----Mmm — Wefse« ..................... — — — -- —......................... Árak készpénzben 100 kilogrammonként. Tengeri — Mais _ .... **II. üuirgonya, ] ......... ........................j tive Waare Mäjj>®ss*ares>cse — Ä«Mre» amm. {észárú. — Kartoffel/n, effek Preise netto Casse per 100 Kilogt Esnfcert tápIálKoiáira s»s®a*rálé Für menschl ehe Nahrung dienende Kartoffeln Fehér — Weiss \ Rózsa. — Rom \ Sárga — Sdb S5es8sasfl»»á«* 4» ipari csél@fera ftnrsony» Für landwirthschaftliche und, industrielle Zwecke dienende Kartoffeln sk. — Diverse Proa Fehér — Weis* | Roas» — Sota | Sárga — &ell> K-tól — «o» K-ig — bü K-tól — von K-ig — bi& Dunántúli — Transdanu Felsőmagyarországi — C Nyírségi — Nyirer ....... Erdélyi — Siebenbürger Bánsági — Banater ....... Pesti — Pester ........ .. jische ...................... berungarische ........ 3 00-3 40 3 00-3 40 3 20-3 60 3 00-3 40 3 20-3 60 3 00-3 40 III. 3 60—4 00 3 60-4 00 3 80-4 20 3 60- 4 00 3 80-4 20 3 60—4 00 Különféle 4 00-4 40 4 00-4 40 4 20- 4 60 4 00-4 40 4 20—4 60 4 00-4 40 terménye Dunántúli — Tra Felsőmagyarorszá Nyírségi — Nyír Erdélyi — Siebei Bánsági — Banat Pesti — Pester lucte. nsdanubische ...................... gi — Oberungarische ........ ír ....................................... lbtirger ... — ..................... or .. ............................... 2 70 - 2 90 2 70-2 90 2 90-3 10 2 70-2 90 2 90-3 10 2 70 -2 90 2 80-3 00 2 80 - 3 00 3 00 - 3 20 2 80 - 3 00 3 00- 3 20 2 80 - 3 00 2 80-3 00 2 80-3 00 3 00 - 3 20 2 80-3 00 3 00-3 20 2 80-3 00 Készáru — Effeetive Waare Arfts!?»» — Ev,rs Határidőre előfordult •— Auf Termin vorgefattem Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és ® i a 8 * é $ ProrenlBKz, ßw'tmß mid QmíiíMí E!$fardu!4 íwtéaek Vor gefallene SMUssé Xttéaek — Schlitzes Árfolyamok — Kurse péssz — &eU áré — Waare pénz — Geld árú — Waare Dlsméitir... ......... SellwetnefieM ........ Budapesti . — ................................. Budapester Vidéki. ................................ ... .i.. Landfett... 142 143 — — — — ........ — — — — — ion kg.-kéat Ssalomaa.. ............. SyeeSK ...................... Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeck, ung. luftgetrocknet-----Városi légenszáritott 4 drbos ............ Stadtwaare, luftgetrocknei 4 stückig. » » 3 a — — » b 8 y Füstölt .......................... .................. geräuchert ...... ... ........ ............ .... 110 — 114 111 - 115 —-----— — — — .............------ —........ Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Indasive Sack, brutto für nstto. QuslitSt pr. 500 Gramm. 100 kg.-éni SsllYa.. ..................... .._ ... ... 27 — 29 50 31 50 25 50 28 — 30 50 27 50 29 75 32 — 26 50 28 50 31 — ...........-........-----— — * „ 100 drbos .................. ’ „ 100 Stt SS RR ................. Szerbia;, 1906. saokványminőség— _ seibiseha, 1906. Usanoe-Qualiffi ....... » j, 100 áíboH .. ........ y , 100 Stück .............. * 86 „ ............... » . ■% . ............ — ...-------------.... ...------ingyen hordó inn k_.kAnt franco Fass, netto Tara 100 6 SsIlTisiia................... PSawenmM ........ Szlavóniai 1906— .... ....................... slavonischea 1906 ....................... ... Szerbiai... 1906 ........ ... ................. serbisches... 1906 ............................ 42 — 27 — 43 — 28 — ........................... — —--------------- ... 100 kg,-Sc&4 Díjtételek fillértől—fillérig: IXerexna^ ... ... ... XUees&ateisu. ____ A fuvardíj 100 kilogra Luozerna magyar 1906. évi ............. Luzeraer ungarische 1906................ Lóhere aprószemű 1906. évi ............. Rothklee kleinkörnig 1906. ............ * köaépszemű 1906. évi... ____ „ mittelkörnig 1906................ „ asgyssíemfi 1906, ővL— ____ „ grobkörnig .1906................ IV. Ha|éss:ási fuvardij Üsidapestpe. — S «lmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardijtétel 24 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist chiffsfracht n rstehen sich per 100 Kik der Frachtsatz um 24 E K-tÓI — von K-ig — bis strner und Asiecurom. Frachtsä tze von Hellet — bis Heller. 92 — 92 — 98 — 108 — ach Bu gramn'- indus eller höher. 118 — 96 — 106 — 118 dapest. ive Transport Pancsováról Újvidékről Besdánró! Kalocsáról Dunaföldvárról Szentesről Szegedről Zentárói Titolröl Mitroviciíáróí Temesvárról Nagybecskerekről Felszolamlások e lap megjelenésetol számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé térj esztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe za unterbreiten.
