A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1907, január-március (44. évfolyam, 1-73. szám)
1907-03-07 / 55. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE HIYATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. ^ 1. „Tiszavidéki bnia“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejéi'ineg-yei búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki fonza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bdns&g-i lm/a“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezeti vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőu>a$,ryarország:i árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „I>imántuli árjia“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya.-fc 1. Unter „Tlieissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate tejé/ gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pewter Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis> Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vacz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. . 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten iorontai und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebietcn geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen —- gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. jr) 1. Unter „Tlieisstrerste“ ist solche Gerste zu versteh n, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. . 2. Un er „Ohernn&rarisclie Gerste“ isi solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechs en Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanu-Jsclie Oernte“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. i(%. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitr. ei Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaien Pest-Pilis-Soli-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürgen Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen XLIV. évfolyam. Budapest, 1907. március 7. (csütörtök). 55. szám. wftternng } sz(^schöu ftziiUs reggel 7 órakor \ ,, Wasserstand 7 Uhr Früh J ^ ®* Hőmérő reggel 7 órakor \ „ r Thermometer 7 Uhr Früh / Legsülymeró reggel 7 órakor \ 779 - Barometer am 7 Uhr Früh J Előfizetési árak évenklnts tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 21.—Házhoz hordva _____________— > — Postán küldve Magyarországon és Ausztriában _____________... > Í2.~ K üllőidre _ ___________________» 44.— Bgryes példány 20 f. AMTLICHES KÜRSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- ós vasárnap kivételével mindennap. IÄAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich ■ Loco Secretarlat der Börse ____K 84.1ns Haus gestellt _____ ...__... > 28.Per Post für Ungarn und Österreich ________________» 82.Für das Ausland— ___________» M.Elnzelne Exemplare 20 H. r A) árutőzsde. — Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thatsächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. I. Cäahonanemüek. — Getreide. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. „, , __ __ Preise netto Casse per 100 Kilogramm. a) Készáru. — Bffective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kílogramiuokoau — i/uaUtäts»ewtehi per «*«rnuur « Ktiuo-nmmm Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 Tiszavidéki.. ............ Theiss.. ............................. i Fejérmegyei ............. Com. Fejér....................... + ' Pestvidéki — ... ... ... Pester Boden .................. 1 Bánsági ........................ Banater ............................. * Bácskai.. .................... Bácskaer............................. Szerb ............................. Serbischer ........................ Román ....................... Rumänischer.. —..........._ Bolgár ....... ...—______ Bulgarischer...-............--------------------14 35 14 35 14 60 14 65 14 3> 14 55 14 50 14 55 14 70 14 iö 14 85 14 85 14 7 i 14 55 14 65 14 65 14 75 15 0 > 14 95 14 95 15 15 05 14 90 14 65 14 7 i 14 95 15 — 15 35 15 05 15 05 15 30 15 30 15 15 14 85 15 U5 15 55 15 25 15 35 15 30 15 05 15 10 15 65 15 35 15 45 15 45 16 75----— R««r»ea...----------— _ Származás, nem és minőséé Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam Km* ü» fr — Sí»*.iv* S 2 a r ni a z a 8, nem 6s minőséé P'oveníeni, Gattung und Qualität Árfolyam - Kun it-töl — non K-Iq — bú K-tól — von K-ig - bt* Elsőrendű .................. ... Prima ... ....... — — Középminőségű ...........-. Mittel — .... ...... 13 15 13 13 45 13 10 Középmmőséurfí _ ._ ... Mittel .. ._ _ ... _ ... 15 10 15 60 r«BK«rl — _. . ............. Magyar, új ...................... Ungar., neu ... ... ... Román v. bolgár, ó ........ Rumän. o. bulgar., alt....... Szerb ........ ... ................. Serbisch .. ... .................. Cinquantin — ........ ... ... Cinquantin ....................... Fehér ............. ... _ ... Weisser................ ... — 10 30 10 55 Árpa — »erst«™, _ ................... ’ Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima........................ „ másodrendű... „ Sekunda .................. Sörfőzésre tiszavidékí....... Brauer, Theiss ...................... „ felsőmagyar. * Oberangar ................ „ dunántuli „ Transdanub....-----13 20 12 90 13 50 13 15 iiepc*^ — . ____... J- Termin waar e. Káposztarepcze .................. Kohlreps............. Réparepoze .. Rübsen ________________ _ — &$lec — Mir«« ..... _ _ ------... 10 — b) Hatá 10 50 i*idői*e. Határidő — Termin Délutáni i óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Wir Nachmittags zu den höchsten und Kurnen norgefallenen Schlüsse ohne Zwiachenkunu Zárlat 1 órakor Schluss um i ffitr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetage* zv. den kfiohrtt»* nnd niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ZiM*chenkt4,r8* Árfelyaa — Kurs péiu — (ivtri äru — Waart péti* ~ (Üld árú -- Wa<»r. Wasyar iraza — Uns. Welze« ... .... 1907 április ................. April...................... ............ ..... — .......---------. ..........................-........—----------— W®laesa ....■ ....................... — — « ......................— *"** 1907 április .. ........ Aprile. _____ _. — 1907 május ................ Mai ... ........ ... — _ 1907 október ... Oktober ............ 14 92 14 94 14 90 15 00 14 96 .................. 15 60 15 68.’.” . “ .. ._ ... ... Z _ 14 96 14 98 15 66 14 98 15 00 15 68 15 60 15 58 15*64 1‘ Z Z .... Z ... _ 14 90 15 62 14 92 15 64 — .................. — — — *1 n — — — ....... *3 — — — — — - — — *■— 1907 április ...........- ... April ... _ .......... — 1907 május ... .. ........ Mai _ ... .... _ .... — 1907 október _...___ Oktober........ ....... — 13 54 13 56..................................... ................. 13 56 13 58...........-.................- .......—------------------13 50 13 52 TeajerJ — Matff .....................................~ 1907 május .................. Mai _ ... _ _ ... — 1907 julius ...........-_Juli .. ___ —........ 10 38 10 40 10 36 10 40 ....................... ..... 10 70 10 68............................. ...................... 10 40 10 70 10 42 10 72 10 40 10 36 10 42 10 38 ........ .................... 10 66 10 68 ........ ...................... ............. 10 38 10 68 10 40 10 70 £«* — Mater ...........- -.......................•— tt w — —- — —- — — — — ““ 99 n ...........-..............— —........... 1907 április ... ............ April... ....................... 1907 május ... ............ Mai ............................. 1907 október ... ... _ Oktober ... ... ... ... ... 14 80 14 92 ............ ....................................... 13 32 13 34— ... .................. 14 90 13 34 14 92 13 36 13 34 13 36 ................ .............. 14 80 13 34 14 82 13 36 Máposxtarep«»® — Kohlrep«--------* 1907 augusztus ............. August _ c) Határidőre. Felmondott árakban előfordult kötések. — Terminiuaare. In 27 10 gekündigter 27 30 Waare vorge fallene Schlüsse. Magyar »SSI» — 5J*Mr. Wcli« _ ... — ------.... — _ ._ ...... — . • ____ ....................- — — •— ____... __ _ _______ ~~ ------------------—-------— BUM — Wal««® — .... — ...................... ....................... — —------— — Mrí.® ............................ ._ ._. d) Leszámoló árfolyamok. —- Idquidationskurse.-- —---- — — — -- -• — Naunrar Inn — Vwarinlier ........... - — ... _ .................................-----JKw* - m»t*w ..............................----------------------— — -----Bm — w®äa:©5s — ..... .................. — —...........-.................Árak készpénzben 100 kilogrammonként. — Mais — .................. ... . ................................... H. iurgonya, készárú. — Kartoffeln, effek tive Waare — Ketelff©#« — ....................................- ... Preise netto Casse per 100 Kilogr arnm. ßwRÄerf táplálkotisra tar§r®fflys. Für menschl che Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ...................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer........ ........................... Erdélyi — Siebenbürger ... ... ................. Bánsági — Banater ....................................... PwstJ — Peator ........ ...........................* — Fehér —■ Weins | Rósssa ■— Ham | Sárga — Oelb M«2ÍÍ$mxA.a,sá£Í és ipari eséloKra »*©Xír&5ó fesipcony* Für landwirthschaft,liche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln ek. — Diverse Proo Dunántúli — Trsnsdannbisehö ..................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ..................................... Erdélyi — Siebenbürger ... ........................ Bánsági — Banater ..................................... Pesti — Pester .......................................... \uete. Fehér — Wlíís,, 1 Sózs# — Itosa Sárga - (Ml K-tól — von K-ig — bis K-tól — txm K ig — bir, 3 60-4 20 3 60-4 50 3 80-4 40 3 60-4 20 3 80-4 40 3 60-4 20 III. 4 00 4 40 4 00 - 4 40 4 20 4 60 4 00 - 4 40 4 20-4 60 4 00-4 40 KUIonféle 4 60 5 00 4 00 - 5 00 4 80 - 6 20 4 60 5 00 4 80- 5 20 4 60 -5 00 iermény 3 00 3 40 3 00-3 40 3 20- 3 60 3 00-3 40 3 20-3 60 3 00-3 40 3 20 3 60 3 ’0 3 60 3 40 3 80 3 20 -3 60 3 40 -3 80 3 20—3 60 3 20 3 60 3 20-3 60 3 40 3 80 3 20-3 60 3 40-3 80 3 20 3 60 Készáru — Effcctive W<iare Ärfofya» — Kurs Határi#r® elSforrtuH — Auf Termin nor^efallene Leszámoló árfolyam Liquidation!',■ Kur» Síirmtiíi, no® é * ainiH; Frormletti, 6sttsm& und QuafltBt Előfordult kötések Vor gefallene Schlüsse Ktttiiek — Schmust Árfolyamok ■— Kurse psnz — O-eld Arü — Waar.-’ pénz — (felé ára — Waart ingyen hordó lf)0 . . , f franco Fass, netto Tara 100 tg- fte Bisziiézsir ............. §Sel*w»ítaeff«tÉ-----Budapesti. — —............................. Budapester ... _— ......................... Vidéki. ____________...__... Landfett__ ... .... _ ... ..._...__ ............................ 755 — 156 _... _____ — — — •ICO kg.-kéaí Sialosras ..............._ ..................... Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeck, ung. luftgetrocknet........ Városi légenszáritott 4 drbos.......... . Stadtwaarei, luftgetrocknet 4 stückig. *> 7) H „ „... ... „ „ 3 a Füstölt ................ ... „ ... _ ... _ geröuohert ........ ....................... ...........—...........122 — 130 — 123 - 131 _ ._-----................. Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. QnalitKt pr. 500 Gram». 100 kg.-fet Stílfa. .......... - Marna .. .......... Boszniai, 1906. szokványminőség. _ bosnische, 1906. Usance-Qualität_ .... „ „ 100 drbos ........ ........ „ „ 100 Stüok ............. jt » 85 r ... — — — „ n 85 „ — — — SssesMaij 1906, SBokványminöség- _ serbische, 1906, Usanae-QnalitSt ........ » , 100 firbos..____... „ * . 100 3ttíei ........ .. ... » 85 . .................. . 85 „ ............. _— ..... __ ___ 26 50 29 50 32 — 25 50 29 — 31 50 27 50 30 — 32 50 26 - 29 50 32 — — — —----------— — — — francosa,ha8tto Tara 100 kg-'ként Ssilvalx .................. Pfisrameiunnig.. ....... Szlavóniai 1906 _________ ___ slavonisohes 1906 ... ..................... Szerbiai .. 1906 ............. ............... serbisches... 1906 ............................ 42 — 25 50 43 - 26 — —------— — —-----— —--------- .... 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: Bíeremsjg ... ... ... Mleegasíe® ........... A fuvardíj 100 kilogra Luezerna magyar 1906. évi. ............ Luzerner ungarische 1906. ... ........ Lóhere aprószemü 1906. évi _ ... ... Rothklee kleinkörnig 1906................ „ középftzemű 1906. évi ............. , mittelkörnig 1906................ „ aagyszsmű 1906. évi ______ . grobkörnig 1306................ IV. BlaJéseásS fsswardij Budapestre. — Se minőnként a SKállitási adóval és a biztosítási díjjal értetik, — Die. Fraehtsäta« ve Győrbe a fuvardijtétel 24 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist hiffsfracht m rstehen sich per 100 Kil der Frachtsatz um 24 i K-tól — von K-ig — bis Heuer und Asseaurans, Frachtsä tze von Eéllet — bis Heller. 90 - 94 — 102 — 110 ach Bui oqramm inclu Heller höher. 118 — 98 - 108 - 120 — lap est. live Transport Pancsováról Újvidékről Besdánról Kalocsáról Dunaföldvárról Szentesről Szegedről Zentárói Titelröl Mitroviczáról Temesvárról Nagybecskerekről relszőlamlasok e lap megjelenésétől számított 48 oran belül a tőzsdetanács ele térj esztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
