A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1907, január-március (44. évfolyam, 1-73. szám)
1907-01-02 / 1. szám
Ä BUDAPESTI ÁRÚ- És ÉRTÉKTŐZSDE1 ■fr 1. „TJ»s»TÍdél&í bnsn“ alatt oly búi* értendó, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jásx-Nagykun- Siolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának *> — a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „FejérmejBryel fonza“ alatt oly buza értendő, 1 tetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 8. „Pestviiléki b«za“ alatt oly buza értendő, me. ében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és vácsi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a neve. :1 szomszédos területeken termett. 4. „KánsAgrl bn*a“ alatt oly buza értendő, mely je megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „BCtaskai buza64 alatt oly buza értendő, mely jeL megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunaraenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szoms n termett. *> I- „Tiszavidéki Árpa“ alatt értendő oly árpa, mely 'felel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett .omszédos területeken termett. 2. „Fels6mag:yarorazfigl Árpa“ alatt értendő oly jellege megfelel a Tisza jobbpard vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezeh területeken termett. 3. „Dun&Rtnli Arjja“ alatt értendő oly árpa, mely ^felel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett réaaében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett t Bnrgonja. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl ében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya" alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitr »es, Sáros, Abauj-Torna, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya" alatt értetik a £ s, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. f|Pe«ti burgsnya" alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és zolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó- tben termeit burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli atagyékbea tormáit fcurgoaya. •£ 1. Unter „Theisswelaen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiote oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Welzen €om. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 1. Unter „Banater Welzen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ^f) 1. Unter „TheissKerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maro» und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich fypus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechte der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in des.sen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbisctie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch di« Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Wylrer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürger Kartoffeln“ sind die ta den Comitai*n jenseits des Királyhágó geernteten Kart^&la zu verstehen. XL1V. évfolyam. Budapest, 1907. január 2. (szerda). 1. szám. Witterung } borult-triib Vízállás reggel 7 órakor \ , ... „ Wasserstaad 7 Uhr Früh | Hömáró reggel 7 órakor \ , . n Thermometer 7 Uhr Früh J + Légsúlyméró reggel 7 órakor \ 7ft7 Barometer um 7 Uhr Früh / ■ Előfizetési árak évenklnt: tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— : lázhoz hordva_________________* ÍÍ8.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában_________________* 32.Külföldre .........................................> 44— Egyes példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER ' Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. IAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich l Loco Secretariat der Börse ... __K 84.— las Haus gestellt ___i_________> ’£H.~ Per Post für Ungarn und Österreich ________<■ > Sa.— Für das Ausland.. _____...___> *#.— Einzelne Exemplare 20 H. r A) Hrútözsde. — Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der. Börsenzeit thatsächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. I. Gabonanemtiek. — Getreide. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. . Preise netto Casse per 100 Kilogramm. a) Készáru. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — QualitäUyeuichi per Hektoliter m Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 Tiszavidéki .................. Theiss................................. Fejérmegyei .......... Com. Fejér...................... * Pestvidéki................... Pester Boden ................... I Bánsági ........................ Banater ...........- ............. ' Bácskai ...................... Bácskaer............................. Szerb ............................ Serbischer ....................... Román ........................ Rumänischer....................... Bolgár ............................ Bulgarischer......................--------------------14 10 14 20 14 35 14 50 14 15 14 40 14 25 14 40 14 50 14 70 14 60 14 70 14 55 14 35 14 50 14 40 14 60 14 90 14 75 14 80 14 75 14 90 14 75 14 45 14 55 14 55 14 85 15 20 14 85 14 90 14 90 15 15 14 95 14 60 14 85 15 35 15 - 15 15 15 20 14 85 14 90 15 55 15 15 15 30 15 35 15 65----------fitosig —• X&ofrgest ..............- ........ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kun V JEab — Maiesr ............................. Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű .. ........................ Prima.................................. Középminőségü . ............. Mittel...........— — — — — 12 85 12 70 13 - 12 80 Elsőrendű ....................... Prima.................................. Középminőségű.................. Mittel.................................. 14 60 15 — Tengeri — Hai«........................ Magya Magya Román Szerb Cinqua Fehér.. 12 50 9 80 12 70 10 20 Árpa — ®er»te_ ... ................... ★) Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima........................ „ másodrendű... „ Sekunda .................. Sörfőzésre tiszavidéki ........ Brauer, Theiss...................... „ felsőmagyar. „ Oberungar ................ „ dunántuli ........ „ Transdanub--------12 60 12 90 r, új ..................... Ungar., neu........................ v. bolgár, ó ......... Rumän. o. bulgar., alt....... ntin ....................... Cinquantin ....................... ................................ Weisser ____... .. .......... Repcze — Reftü... - Terminwaare.-Káposztarepcze .................. Kohlr Réparepcie ....__________Rtibsí 31 32 50 $£&J®s — Hirae _______________ 11 — b) Hatá 11 40 ridöre. n ... ____________ Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül .Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutinj&n a legmagasabb és legalaosonyabb ír- folyamokon előfordult kitáaek sorrendje a közbeeső írfolyamok síikül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne ZwisahenkHrs* Ar folyam — Kurs pénz — Geld irú —Waare pénz — Geld árú — Waart Magyar bnza — Ung. Welzen ... ........ 1907 április................... April............................ —...........................— — ........ —-----------------------Bma — Wei*eia ................................ ... »* w — ............................ ... 1907 április................... April... — .............. — 1907 október ................ Oktober ...------... — 14 92 14 98.~~ z r. z z z z z z z _ 15 50 15 52 .............. .. ... ... ..................... 14 94 15 50 14 96 15 52 14 96 14 98 14 92 14 94 1.1 11 Hl -T 111 ’” 15 50 15 48 ........ ............ ... _ --------14 94 15 50 14 96 15 52 Hex« — Hugóén ........................ ... » »! —------ -- --— ---— ít ' n — — — — — ............— —----------------------------—.................. 13 42 13 44 13 48 13 46 13~:54” 13 48 Z Z Z Z Z Z 13 48 13 50------- -....... T 1907 április .................................... April... _- — ........— — 3 50 13 52 13 42 13 52 13 44 ................ Temffwrf — Mai« ....................................... 1906. november ................. November _________— 1907 májas ... ................. Mai ............... — — — íó 26 io’34!”......... “T. r. r.... 10 28 10 30 10 30 10 32 10 28 10 34 ................................. 35«* — «»(er ................................................ ................- — -..................................................... 14 86 ’l4 Í8 ”l4 80 ’ 14 90 14 86™ ™ *" Z 14 86 14 88 14 94 14 90lll Z 111 I.. 111 .11 .11 1" Z ... 14 90 14 92 1907 április — ... ___ April... —............ ... i&&aí®a*tar©p«*e — Kohlrep« _______ 1907 augusztus... ___August _ ________„. c) Határidőre. Felmondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In 25 90 gekündigter 26 10 Waare vorg efallene Schlüsse. Magyar — ung. Weiaem------------— — ......... — — —------ -M.»«» — ..... .................... ...............................- —........ — ms>x^r-..------... ... ....----------„ ...----------- ... — — — 38S55S*» — Weisen _ ... ...........................--—----------— --- -Tengreri — Mata _ ... .................. d) Leszámoló árfolyamok. — — — «£eMlr®»>»---------—------ — Idquidationskurse. Magyar kw — ünijarlael»er Weine», ...........- ... .... —-----JR«sa — WLmtgtgfm — ... — — .. .... ______________-----Sa?* — ISaíwr. ........................... — ... —. — ~ — -- -...............-----am» — Weine» ._ .....------... — -...................................... Árak készpénzben 100 kilogrammodként. Tenareri — Mai« _______ ** II. Burgonya, 1 tive Waare *£Äpe*K*ar®F«*® — HeMrejp per lOO Kilogt anim. cészárú. — Kartoffel/n, effeJc Preise netto Casse , s"imfteri tápiálteosáara Für menschl che Nahrung dienende Kartoffeln Fehér — Weins | Kózsu — Jlom | Sárga — Gelb Hezdgax£afsá«ri és ipari caiioKr» s*olar&Sé 'fcrarsrosiy* Für landwirthsahaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln ek. — Diverse Proo Fehér — rVeras | Rózsa — Rosa \ Sárga — G-vit K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K ig — bin Dunántúli — Transdanu] Felsőmagyarországi — C Nyírségi — Nyirer ....... Erdélyi — Siebenbürger Bánsági — Banater ....... Pásti — Pastsr ........ ... >ische ...................... berungarisehe ........ 3 00—3 40 3 00-3 40 3 20-3 60 3 00-3 40 3 20-3 60 3 00-3 40 ni. 3 60-4 00 3 60 - 4 00 3 80-4 20 3 60 -4 00 3 SO-4 20 3 60-4 00 KUlSnféle 4 00-4 40 4 00- 4 40 4 20-4 60 4 00- 4 40 4 20-4 60 4 00-4 40 termény Dunántúli — Tra Felsőmagyarorszá Nyírségi — Nyir Erdélyi — Siebei Bánsági — Banal Pesti — Pester . lucte. nsdanubische .................— gi — Oberungarische ........ 8r ....................................— 2 70 -2 90 2 70-2 90 2 90-3 10 2 70 2 90 2 90-3 10 2 70 -2 90 2 80 3 00 2 80 - 3 00 3 00 3 20 2 80 3 00 3 00 - 3 20 2 80 3 00 2 80 3 00 2 80 -3 00 3 00 3 20 2 80 -3 00 3 00-3 20 2 80-3 00 lbürger ............. ... ........ er ....................................... Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordul} — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, asm é « ss i a 8 s ft % ProvDitlC'fíz., IMtimó iitfd Előfordult kötések Vor gefallene Schlüsse KStése* — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld — Waart pénz — Geld ára — Wanre ingyen hordó ^ k ként franco Fass, netto Tara ® »isznómir... ........ ........ Budapesti .......................................... Budapester_... ... ......... ............. Vidéki ............................................. Landfett..................................... ... ................- ........ 142 143 ________ ... _ ._ — — — —’ — ... 100 kg.-ként Ssaloimí Spwefc.... ... .... ... Magyar légenszáritott vidéki ... ........ Landspeck, ung. luftgetrocknet... ... Városi légenszáritott 4 drbos ......... Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. » . 3 * — — „ „ 3 „ Füstölt ............................. ............. geräuchert .................. ........ .. .... ................. ... 110 - 114 111 - 115 — _. _-----— ............. Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként, inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-éní Stílfa....... . -........... PCaouBS«B — .... ... Boszniai. 1906. H'/oWánvnrnnflsÁir hnnnÍKrtha TTflanrtA.Onsilifftt 27 — 29 50 31 50 25 50 28 30 50 27 50 29 75 32 - 26 50 28 50 31 — _----------...------... . 100 d , 35 Szerbiai, 1906. szokv „ 100 di » »35 rbos .................. ányminőség.. _ rbo8_ _______ „ 100 Stück ............. 85 serbische, 1906. Usance-Qualität— .... „ » 100 Stüois ... „. — » » 85 * ... —-----------— .............- — ingyen hordó im fr f.-trónt franco Fass, netto Tara 10U *ent izilfslz ................. Pflaumenmus ........ Szlavóniai 1906 _____________ slavonisches 1906 ... ...________ Szerbiai.. 1906 .................................. serbisches... 1906 ............................ ......................— 42 — 27 — 43 28 — —----------------------_ — 1‘0 kg.-k&it Díjtételek fillértől—fillérig: Merem»# — — •— Kteeaaates ........ .... A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1906. évi... ... _ Luzemer ungarische 1906................ Lóhere aprószemü 1906. évi ............. Rothklee kleinkörnig 1906................ „ középszemü 1906. évi... ___ B mittelkörnig 1906................ . nagyszemű 1906. évi... ____ „ grobkörnig 1906................ IV. Hajózási fuvardíj Budapestre. — S minőnként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardijtétel 24 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist _____... _________ K-tól — von K-ig — bis — .............. — Frächtsä tze von Hellet — ... — ... 92 — 92 — 98 — 108 — ach Bu gramm inclus eller höher. 118 — 96 — 106 — 118 dapest. ive Transport rächt n per 100 Kilo atz um 2i H Steuer und Assecuranz, chiffsf rstehen sich der Frachts — bis Heller. Pancsováról Újvidékről Besdánról Kalocsáról Dunaföldvárról Szentesről Szegedről Zentárói Titeíről Mitroviczáról Temesvárról Nagybecskerekről relszolamlasok e lap megjelenesétöl számított 48 órán belül a tőzsdetanács ^elé térj esztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
