A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1906, október-december (43. évfolyam, 221-295. szám)

1906-10-03 / 223. szám

A BUDAPESTI ARD- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJI if 1. „Tiszavidéki baxa“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés Támiegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei hnsa“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 8. „Festvldélit í>nza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel g Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — ■ biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 1. „Bánsági Iraaia“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontái és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely * nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *) 1. „Tiszavidéki Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termőit hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. ,,l>unfintiili Ärjpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. it*f Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. ,,Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontái, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya. á l 1. Unter „Thetsswelzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den en links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. . , . x. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im yomitate rest-rms- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten Weizen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontái und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieteu geerntet; wurde. itr) 1. Unter „TSieissarerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Tneiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen achoar^ebieten ^ J# ch e Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurae. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln, ifnter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau gecmteteii Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó Árva Turóc, Trencsén, Nyitra Pozsony Szepes, báros Abauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter Nyirer Kartoffeln sind die in den Com taten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln sind die miien1Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontái, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Slebenbürger Kartoffeln sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLEUL évfolyam. Sati&pest, 1906. október 3. (szerda), 223. szám. WUíernng } ^p-scbön Vízállás reggel 7 órakor \ , QQ, „ Wasser sí aad 7 Uiir Früh J ’ ^ ** Hőmérő reggel 7 órakor \ . Q r Thermometer 7 Uhr Früh / ‘ * Légsúlyméró reggel 7 órakor \ 774 ^ Barometer nm 7 Uhr Früh / Előfizetési árak évenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvltetve K 24.— Házhoz hordva _________________ » ä8.~­Postán küldve Magyarországon és Ausztriában _________________» 32.— , Külföldre _______:____________» á t.-­Kgyes példány 80 i. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WÄAREN- UND EFFECTEÜ-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preis« Jährlich i Loco Secretariat der Bflrse ... ... K 24.— Ins Hau» gestellt.. — —--------» 28.— Per Port für Ungarn und Öster­reich ----------------— — — » 32.— Für das Ausland.. ... ... — — » 44.— RlnzAlnn Rxarrmlare 20 H. * A) Uriättasde» — Waarenbörse. I. OaboeiaHiemil@ks — Getreide» Arak készpénzben 100 5siloSr«muoaké»t. a) gCé**árŰ. ~~ Effective Waare. FreiS* Mtto P<*' 100 A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätspewicht per Hektoliter in Kilogrammen Buks — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 Tiszavidéki ............. ... Theiss....... ... ........ — ­Fejérmegyei .............. Com. Fejér ........................ ¥ Pestvidéki... ........ .... Pester Boden ................ Bánsági... ................... Banater.................-........... * Bácskai ........................ Bácskaer................... ....... Szerb ____ ______... Serbischer ............................. Román ...................... Rumänischer... ................... Bolgár... .................. — Bulgarischer......................-----­-----­-----­— —-----­-----­13 65 13 80 14 — 14 20 13 95 14 20 14 40 14 55 14 15 13 95 13 90 14 15 14 35 14 55 14 35 14 40 14 55 14 65 14 25 14 — 14 10 14 35 14 55 14 65 14 50 14 55 14 75 14 85 14 45 14 25 14 25 14 85 14 65 14 65 14 70 14 30 14 30 15 05 14 70 14 75 14 85 16 20-----­-----­Rom — a«®««».. ........................­Származás, neaa és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs — Mafer.. ............................ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Arfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig - bis Elsőrendű, új .................. Prima, neu ................... ... Középminőségü, új ............ Mittel, neu ....................... 12 30 12 — 12 40 12 20 Elsőrendű, új .................. Prima, neu ...................— Középminőségü, új ........ Mittel, neu ........................ 14 — 13 80 14 40 14 — is-íí», -- «er*te._ ................•........ ★> Takarmány új, elsőrendű .. Futter neu, Prima ................ „ „ másodrendű „ „ Sekunda ............. Sörfőzésre tiszavidéki. .. „. Brauer, Theiss.. ... ........ ... „ felsőmagyar. ... „ Oberungar. ............. „ dunántúli ... __ * Transdamib......... _ 12 80 12 50 13 20 12 80 Tengeri — Mai» .....- ... ............. Magyar ............................. Ungar. ............................. Román v. bolgár, ó ........ Rumän. o. bulgar., alt........ Szerb ................................. Serbisch............................. Cinquantin ........................ Cinquantin ............. ........ Fehér ............. .................. Weisser............................. 12 20 12 40 Ktepcae — Ret»s- - Terminwaare. Káposztarepeze .................. Kohlreps.... .... Réparepcze ........ _ ._ ... Rübsen — 30 50 31 50 K8Ie* •— J8Cir»#........ ................ — 10 80 b) Sintái 11 - i*idö«*e* ­K*íaf*r>$'3 — Termin Délutáni 1 Aráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags ev. den höchster, and niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne ZviocJiankurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 JJhr Az elffztf tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalaosonyabb Ár­folyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső Árfolyamok nélkül Reihenfolge der atn Nachmittage des letzten Börsetages tu den höchsten niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld áru — Waare Magyar Jmza — Iímít. Weizern .... ........ 1906 október. ................. Oktober....................-----­-----­—- — .................................-................— — — .....­-----­»«*». — Veim ... . ....... -............ ... n « ........ •— --- —? — —— ■>? » — — — ...........— — — 1906 október ................ Oktober........................ 1907 április ... ............ April... ............ ....... 14 20 'l4 22 14~18 14 28 14 24 .. — ....... 14 82 14 80 14 92 14 84 .......- .............. 14 26 14 84 14 28 14 86 14 28 14 26... I .“ *.! ~ T. 7. „. ... ._ 14 88 14 90 ............... .................................. 14 26 14 86 14 28 14 88 — Renten ■ • .......................-.... 1906 október ... ... _ Oktober ....................... 1907 április ................... April....................... ... 12 30 12 40... .... ........ ........................... _ 12 92 12 98... .................................................. 12 40 12 94 12 42 12 96 12 36 12 32 12 36 ........— _ .................... 12 34 12 36 Tengeri — Mmim ........................................ ?? ................-........... — — *3 *5 —' ..........................-­n w ......y — 1906 szeptember ........ September_— .......... 1906 október ... .... _Oktober ............ .... ... — 1907 május,. ................. Mai ... ... ................... 12 28 10 02 10 10 10 06 ... ................................... 10 04 10 06 io 04 lo’öe'."/. ." I “ .7. 10 04 10 06 ~~ Hafer ................................ .......- — n — — — — — — — — w — —- —- — — — — — .— 1906 október ................. ... Október ... .......................... ............ ... 1907 április ........... ... April...................... ... 13 90 13 82 13 94 13 76 ............ ._ ... ... 13 80 13 88 13 74 ... ... ... ....................... 13 76 13 74 13 78 13 76 13 98 13 96 " “ Z I .1 .7. Z Z 13 90 13 92 13 88 ... ______________ 13 96 13 88 13 98 13 90 —■ Koklreps ---------­1907 augusztus.. ___ August .................. .. a} Fs!mondod árakban előfordult festések. — Té^mínwaare. 23 90 gekündigte 24 10 Waare esrj «fallm« Schlüsse Mssrya®1 fevs« — ü»ar. W«lien _ ............. ■ ................ --- .......—■ — 9He» — Meif.fi!»... _________________ ... _ — ............................—............. — Mmfs>r..------... ._ — —----------­_. ...--------------... — ­Bnss. — Weisen# ... _ ... ._ .............. — — — — —' —- — — — — Tensrerí — Mai® ____... ................... ... ü) áHF©Sy»n»ek* — IJquidaMonfiJmrne. K&poitxtarepeie — K«Mnpt —-----­Míusryar traxa — IMgarlMher Welse« ... .... ... ..... ... .... — — WL»m — ....... . — .......- ----------— ..........................- .­12 40 SaS — .. ...............- — — —----------------- — — ­13 76 fSiMsm — Wei*«* —...................... . — .......... ............ Ariüc késupőnsübea &llogrir*mifeí©a&^!st. 14 26 l'ew.res*® — ;8Iaf» . . ........ ' ........ ........................................ ** H. Üw«P||ony«c kisjsárd. — Kartoffeln, efekt 12 30 ive Waart. Kájpoutar«9«ie — Kshlrep* _ ......................—...............— Preise netto Cmm per ÍOO Kilo gramm. Kioberíl táplállcos&sra Für menschliche Währung dienend» Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische....................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer ........ ............................. Erdélyi — Siebenbürger ... ........................ Bánsági — Banater ........ ....................... ... Pesti. •— Pester .................. ... ............. Fehér — Weis» | Rózsa — Jio»a j Sárga -- Gelb Mexősraistlasásri és Ipari catélelsra s*o!{fá!é lmjnpoay« Für landwirthsrhaftlifíhe und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln ek» — .Diverse Proá Dunántúli — Transdanubische ...................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer........................................ Erdélyi — Siebenbürger ........................ ... Pesti — Pester __ ....................................... lucte. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa \ Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 2 60—2 80 2 60-2 80 2 80-3 00 2 60-2 80 3 00-3 20 2 60—2 80 m. 3 00-3 40 3 00-3 40 3 20-3 60 3 00-3 40 3 20-3 60 3 00-3 40 ÜH!f$Ktfé!e 3 40-3 80 3 40- 3 80 3 60- 4 — 3 40-3 30 3 60- 4 — 3 40-3 80 terményt 2 20-2 40 2 20-2 40 2 40-2 60 2 20-2 40 2 40-2 60 2 20-2 40 2 40-2 60 2 40-2 60 2 60-2 80 2 40-2 60 2 60 -2 80 2 40-2 60 2 40—2 60 2 40-2 60 2 60- 2 80 2 40-2 60 2 60-2 80 2 40-2 60 Kéwxáiru — Äff»««»­krMynm — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vargefallens Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Származás, g«a és «!»$•£« Ppoímim, ttettttnt und Qualität Előfordult ketések Vorgefattene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld érú— Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó 1(X) k„ u, t franco Fass, netto Tara K X K'íIsst.íiéxHir .......... ScSiweLaeJelt ........ Budapesti ... ... ... .... .. .. ... ........ Budapester ..................................... Vidéki. ... ... ........ ......... ............. Laadfett.... ... ........ ........ ... — — ........ -................. 140 ­142 ­_...__... — —-- -­— ... ... — 100 kg.-Mut SM«S2ta.. ............. ßpeok. .............. ... Magyar légenszáritott vidéki ........ .... Landspeck, ung. luftgetrocknet-----­Városi légenszáritott 4 Mtos., ... ... Stadtw?,are, luftgetrocknat 4 stückig. n rt 3 ft ...» —,, ^ 3 ft Füstöli...... ....................................... geräuchert ........ ... ........ ... — — ............................. 108 - HO ­109 - 111 — .............................-----r-----­.................. Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qüsdität pr. 500 Gramm. 100 kg.-te S*IIva~. ...................­........... Boszniai, 1906. szokványminőség. bosnische, 1906. Usance-Qualität ........ , , 100 drbos ............ ... „ , 100 Stück .............. » « 8*) » —i ... — —. B „ 85 » — — — Szerbiai; 1906. szokványminőség.. _ serbische, 1906, Us*nce-íiualitfit ........ „ , 100 äcttoB— ........ , * 100 Sittek ............. . 85 , ................. , 85 * .............. _— ....______ ___]_-----­_ _ _ _ — —-----­-----­-------------­ingyen hordó ino few-frAni franco Fass, netto Tara 10C SlllTSiX ................ FSammeiaJMa» ........ Szlavóniai 1905., ....... ....... ... ........ slavonisches 1905 ............................. Szerbiai. - 1905 ...............................— serbisches... 1905 ............................. ............................. 29 — 22 — 30 — 23 — — — — — — —-----­-----­— ... — — 100 kg.-kéní Oíptelek fillértől—fillérig: SSesresnagr ............. Mleesaateat............ IV. Hajóasási A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1906. évi............Luzerner ungarische 1906 ....................... Lóhere aprószomö 1906. évi....... . .... Rothklee kleinkörnig 1906............... „ középszemű 1906. évi... ___ , mittelkömig 1906................ „ nagysüemü 1906. évi... ___ » grobkörnig 1906................ fsiwa8*<EÍii Budapestre “SSSwS SÄ“' ~ Sci mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze m Syőpl»« a fuvardíjtétel 24 fillérrel magasabb. Mach Sty&r ist kiffsfracht na ••stehen sich per 100 Kilo dor FrachtsatM um 24 I 96 — 92 — 102 — 106 — ch Bud gramm indust r.ttter hőkor. 116 — 100 — 0H4 - 120 — apest ve Transport auf Grund der rom 24. bis 5! vor gefallenen Schlüsse. iteusr und Assecuranz. B. Sept. J?racht9&i ze von Heller — bi» Heller. Pancsovától Újvidéktől Bogdántól 60 -66 *' 52-56 42—48 Kalocsától 34-36 Dunaföldvártól 30—36 Szentestől 80-86 Szegedtől Zentától 64-66 60—64 Títeltől 56 -60 Mitroviczától Temesvártól Nagybecskerektől _ 64—74

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom