A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1906, október-december (43. évfolyam, 221-295. szám)
1906-10-02 / 222. szám
Ä BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA •ír 1. „Tiszavidéki basa“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés Tármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy czekfcel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejéir vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a bial, pomízl és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos terítetteken termett. 4. „BAnsági buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely • nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. #•) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ^^ Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében temöelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sároe, Abauj-Toma, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya, i,Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékbe*, termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben 'termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya. +C 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Welzen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter ».Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. *> 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanuniscbe Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. ^ Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. EIE évfolyam. Budapest, 1906, október 2. (kedd). 222. szám. wftterung } «^p-schön Vízállás reggel 7 órakor \ c. Wasserstand 7 Uhr Früh / ^ M Hőmérő reggel 7 órakor \ , in r Thermometer 7 Uhr Früh J ^ Légsúlyméró reggel 7 órakor 1 774 Barometer um 7 Uhr Früh / Előfizetési árak évenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva ________________» 88.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában _______________» SS.— ! Külföldre .........................................» 44.Egyes példány 2» f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WÁAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pr&nnmerations-Preise jährlich i Loco Secretariat der Börse — — K 24.— Ins Haus gestellt— — — — — » 28.— Per Post für Ungarn und Österreich ... ____— — — — » 32.— Für das Ausland..--------— — » 44.— t7lr\vol no PvAmnlot'R ÜH H. * A) Arútőzsde. — Waarenhörse. I. Gabonanerosuefe. — Getreide, Árak készpénzben lOO kilogrammonként. » — Effective Waare F,'eise nstio Ctute ***** 100 Kik>9rcmmi‘ A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitälsgewieht per hektoliter in Kilogrammen Buzs — Weisen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 , Tiszavidéki.. ............. Theiss................................. I Fejérmegyei ........ .... Com. Fejér........................ Pestvidóki ................. . Pester Boden ................... | Bánsági ........................ Banater............................. Bácskai... .................. Bácskaer— — -............. Szerb ........ .............. ... Serbischer .... .................... Román ... .......... .... Rumänischer.. ................... Bolgár... ... ................... Bulgarischer ...........-...........------------------------------13 65 13 80 14 — 14 20 13 95 14 30 14 40 14 55 14 15 13 95 13 90 14 15 14 35 14 55 14 35 14 40 14 55 14 65 14 25 14 — 14 10 14 35 14 55 14 65 14 51) 14 55 14 75 14 85 14 45 14 25 14 25 14 83 14 65 14 65 14 70 14 30 14 30 15 05 14 70 14 75 14 85 15 20----------RfíSS — S£«í&$:0KK .................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs — Maies* ................................ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig - bis Elsőrendű, új ................... Prima, neu ........................ Középminőségli, új ............ Mittel, neu . ................... 12 30 12 — 12 40 12 20 Zab Elsőrendű, új .................. Prima, neu ......................Középminőségü, új ........ Mittel, neu ....................... 14 — 13 80 14 40 14 — Árpa — «erst*.............................. ★> Takarmány új, elsőrendű .. Futter neu, Prima ................ „ „ másodrendű „ „ Sekunda ............. Sörfőzésre tiszavidéki ........ Brauer, Theiss....................... „ felsőmagyar. ... „ Oberungar ................ „ dunántuli ........ „ Transdanub.............. 12 80 12 50 13 20 12 80 Tengeri — Mais----- ----- -----Román v. bolgár, ó ........ Rumän. o. bulgar., alt........ Cinquantin .... ... ____ ... Cinquantin ...................... Fehér ........ ....................... Weisser ... ......................... 12 20 12 40 cae — Reps ................. ... ... minwaarz. Káposztarepcze .................. Kohlr Réparepcae ... ._ ............. Rübse 30 50 31 50 MíSI®» — Hirse..._____________ 10 80 b) Hatái 11 — ridöre. Rep — Ter B ...........—---------SísMpI*!« — Termin Délutáni 1 órilg a legmagasabb és legalaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zw* den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlilsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1. IJhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb ós legalaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages ztt den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne J&cischenjburee Árfalyan ~ Kun pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú—Waare Síassyxr fern*« — Crag. Weizem ............ 1906 október... ... .... ... Oktober ........................ ___ _____ _____ __ ... .— — — — —-----■— •— —... ______— — — --- — — — — —----------asassi — Weisen ........................................ »5 n ................................— — 1906 október ___ ___ Október....................... 1907 április ______ .... April............................. 14 42 14 28 14 30 14 26 ... ...........- ........ 14 98 15 02 14 88 ................,. .... -............ 14 26 14 86 14 28 14 88 14 28 14 26 14 82" Z Z Z Z Z Z Z Z 14 88 14 94 ................. .................................. 14 32 14 92 14 34 14 94 R#m — Sleggen ... ................... .......— 1906 október ... .... ... Oktober ........................ 1907 április ................... April... ........................ 12 46 12 50 12 38 .................................. 12 92 12 90 12 94 ...................................... 12 36 12 86 12 38 12 88 12 42 12 46 ........... ... ...________ ... __ 13 — 12 92 12 94 ....................................... 12 46 12 96 12 48 12 98 Tenger* - Mais ............ ................... .... w ....................................... í? W — — ..........- —................ n it — — — — —- — 1906 szeptember ........ September .................. 1906 október .............Oktober ...____ ... — 1907 május .................. Mai ...................—__ 12 28 12 30""". ~ ” ..." 10 12 10 14 10 02 10 04 ............................ 10 04 10 06 io 06 "1012Z Z Z Z Z Z Z Z. Z Z. . 10 10 10 12 35»% — Mftf es* .................................................. w ........—.....................— — — 1906 október .... ........ Október........................ 1907 április _ ............. April ............................. 14 16 1418 14 — Z „ .“ — Z Z Z Z 14 — 13 86 13 90 ...................................... 14 — 13 86 14 02 13 88 Í4 — 14 io 14 02" z z Z. z z z z z 13 90 13 92 13 88 13 90 _______________ 14 02 13 90 14 04 13 92 Kápesssíarep-ese _ __ 1907 augusztus—, ___ August ....................... ü) Ilaftás’Míifs8«. Fsímondon árakban ........................................................................... j 23 90 előfordsk kstéask. — Térm&nwaare. In gekündigt* 24 10 Waare ■»«r$ / #fall&U) Sehlüm SSagyar festm — Umg. Weisem. &9H* — — — — — ........................... Hin — W®äs«ks _____ ... _ ............. —. _ — üT««geri — Blaiß ... _. ... ....................... 4} LesxAim&iló Árfolyamok» — TAgtMd&fitmxktirm. MáipMssti&repex« — S«Mr«i»s ---------Magy®*1 Jrasa -- Uagjuritoefceür Weise»........................ . ... — — 2&eis — 18 .........- — — — — -- ...............................- — 12 42 Saü> — SZaifos* ...................................._____—-------— .............. 13 98 Wnsa — Weises» ........................................................... ................. Af»k kfeapénzlJma 16® kilogrammonként. 14 26 Tengeri — jMais .... ... .. ...................... -..................................... »♦3X késsár A.. — Kartoffeln, efekti 12 30 vs Wdaris MáposBtareí»««® — Kohlrejps ........................—.................... Preise nrtto Gmm per 100 Kilo grmnm. fflnilberi táplálkozásra xxaigálé burgonya Für menschliche Wahrung äimmda Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische..................... . Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer.............. ......................... Erdélyi — Siebenbürger ... ....................... Bánsági — Banater ....................................... Pest» — Pester ................... ....................... Fehér — Weiss \ Rózsa — Bosct \ Sárga — Gelb Mezőgaxdasági és ipari czélokra siolgili bnrgonya Für landwirthwihaftlivhe und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln k» — Diverse Fron Dunántúli — Transdanubische ...................... Felsőmagyarországi •— Oberungarische ........ Erdélyi — Siebenbürger ............................. Bánsági — Banater ...................................... Pesti — Pester ... .... —...................... .. M. Fehér — Weiss Rózsa — tiosa Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bin K-tól — von K-ig — bit 2 60—2 80 2 6Ö-2 80 2 80-3 00 2 60-2 80 3 00-3 20 2 60—2 80 m. 3 00-3 40 3 00-3 40 3 20-3 60 3 00-3 40 3 20-3 60 3 00-3 4C SCSSSnféle 3 40-3 80 3 40-3 80 3 60- 4 — 3 40-3 30 3 60-4 — 3 40-3 80 terménye 2 20-2 40 2 20-2 40 2 40-2 60 2 20-2 40 2 40—2 60 2 20-2 40 2 40 2 60 2 40 2 60 2 60 2 80 2 40 2 60 2 60 • 2 80 2 40 - 2 60 2 40—2 60 2 40-2 60 2 60 - 2 80 2 40-2 60 2 60-2 80 2 40-2 60 RéMira — Vftnre Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vort/efallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, ne ü és a? i e § s é g Prorenimtz, QaitUR$ und Qu&fHúi Előfordult kütések Vor gef allen« Schlüsse K»té*ek — Schlüsse Árfolyamok — Kurse (Miss? — Geld áré — Waare pénz — Geld árú — Waare franco Sonett?, Tara 100 kS"ként Blsznózgír .............. Sefeweiaiefeté ........ Budapesti .......................................... Budapester .......- .................. ........ Vidéki. ... ............ ............... ... Landfett........................ .................. ............................. 137 138 ........—.......... — — —----.................. 100 kg.-ként .............. üpeel: ....................... Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeck, ung. luftgetrocknet........ Városi légenszáritott 4 drbos ............ Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. » * 3 „ ........ „ » 3 „ Füstölt......................... ...................... geräuchert ...................................... 106 — 109 107 - 110 ----------.................. Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg,-ént Ssllva........................ JMSMHíSS! ............. Boszniai, 1906. szokványminőség ...... bosnische, 1906. Usance-Qualität........ „ „ 100 drbos ................... „ „ 100 Stück .............. fi n 85 „ — — —. — •> n 85 „ -— ... — Szerbi*!. 1906. szokványmiaőség____ serbische, 1906. Usance-QuaíitSt ____ » „ 100 drbos. ............ „ „ „ 100 Stück ... _ — * » 85 „ — — ... — „ * 85 „ — — — _ — ..._____ — —-----— _ — ... —. — —-----_ _ ___ ingyen hordó .hint franco Fass, netto Tara iuu K^ Kent Szilvái*.............. .... Pflanennm« ........ Szlavóniai 1905 ....................... ........ slavonisehes 1905 ...........- — ........ Szerbiai... 190S ................................ serbisches...- 1905 ........................ — 29 — 22 — 30 — 23 — ... ------— — — _-----— — — — 100 kg.-kéuí Díjtételeik fillértől—fillérig: Hepemag ... ... .. . Mäeesaatera ............. IV. Hajózási A fuvardíj 100 kilogra Luczema magyar 1906. évi ............. Luzemer ungarische 1906................ Lóhere aprószeinű 1906. évi ............. Rothklee kleinkörnig 1906. ............. „ középszemü 1906. évi ............. , mittelkörnig 1906................ B nagyeaamfi 1906., évi... _____ Ä grobkörnig 1906................ fsawisrdaj Budapestre ~ Scl mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve * fuvardíjtétel 24 fillérrel magasabb. Mach Syór üt kiffsfracht na rstehen sich per 100 Kil< der Frachisata um 24 1 96 — 92 — 102 — 106 — ch Bud gramm inclusi Isüer höher. 116 — 100 — f.114 — 120 — apest ive Transport auf Grund der rom 24. bis V vorgefallenen Schlfiste. Steuer und Assecuranz. B. Sept. Frachtsä’ «• t -p JU* ’*# von Heller — bis Seiler. Pancsovától Újvidéktől Besdántól 60-66 52-56 42-48 Kalocsától 34—36 Dunaföldvártól 30—36 Szentestől 80-86 Szegedtől Zuntától 64-66 60—64 Titeltöl 56 -60 Mitroviozától Temesvártól Nagybeoskerektöl — 64-74
