A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1906, április-június (43. évfolyam, 76-146. szám)

1906-04-06 / 80. szám

A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. S. „Pestvidéki bnza6* alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. jf) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Rnnántuli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya*'alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyirségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya. 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in dea Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder ia dessen Nachbargebieten geerntet wurde. _ 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis­Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. . 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieter, geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ■^) 1. Unter „Tlieissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ^ , 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubisohe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád. Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürgen Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XiíiiU. évfolyam. Budapest, 1806. április 6. (péntek). 80. szám. Időjárás \ széD_schön Witterung / szep 9Cüön Vízállás reggel 7 órakor 1 . 0,.s Wasserstand 7 Uhr Früh / + /m Hőmérő reggel 7 órakor 1 . 1ft no Thermometer 7 Uhr Früh / + u Légsúlymérö reggel 7 órakor \ ,;7q Barometer um 7 Uhr Früh j ** Előfizetési árak évenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.­Házhoz hordva _______________ » 38.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában _________________> 32.— Külföldre..........................................» 44.— Egyes példány 8» f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich : Loco Secretarlat der Börse ______K 24.— Ins Haus gestellt.. _________... » 28.— Per Post für Ungarn und Öster­reich ______________...___» 32.— Für das Ausland________________» 44.— Einzelne Exemplare 2« H. h66'éndélelöttiprlU8ibuza 16-60 A) Árutőzsde. - Warenbörse, " 26IU^ Aprll-Wo“e" Árak készpénzben ÍOO kilogrammonként. G^bOfäliillfitC.si'Blläek« GßtVß'IClßt Preise netto Gasse per 100 Kilogramm,. a) SCéss'árik — Jßffective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitüt&yewicht per Hektoliter in Kilogrammen Busa — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 , Tiszavidéki .................. Theiss................................. Fejérmegyei................. Com. Fejér ........................ * ' Pestvidéki... _______ Pester Boden ... ____ ... Bánsági.............. ... ... Banater ........ ................... ' Bácskai ...................... Bácskaer................... .......­Szerb ............................. Serbischer ....................... Román ........................ Rumänischer.. ............. ... Bolgár... ......................... Bulgarischer........ ........ .-----­-----­15 90 16 05 16 10 16 25 16 45 16 20 16 35 16 65 16 30 16 65 16 75 16 35 16 50 16 70 16 95 16 60 16 75 16 90 16 85 16 55 16 55 16 55 16 80 17 10 16 85 16 75 16 80 17 — 17 - 16 70 16 75 16 70 17 05 17 30 17 — 17 05 17 — 17 25 17 30 17 10 V — 17 20 17 60 17 45 17 30 17 35 17 40 17 15 17 05 17 75 17 50 17 40 17 60 17 20 17 85 17 50-----­-----­R»»« — RO^gen ...... ... ........ .... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Käfer .............................. Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ............................. Prima ... ........ ................... Középminőségü — ... ......... Mittel ................ —........ 13 50 13 40 13 65 13 45 16 30 16 — 16 60 16 30 Árpa — «erste... ............ ... ... , Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima....................... „ ' másodrendű... „ Sekunda ................... *)•! Sörfőzésre tiszavidéki ........ Brauer, Theiss.. ................... „ felsőmagyar. ... „ Oberungar. ........... „ dunántuli ....... „ Transdanub.... ........ 14 80 14 40 15 20 14 80 Tengeri — Mais. ... ............. ... Magyar, új ..................... Ungar., neu....................... Román v. bolgár, ó ........ Rumän. o. bulgar., alt........ Szerb....................... ........... Serbisch............................. Cinquantin ... _______... Cinquantin .......................... Fehér................................... Weisser ............................ 13 40 13 50 Repcze — Reps ............................- Terminwaare. Káposztarepcze Réparepcze ... Knhlreps-----­-----­KSlea — Hirse ............................. b) Hatái ridöre. ­.................. Rübsen _... ................... HatárEdő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Wir Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefnllenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalaosonyabb ár­folyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgtfalUntn Schlüsse ohne Zwischenkur8e Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare laffyar buza — Ung. Welzen ------ ... 1906 április .................-----­-----­-----­-----­«laza — Welzen ... ____ ... __________ ** rt ................—_ — « w — — — —................... 1906 április... .............. April............................. 1906 május................... Mai. ... ... ... ............ 1906 október ................ Oktober ........................ 16 62 16 56 16 62 16 52 ........ .................. 16 54 16 56 16 44 16 46 ........ ................. 16 54 16 48 16 56 16 44 16 46 .................. 16 52 16 44 16 46 16 54 16 46 16 48 16 66 16 60 16 64 ...................................... 16 56 16 58 16 52 16 56 ............................. 16 58 16 60 16 56 16 60 ............................ 16 64 16 58 16 58 16 66 16 60 16 60 Rozs — Roggen .... ..................- ____ ­1906 1906 április ................. April... ....................... 13 40 13 38 13 42 13 30 ............. ... ... ... 13 32 13 36 13 34 13 38 13 46 13 42 13 44 ....................................... 13 48 13 46 13 50 I Z H’ 111 11 111 13 44 13 48 13 46 13 50 aktóber .............. Oktober ....................... 13 42 13 46 13 38 . ... .................... Tengeri —• Mais _______ .... ............. ... M ** — ...........-...................... 1906 május ... ... ... — Mai ............... ............ 1906 julius .................. Juli. ... ................... ... 13 44 13 46 13 34 13 36 ... ........................ 13 66 13 68 13 56 13 58 ............................. 13 36 13 56 13 38 13 58 13 46 13 48 ............ ... .................................. 13 68 13 70 13 64 13 68 ............................. 13 44 .13 66 13 46 13 68 la!) — Mafer ....... ....................................... 1906 április ................... April............ ............. 15 12 78 15 82 ............. ....... ........ ........ ... 15 76 12 4ö 15 78 12 48 15 82 15 84 15 80 ........................................ 15 80 12 58 15 82 12 60 W » ..................­........................ 1906 október ........ Oktober........ ............ 56 12 46 12 48 ... ............................... 12 58 12 60. ..................................................... Máposztarepcze — Kohlreps ............. n — — — 1906 augusztus.............. August ........................ ti) 6Ü3»tá(J»ialös»»i. Felmondott árakban előfordult kötések. — T«rmímmare. In 27 70 gekündigter 27 90 Waare v«rg tfallrM Schlüsse. ““ Magvar bnza — Ung. Weizen . ... — .............- — -- —.........­Rozs — Roggen.. .............. .... .„ ............. Zafe — Hafer................................................. ...........- — — — —---------­Stanza — Weizen Tengeri — Mais d) Káposztarepeie — Kohlreps ............. ...---------­íwlé AHFolymmóko -­IJmiidation&kuree. Magyar bnza — Ungarischer Weizen ... ....................... ...-----­R*m — Roggen - ­........... ........ -................. ............. ........ 13 32 Zab — Hafer .................................. — — — — — —................... 15 90 SS»!;». — Weise» - .......... 16 52 Tengeri — M ** II. SSwrj sig .. .............. ............ 15 76 ive Waare. Káposztarepcze — Kohlrep s ........................... per 100 Kilo gramm. Árak készpénzben ÍOO Mlo^rammonként. |OHf»g készáró. — Kartoffeln; efekt Preise netto Com Emberi táplálkozásra «zolgáló burgonya JPVir menschliche Nahrung Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische....................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer................... ............ ... Erdélyi — Siebenbürger .............................. Bánsági — Banater ........................ .. ........ Pesti —- Pester ............. ............................. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági é* ipari czélokra szolgáló burgonya Für landwirthsehaftUche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln »k. — Diverse Prorí Dunántúli — Transdanubische ...................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Erdélyi — Siebenbürger ...................... ... Pesti — Pester ............................................. ucte. Fehér — Weiss j Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 4 20—4 60 4 20—4 60 4 40—4 80 4 20—4 60 4 60—5 00 4 20—4 40 in. 5 60—6 — 5 60—6 — 5 80—6 20 5 60—6 — 6 20-6 60 5 60-6 00 KGISnféle 5 00—5 40 5 00—5 40 5 20-5 60 5 00—5 40 5 40—5 80 5 00—5 40 terménye 3 20—3 60 3 20—3 60 3 20—3 60 3 20—3 60 3 60—4 — 3 20—3 60 — — _ — Készárui — Effvctive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gaiiung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kätesek — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú—Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó 1(X) k_ .kónt franco Fass, netto Tava B Disznózsír .............. Schweinefett... ... Budapesti . ... ... .............. . . ... ... Budapester .. .... ......................­Vidéki. ........ ...................... ........ Landfett... _.... .............. ... ... __ :::::::::::::: 141 — 142 — —- — ... —-- -­— — — ............. 300 kg.-ként Szalonna ................. Spécik.. .................. Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeck, ung. luftgetrocknet........ Városi légenszáritott 4 drbos ............ Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. ti « 3 n —. — n * 3 n Füstölt ............................................ geräuchert ... .................. ... ........ 121 — 123 ­122 - ;■ 124 — *-----­.................. Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-éní Szilva... ................. S»3SaunaeBt ............. Boszniai, 1905. szokványminőség. ... bosnische, 1905. Usance-Qualität ........ „ 100 drbos .................. „ „ 100 Stück .......... Szerbiai, 1905. szokványminőség ....... serbische, 1905. Usance-Qualität........ „ 100 drbos. .......I.. ... „ „ 100 Stück ........... it n 85 „ ,— — ... — _ * ■ ® i — — —­28 — 33 — 41 — 22 — 25 50 36 50 29 — 34 - 42 — 23 — 26 50 37 50-----­— — — — ........— ingyen hordó 1(X). . , . franco Fass, netto Tara luu ßent Szilvaiz ........ ... ... Pflaumenmus... ... Szlavóniai 1905 ............. ... ............. slavonisches 1905 ... ..................... Szerbiai... 1905 ... ....................... ... serbisches 1905 ............................. 30 — 24 50 31 — 25 —-----­___ ........— — 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: Heremag ............. Kleesaaten ............. A fuvardij 100 kilogra Luczerna magyar 1905. évi ............. Luzemer ungarische 1905................ Lóhere aprószémü 1905. évi ............ Rothklee kleinkörnig 1905................ „ középszemü 1905. évi ............. „ mittelkörnig 1905................ „ nagyszemű 1905. évL ............ „ grobkörnig 1905. ... ........ IV. Hajózási fuvardíj “ ‘SJÄriÄÄSS.”" - Se minőnként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve flftpbe a fuvardíjtétel 16—18 fillérrel magasabb. — Xaeh Sfffőr ist hiffsfracht au rstehen sich per 100 Kilo der Frachtsatz im 16— 92 — 86 — 98 — 106 — f Grund der vom vorgefallenen gramm inclu 18 Heller höhe 112 — 92 - 104 — 112 ­26. bis 81. Mär Seblttu«. ive Transport r. Steuer und Assecuranz. ffyachtsäi Ze von Beller — bis Heller. Pancsova Újvidék Bezdán 32-36 30-32 26-28 Kalocsa 24-26 D.-Földvár Szentes 22-24 44 -46 Szeged Zenta 34 - 36 32 - 34 Titel 30 -32 Mitrovicz 44-48 Temesvár N.- Becskerek 60 32-36

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom