A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1906, április-június (43. évfolyam, 76-146. szám)
1906-04-05 / 79. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA if 1. „Tiszavidéki bnz a“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnz»“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfeiel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *) I- „Tiszavidéki árpa46 alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „rclsőina^juroi szági árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „I>unántult árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alati értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyirségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgooya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya. +C 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder ia dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-PilisSolt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ..............................._ _ 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durcnschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ■fr) 1. Unter „Tbeissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus derr. Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. _ , . 2. Unter „Oberungarische Gerste“ isi solche Gerste zu verstehen, welofce hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanobische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. icif Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád. Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XfcttL évfolyam. Mapest, 1906. április 5. (csütörtök). 79. szám. időjárás \ • _s»hHn Witterung / szep scUun Vízállás reggel 7 órakor 1 . oqq « Wasserstand 7 Uhr Früh; / + m Hőmérő reggel 7 órakor 1 , 7 po Thermometer 7 Uhr Früh / ' Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 77„ Barometer um 7 Uhr Früh / Előfizetési árak évenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva ________________» 38.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában— ... — ... ... » S8.— Külföldre-------------------------------» -M.—■ Egyes példány ao f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. IAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Prännmerations-Preise jährlich: Loco Secretarlat der Börse ______K 24.— Ins Haus gestellt _____... ...___» 28.— Per Post für Ungarn und Österreich ____________________» 33.— Für das Ausland.. ... ... ... __» 44.— Einzelne Exemplare 2» H. A) Jtrűfősssde* — WaarenbÖrse, Arak készpénzben XOO kilogrammonként. ®®^OHaHI©8nÚÍí®fcB Gctt Preise netto Cause per 100 Kilogramm. a) Készárú. — JSffective Waare» A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Ew*ia —- Weinte* 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 , Tiszavidéki .................. Theiss............ ... ............. Fejérmegyei................. Com. Fejér ........................ ' Pestvidéki... ............ Pester Boden ----Bánsági ........................ Banater ............................. 'Bácskai .. .... ... ... ... Bácskaer....................... . ... Szerb ... ....................... Serbischer ................... Román .............. ...... Rumänischer.. . . ............. Bolgár. .............. ........... Bulgarischer........................----------15 90 16 05 15 60 16 10 16 25 15 70 16 45 16 20 16 35 te 65 16 30 16 65 16 75 16 35 16 50 16 70 16 95 16 60 16 75 16 90 16 85 16 55 16 55 16 55 16 80 17 10 16 85 16 75 16 80 17 17 - 16 70 16 75 16 70 17 05 17 30 17 — 17 05 17 -- 17 25 17 30 17 10 r — 17 20 17 60 17 45 17 30 17 35 17 40 17 15 17 05 17 75 17 50 17 40 17 60 17 20 17 85 17 50----------IR«»« — x&wffirem .......... ........ .... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zal» — Hafer ............ ........ ... .... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ....... .................. Prima....................... ........ Középminőségü .... . ........ Mittel .......- ..... ... ............ 13 50 13 40 13 65 13 45 Elsőrendű ... Középminőségi ................ Prima...................... 16 30 16 -16 60 16 30 ................. Mittel................................ Árpa —■ «erste. ___ ____ ____ . Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima....................... „ másodrendű... „ Sekunda .................. ★K Sörfőzésre tiszavidéki ........ Brauer, Theiss....................... „ felsőmagyar. ... „ Oberungar................. 1 „ dunántuli ... _ „ Transdanub.............. 14 80 14 40 15 20 14 80 Tengeri — SSais ___ _______ Magyar, új ....................... Ungar., neu....................... Román v. bolgár, ó ........ Rumän. o. bulgar., alt........ Szerb .................. ............. Serbisch ............................ Cinquantin ...................... Cinquantin ........................ Fehér .................................. Weisser............................. 13 40 13 50 Kchlrepfl----------Köln« — Hirse ........................ ... b) Maiái ridöre. Repcze — Kesss.. ........................ | Réparepcze- Terminwaare, _ -........... Rübsen ............................. HüMrldő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakar Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánjón a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zicif>chenkur8e Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waart SSagyar Iruza — Ung. Weizen ............. 1906 április A-----— —----------Ws«»» — Weizen ... ................... ............. 1906 április ____... ... April.............. .............. 1906 május ................... Mai................................ 1906 október ................ Oktober ....................... 16 64 16 62 16 70 16 56 16 60 16 58 Iß fl« !fi fi« 1K K9 16 64 ............................. 16 64 16 58 16 58 16 66 16 60 16 60 16 58 16 56 16 48 16 50 .. 16 50 16 56 16 60 ... ............ .................. 16 58 16 50 16 54 16 60 16 52 16 56 *601* — Roggren ...................................... . 1906 április . A ipril 13 46 13 44 13 52 13 40 13 44 ________ 13 42 13 46 13 44 13 48 ....................... 13 42 13 46 13 44 13 48 13 • 1906 október ... .. ... Oktober 13 52 13 50 13 54 48 ... ______ 13 48 13 44 .. Tengeri — Sffiais ............. . ... 1906 május _ -............ M 1906 julius................... Ji 13 48 13 50 13 46 .... 13 68 13 70 ... ... ... 13 46 13 68 13 48 13 70 13 4< 13 6i L ..................................... ... .................. 13 42 13 62 13 44 13 64 !) « -- --—-------------- --ili ...........-................... 13 64... ........................................... ... Zsl) — Hafer — ............................. 1906 április 15 90 15 94 15 7ß 15 80 15 78 12 58 15 80 12 60 12 52 12 54 15 68 15 70 ... ... 12 60 12 58 12 62 s» n — ........-...................-........ 1906 október .............. Oktober ........ ............. 12 56 12 60 .................. 12 52 12 54 ....................................- ............. Sáposiíaríp«*« — Kohlreps ............. 1906 augusztus... _... August 27 70 gekündigter 27 90 Waare .................................- -.................-................_ — előfordult kiütések. — T&rmímma-re, In c) t!3í5$ás!r»iífíí*»f5« Felmondott árnkbau efallmt, Schlüsse. Masjar Kraza — Ung. Weizen.......... ... ftos* — Roggen ................. ............ — — fcafe — Hafer.. ... — — ... -■ ................. — .................................— — Hnza — Weizen ........................................ ...........- -...........-.................... Tengeri — Hai« d) Letzán ’ Káposztarepexe — Kohlrep s ..............-------- .... _. ............. _ ... «olé á?»f©iira»m«»Si* — IJ/jinldsitionMfcurse. Magyar Urasa — Ungarischer H reizen ....-----Roste — 13 42 — Hat PT............- .............. -- - —---------------15 90 Sfcüia* — Wefaeis .................................. ... ... ................. 16 54 Tengeri — Mais ................................................................................ " Káposztarepcse — Kohlreps .....................................- ........ Arak készpénzben 100 kilogrammonként. AJL. «eSSfcrü. — J&tM/TTOJJ€171, eff&ítfive WttO/fb. Preise notto Casze per 300 Kilogramm. lEmberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienen ti. f. Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische.. ................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer ............. ... ... _ ____ Erdélyi — Siebenbürger .... ........................ Bánsági — Banater... ........ ........................ Pesti — Pester ... ... .. ............................ Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló burgonya Für landwirthHchaffliehe und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln ;ka — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische ...................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ....................................... Erdélyi — Siebenbürger ............................. ucte. Fehér — Wetes | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 4 20—4 60 4 20—4 60 4 40—4 80 4 20—4 60 4 60—5 00 4 20—4 40 in. 5 60-6 — 5 60-6 — 5 80—6 20 5 60—6 — 6 20—6 60 5 60—6 00 Különféle 5 00—5 40 5 00—5 40 5 20-5 60 5 00—5 40 5 40—5 80 5 00—5 40 termény« 3 20—3 60 3 20-3 60 3 20—3 60 3 20—3 60 3 60—4 — 3 20—3 60-- -— — Készáru — Effektive Waare Ärfelyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minfíség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó , franco Fass, netto Tara g e Disznózsír. ............. Schweinefett ........ Budapesti . Vidéki. ... Budapester 142 — 144 —-----— — ...........-.............. 100 kg.-ként Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeck, ung. Iuftgetrocknet........ Városi légenszáritott 4 drbos.......... . Stadtwaare, Iuftgetrocknet 4 stückig. 1» n 3 n —. — r w ^ n 121 — 123 122 - 124 —----------Szalonna ............ ... .................. 1 Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 5.00 kg.-ént 28 — 33 — 41 — 22 — 25 50 36 50 29 — 34 — 42 — 23 — 26 50 37 50----------„ 100 dl • . » 85 „ 100 Stüc «K k ........ — ........... í Szilva ....... ... „ ’ „ 100 drbos ................ B ’ „ 100 Stück ............ 85 „ .................. » * 85 „ — .........- — — — .................. ingyen hordó l00. . , franco Fass, netto Tara gSzilvaiz Pflanme Szlavóniai l! Szerbiai... 1* >05 slavonischee serbisches1905 ........................... 30 — 24 50 31 — 25 —-----_ _ nmus ........ }05. ...................... ........ 1905 ............................. 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: Heremag ............. Kleesaaten ............. A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1905. évi ............. Luzerner ungarische 1905................ Lóhere aprószemű 1905. évi ............. Rothklee kleinkörnig 1905................ „ középszemű 1905. évi.. ........ * mittelkörnig 1905................ „ nagyszemű 1905. évi ............. „ grobkörnig 1905..... ........ IV. Hajózási fiswardij ‘lÄÄ11’18 — Se mmonként a szállítási adóval éa a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Gffirbe a fuvardíjtétel 16—18 fillérrel magasabb. — Mach Syör üt 92 — 86 — 98 - 106 — f Grund der vom vorgefallener gramm, inclus 18 Heller höht 112 — 92 — 104 — 112 26. bis 81. Mär SchlttMe. ive Transport ir.--------hijfsfracht au rstehen sich per 100 Kilo der Frachtsatz um 16— steuer und Assecuranz, Fraehtfätze von Heller — bis Heller. Pancsova Újvidék Bexdán 32-36 30—32 26—28 Kalocsa 24-26 D.-Földvár 22-24 Szentes 44 —46 Szeged Zenta 34-36 32-34 Titel 30-32 Mitrovicz 44—48 Temesvár N.- Becskerek 60 32-36
