A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1906, január-március (43. évfolyam, 1-75. szám)
1906-01-31 / 25. szám
A BUDAPESTI ÁRÓ- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA 41 1. „Tiszavidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés Térmegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Siolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmeeryei buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „FestvidélU bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Piiis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „HttnsdKl bnaa“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s melya nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza4- alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3f) 1. ,,Tiszavidéki íirp»“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagryiirországri árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunüntrali árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és s* országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. 4r3f Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya" alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termeit burgonya. „Nyirségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Petii burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Soit-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Báca-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Klrályhágóntúll megyékben termelt burgoaya * 1 Unter „TbslsswBlzen“ Ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie Sa den TheUen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder 1B dessen j^rnte^wmr ist goiciier Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comitate Fejét s-efechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3_ Unter „Pester Boden-Wetzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pills- Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens antspricht und welcher im genannten Gebiete oder In dessen Nachbargebieten r^,'e< j9t solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nacbbargebieten geerntet wurde. S. Unter „BftcsUaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genanr >?.u Gebiete oder in dessen Nachbargebieten j^erntet wurde. xi 1 Unter „Tüelssgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus cem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maroa und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder In dessen Nachbar^ebieten oerate“ Ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den1 Comitaten recht» der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. S Unter „Transdanublscbe Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der 10 dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Tranedanublsche Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu veretehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln" sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turoc, Trencsén, Nyitra, Ábauj-Toma, Gömör, Borsod. Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln sind die Iin den Co^taten &atonár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. TJntsr „Pester Kartoffeln sind die In den Comitaten Peat-Pilis- Solt-Kis-Kun, ifeves und Jász-fiagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln^ slnd^ die ln^ den^omitaten Bács-B«drog Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „SiebanbUrgor Kartoffeln «lad die In in Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln *u verstehe« X£UL évfolyam. Budapest, 1906. január 31. (szerda). 25. szám. Időjárás 1 8Zén-schön Witterang / *zép scűou Vízállás reggel 7 órakor \ . 119 <* Wasserstand 7 Ulir Früh / + " ’ni Hőmérő reggel 7 órakor | , - , Thermometer 7 Uhr Früh j ' ’ Légsúíymérő reggel 7 órakor 1 ,7fi7 M Barometer um 7 Uhr Früh / ’M Előfizetési árak évenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva _________________> SS.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában _________________> SS.— Külföldre _____________________» 44.— Esarves néidánv 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- ós vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich* Pränumerations-Preise jährlich : Loco Secretariat der Börse ______K 34.— Ins Haus gestellt— ______________> 28.— Per Post für Ungarn und Österreich --------------------------------> 32.— Für das Ausland _________... ... » 44.— Einzelne Exemplare 20 H. |T A) üsnité^seie*. — Waarenbörse. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. ^ G®liOnSinesra?Üsek» — (x&ÍV ciflßo Preise netto Gasse per 100 Kilogramm. a) Készápú. ~~ JitfecMve Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weisen 73 74 75 j 76 77 78 79 80 81 82 , Tiszavidéki .................. Theiss............ ... ... .......Fejérmegyei................. Com. Fejér ... ... ... ........ * Pestvidéki ______ Pester Boden ..... ....... Bánsági... ... __ ... ... Banater ... .. ................ ' Bácskai........................ Bácskaer... ... ... ... ... ... Szerb ... ..................... Serbischer ..................... ... Komán ............. ........ Rumänischer.. ....... ........ Bolgár... .... ... ... ... ... Bulgarischer... .................----------16 25 16 45 16 55 16 65 16 70 16 55 16 75 16 90 16 75 17 05 17 — 16 70 16 90 17 10 17 20 17 05 17 25 17 35 17 10 16 90 16 90 16 95 17 20 U 35 17 20 17 20 17 30 17 45 17 20 17 05 17 05 17 10 17 45 17 50 17 35 17 40 17 45 17 70. 17 50 17 40 17 30 17 55 17 85 17 70 17 65 17 70 17 60 17 45 17 35 18 — 17 75 17 70 . 17 85 17 50 18 10 17 80---------ttoz» — H«ffgeu ........... .............. Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Szármáz ás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ............................. Prima Középminőségü ... ... ... .... Mittel 13 50 13 30 13 70 13 45 Zab — llafex--Elsőrei Középi idü .. ... ... ... .. Primi i I. 15 60 15 40 15 80 15 50 ninőségű ................ Mitte- ............................ Árpa — «ernste ................. , Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Primí „ másodrendű„ Seku *)' Sörfőzésre tiszavidéki. ....... Brauer, Thei „ felsőmagyar. ... „ Ober ' . dunántúli ... ... „ Tran ........................ nda ... ... ... ... 14 50 14 20 14 80 14 50 Tengeri — Mais . . Magyar, új .... ------ ... ... Ungar Román v. bolgár, ó ....... Rumäi Szerb .......... ................... Serbis Cinquantin ... ... .... ... Cinqua Fehér.. ......................... ... Weisst , neu... ................... ». o. bulgar., alt ____ 3h ... ____ ... ____ 13 65 13 95 ungar ................ sdanub _____ ... }r ... _____________ K áno.sztarftncze ................ Kohb •e ei PS— -- ....----------Köles — Mir«« ...................... ... Ji) üatái pidöpe. ze — Rep» .......... - — J R6parepcze- Terminwaare. ............. ... Rübs ........... . ... ... .... Határidő — Termin Délutáni 1 éráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge (Itt? hív 1 Uhi' Nßdiimltäffs zu den höchsten mid niedrigsten Kursen vor/fe/allenen Schlüsse ohne Ztcischen/curse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előzé' tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalaosonyabb árfolyamokén előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Bailmfolge der am Nachmittage des. letzten Börsetages au den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Magyar buza — Ung. Welzen .............. 1906 április................... i-----— -----------Ruza — Weizen 1906 1906 1906 A A 11 17 06 17 08 17,02 17 06 17 04 16 84 17 06 16 86 17 06 17 08 17 06 16 84 17 08 16 86 íaí 16 88 16 82 16 84 Í6 84 16 82 16 86 ........... .......................... Rozs — Koggen ... ____ ... ... ... 1906 április .................. April........................ ... 13 92 13 94 13 86 13 94 .............................. 13 92 13 94 13 92 13 94 .................. ................................... 13 92 13 94 »1 51 ............................. ....... 1906 október ... .. ... Oktober ... ... ... ._. ... Tengeri — Hais 1906 május ................... M 1906 julius ................... Ji 13 92 13 94 13 88 13 14 10 14 04 14 OS 14 92 13 90 14 06 13 92 14 08 13 94 13 96 13 94 13 96 99 99 ili 02 ... _______ ___ Zab — Hafer ................................................ 1906 április... ... ........ April........ ............. 14 92 14 94 14 88 14 92 14 86 14 92 ... 14 92 14 94 15 — 15 02 14 94 14 96 ........................... 14 96 14 98 1906 október ... ........ Oktober-----Síápositarftpcüe — Kohlreps ............. ?» „ .... .... ... 1906 augusztus. _ .... August ............. 27 70 gekündigter 27 90 Waare vwg — o) HsítápiíiS»»«« Felmondott árakban előfordult kötések. — Tér-mínwtiMre. In efallene Schlüsse. Magyar buza — Ung. W« izén aoss — Jftoggeüs—..................... ................. % afo — SI&í er... .............. .... ..................... Rnza — Weizen Tengeri — Hais d) Lesvén- Liguidati ort skurse. Káposztarepeze — Kohlrep« .....-...... ttoSé — Magyar »mxa — Ungarischer Weizen ______ ________-----Ros» — Roggen ....................... -...............- -...............- ............-----25ss,& — Ha! es1 — ......................... ...•—__ _________-----Snia — Weizen Tengeri — 9Kai».........................................................................- — ** II. B?jsi*gon^as készárú. — Kartoffeln, effekt ive Waare KäpoRZtarepcse — Kohlreps _______ ______-...................... gramm. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. Preise netto Gasse per 100 Kilo Emberi táplálkozásra szolgáié bnrgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ....................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ... _ Nyirségi — Nyirer ....................................... Erdélyi — Siebenbürger ... ... .... ... ... ... Bánsági — Banater ....................... ............ Pesti — Pester .................. ... ........ ........ Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra nzolgálé bnrgonya Für landwirthschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln »k. — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische----------------Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ... ... ............................. Erdélyi — Siebenbürger ............................ Bánsági — Banater .....................— ------ ... '/ucte. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa \ Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 4 20—4 60 I 5 20—5 60 4 20—4 60 1 5 20—5 60 4 40—4 80 ; 5 40—5 80 4 20—4 60 5 20—5 60 4 60—5 00 1 5 80-6 20 4 20—4 40 5 20—5 60 m. Különféle 4 80—5 20 4 80—5 20 5 00—5 40 4 80—5 20 5 20-5 60 4 80—5 20 terménye 3 40—3 80 3 40-3 80 3 40—3 80 3 40—3 80 3 80—4 20 3 40—3 80 — — _ _ Készáru — Kffectíve Waare Árfclyaia — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare franco E^ass, ^netto Tara 100 kg"ként Ri»znézsir .............. Schweinefett ........ Budapesti. ......................... ........ Budapester ........ ... ... ... ... ........ 143 144 _ __ _ _ 100 kg.-ként Szalonna.. ............. Magyar légenszáritott vidéki... ........ Landspeck, ung. luftgetrocknet........ Városi légenszáritott 4 drbos.. ____ Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. n » 3 tj — — rí » ^ tí Füstölt ........................ .......... ........ geräuchert .............. ... ........ ........ 122 — 127 — 124 - 128 ----------......................... Speck.. Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént Boszniai, 1905. szokványminőség ...... bosnische, 1905. Usance-Qualität........ „ „ 100 drbos ............ ... „ „ 100 Stück .............. n v 85 „ --— —---- „ ,, 80 „ — ... — Szerbiai, 1905. szokványminőség ....... serbische, 1905. Usance-Qualität... .... „ „ 100 drbos... ............. „ „ .100 Stück ........ — » i» 85 „ —---------- „ „ 8& „ ............. 29 50 34 — 39 - 25 50 30 35 — 30 — 34 5C 39 50 26 — 30 50 35 50 — — — —— — .......... í ................... jrKta«URi«3a ............. .................. irancőfaesns,hn°ertdto Tara 100 kS"kónt Szilvaiz ................. PBarnnenmus ........... Szlavóniai 1905....................... ........... slavonisches Szerbiai... 1905 ................................. serbisches 1905 29 50 25 50 30 -- 26 50-----— — 1905 ............................. ........ Luczerna magyar 1905. évi.. . ... ... Luzerner ungarische 1905 ...........— Lóhere aprószemü 1905. évi ____ Rothklee kleinkörnig 1905. ............ „ középszemű 1905. évi ............. „ mittelkörnig 1905................ „ nagyszemü 1905. évi ........ ... „ grobkörnig 1905. ... ........ XV. Hajózási faivardij. — Se mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe« a fuvardíjtétel — fillérrel magasabb. Wach 'ívűr ist96 — 96 — 110 — 118 — gramm inclus leller höher. 110 — 106 — 120 — 126 — ive Transport----------100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig : Heremag Kleesaaten A fuvardíj 100 kilogra .. ............................. .................. hiffsfraeht. rstehen sich per 100 Kik d./»' Frachtsatz um — Steuer und Assecurane. Frachtsätze von Heller — bis Heller. Pancsova Újvidék Bezdán Kalocsa D.-Földvár Szentes Szeged Zenta Titel Mitrovicz Temesvár N.-Becskerek®Ba*il 9- -J
