A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1906, január-március (43. évfolyam, 1-75. szám)

1906-01-20 / 16. szám

A BUDAPESTI ÁRÚ- És ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA ¥ 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés rármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Ssolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „FejérinejCT«! buzn“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos ter'óleteken termett. 3. „*»estvi«ICKl bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „B&itMágl bu*a“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „B&cskal bHza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezet! vagy ezekkel szomszédos területeken termett. jf) 1. „Tiszavidéki Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „FelstfmaKyarorszäg'i ilrpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. .,l>uMímtull Are>a“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak * Duna, a Dráva 4a u országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. if Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felatimagyarortzági burgonya'1 alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pest! burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Soit-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya" alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Kraasó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúll megyékben termelt burgoaya. 1. Unter „Tlielssweizeia“ Ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie In den Thellen links der Theiss der Comltate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-PUis- Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Welzen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Toronttl und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comltate Bács-Bodrog — dia Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genanr vvti Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. if) 1. Unter „Tlieissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus üem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder ia dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebioten goerate! wurde. 3. Unter ..Transdannblscbe Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. •éf iá. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont. Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáron, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geemtoten Kartoffeln zu verstehen. Unter „tlylrar Kartoffeln“ sind die in dea Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln su verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pili*- Solt-Kis-Kuu, Heves und Jász-Nagv-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál,' Temes und Krassó-SzSrény geernteten Kartoffeln zu verstehon. Unter „Sletanblírger Kartoffeln“ »ind dl* In 4*b Comiteton jenseits de* Királyhágó geernteten Kartoffel» su versteh«*. XISIL évfolyam. Mapest, 1906. január 20. (szombat). 16 szám. Ü3EA. i Vízállás reggel 7 órakor | , & Wasserstand 7 Uhr Früh j t ' m M Hőmérő reggel 7 órakor I , - r r, Thermometer 7 Uhr Früh j 1 Légsúljrmérő reggel 7 órakor \ ,.CQ Barometer um 7 Uhr Früh / ,m Előfizetési árak óvenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K — Házhoz hordva __________________> 28.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában ____________... > 32.­Külföldre _______________________> 41.— Esve» Dáldánv 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- ós vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Fränameratiöns-Freise jährlich s Loco Secretariat der Börse ______ K Ü4.~ Ins Haus gestellt-----------------------­--- 28.— Per Post für Ungarn und Öster­reich ____________________ > 3*>.— Für das Ausland ____________... > 44.— Einzelne Exemplare 20 H. A) SbvM&xsü&z — Waarenböise. Árak készpénzben 100 kilogrammonként, -• t&SfibonaísíüíSTIfö&Sök« Gi&tj Í.Í(l&r Preise netto Casse per 100 Kilogramm. n) %és%ái*ű« — Jiiffective Waare, A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qmlitfft^mickt per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74 75 j 76 77 78 79 30 81 82 , Tiszavidéki ............... Theiss.............................. Fejérmegyei ................ Com. Fejér ........................ * ' Pestvidéki ... ............. Pester Boden ........ ... ... Bánsági ........ ... ... ... Banater ... ................- ... 1 Bácskai ...... ... ... Bácskaer............................ I Szerb ........ ............. .... Serbischer ......................... Román ...................... Rumänischer.. ... ... ........ Bolgár. ............................ Bulgarischer____ ______-----­-----­16 25 16 45 16 55 16 65 10 70 16 55 16 75 16 90 ! 17 — _j __ ___ 16 75 16 70 - 1 16 90 17 05 ! 17 10 17 20 17 05 17 25 17 35 17 10 16 90 16 90 16 95 17 20 11 35 17 20 17 20 17 30 17 45 17 20 17 05 17 05 17 10 17 45 17 50 17 35 17 40 17 45 17 70 17 50 17 40 17 30 17 55 37 85 17 70 17 65 17 70 17 60 17 45 17 35 18 — 17 75 17 70 17 85 17 50 18 10 17 80-----­'-----­H.«** — Hi>s?en .......................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Maier. ____ ... ...... , Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-ióí — von K-ig — bis K-tól — voii K-ig — bis Elsőrendű ............................. Prima ................................... Középminőségü ... ... ... ... Mittel ................................... 13 45 13 25 13 65 13 40 Elsőrendű ........... ... Prima............ ................... Középminőségü.. .. ....... Mittel— ............. . ........ 15 - 14 80 15 20 14 90 Árpa — «erste ....................... ... , Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima ... ........ ... ... „ másodrendű ... „ Sekunda _ ... ........ ★) Sörfőzésre tiszavidéki... ... Brauer, Theiss ................- ... „ felsőmagyar. ... „ Oberungar ........... ... ' „ dunántúli ........ „ Transdanub.. . ------ ; 14 35 13 65 14 65 14 15 Tengeri — Mais ............. ........ Magyar, új ........ ... .... ... Ungar., neu... ....------ .... Román v. bolgár, ó ........ Rumän. o. bulgar., alt... ... Szerb... ............ ........ ... Serbisch__________ ____ Cinquantin .... .... .... ........ Cinquantin- ... ............. ... Fehér .................. ._. ... Weisser ... ............. ..... ... 13 40 13 90 Repcze — R«v»s .............. ..........­- Terminwaare. Káposztarepcze Réparepcze ... ______ ... Kohli •e ei ps ......... ...------­-----­MLdles — Mirse. .... ­................. b) Hatá cidöre. ... ..... ... Rübs Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasaDb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Vhr XeóhhiittugA zu den höchsten und nledrigaten Kursen vurt/efulleiieH vhnc y.wizchenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb ár­folyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der an, Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zioibchenkurse Árfolyam — Kurs pénx — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Magyar bnza — Un?. Weizen ....... ... 1906 A .... _ — —-----­— — Itaztt — Weizen . . . ...... ____ ...... 1906 1906 1906 április A M )i ,pril ... 17 10 17 16 90 16 18 .. ... ........ ....................... 17 14 16 94 17 16 16 96 17 10 17 14 ............................ ........ ... ... 16 90 16 94 Z ! Z --- Z .7. Z 17 12 16 90 17 14 16 92 W ........— ..........'.............. »» 5* ........................................ május................... aktóber ................ ( [ai ................ .. :tober .................. 88 16 98 Í6 94 ............................. Rozs — Ktogto'eii 1906 április ................... April........................... 1906 október .... ........ Oktober ... ... .................. ... _ U. 09 14 — 14 02 14 — 14 02 14 — 14 02 ... w W ........*:.............- — ....... .................. ... ... . — ... ............- — Tengeri — mais 1906 május................... M 13 82 13 96 13 92 13 96 13 94 13 92 13 94 13 82 13 86 13 96 13 98 13 86 13 88 iii J -- -- -­Zab — Hafer .. 1906 14 64 14 90 14 84 ... 14 84 14 86 14 62 14 60 14 66 14 64 14 66 f* ** — ............. .......— — — 1906 október . ... ... Oktober ................... ... Káposztarepcze — Mohlrepn <9 •« ..... 1906 augusztus .... . August ........................ ■r) Határidőre. Felmondott árukban 28 10 gekündigter 28 30 Waare vor# — — — — előfordult kötésok. — Tarminwaare. In efcUhne Schlüm. Magyar bnza — Ung. Weinen Rozs — Roggess .................-.........'.............. — Sab -- Hafer.. ........ ....... ............- ... — — — ­..............................­‘ ........................■ .......7 Búza — Welzen Tengeri — Mais d) Le*3Ráinr Kfcurm. káposztarepcze — WioMrep» ............. soió ás»fol^a*KiíokB — SAqu4.fla.tion Magyar bnza — Ungarischer Weizen-----­Rozs Stogf-----­SBafe — Huf «ir.... ... — ........-............- —...................... -­-----­- ............ - ..............................­8ni« — Weizen ... .. .... ...... .......... ...... Arak kézpénzben 100 kllogra.namouként. Tengeri — Mais ............. ... ..................................... ** XL Bi£rgonyay készárú. — Kartoffeln, efekt ixte, Waart;, Káposztarepcze — Kohlrep« .................................... ....... Preise netto Casse per 100 Kilo gramm. Emberi táplálkozásra sxolgáló burgonya t'flr menschliche Nahrung dienend!« Kartoffeln Fehér — JfWss j Rózsa — liosa \ Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló bnrgonya Fúr tandwirthschaftUche und industrielle Zwenke dienende Kartoffeln ih* — Diverse Proä Fehér — vVeiss | Rózsa — Kosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bin Dunántúli — Transdanub Felsőmagyarországi — 0 Nyirségi — Nyirer ... ... Erdélyi — Siebenbürger Bánsági — Banater... :... Pesti — Pester ....... ische.. ............. ... jerungarisehe ........ 4 0 4 0 4 2 4 0 4 4 4 0 0—4 40 0-4 40 0—4 60 0—4 40 5 00—5 40 5 00-5 40 5 20—5 60 5 00—5 40 5 60—6 00 5 (X) —5 40 ülonféle 4 60—5 00 4 60—5 00 4 80—5 20 4 60—5 00 5 00-5 40 4 60—5 00 termény« Dunántúli — Transdanub Felsőmagyarországi — 0 Nyírségi — Nyirer ........ Erdélyi — Siebenbürger Bánsági — Banater ... .... Pesti — Pester ............ ucte. ische ..................... berungarische ... .... 3 00—3 40 3 00—3 40 3 00—3 40 3 00—3 40 3 40—3 80 3 00—3 40 .... _ ._ ............................. 0—4 80 0—4 40 III. K­....... ............. Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Származás, nem és minSség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefaüene Schlüsse Kfilésf-K — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó ... franco Fass, netto Tara cen SMsznózsír ...... Schweinefett.... ::: 140 — 141 — — —-----­.................. . Vidé! . 300 kg.-ként Szalonna Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeek, ung. luftgetrocknet— .... Városi légenszáritott 4 drbos .......... Stadtwaare, luftgetrocknot 4 stückig. r» r r> — — n n n Füstölt. ....... .................................. geräuchert ............................. —' 117 - 124 —-----­-----­— ...........-­115 — 122 — $g)£Cl£ — .......... Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént Szilva ....... ............ Pflaume» ........ ... Boszniai, 1905. szokványminöség. _ bosnische, 1905. Usance-Qualität... ... 29 50 34 — 39 - 25 50 30 ­35 — 30 ­34 50 39 50 26 — 30 50 35 50 — — . -----­». . » 86 «ft inn J ’ 10iA K*K*lr r 85 ................... ri rt — --- -* » . s:> , ......... franco^Fass, ^netto Tara 100 k" 'ként Szilváid .... ........ .... Pftarnnenmns ........ Szlavóniai 1905 .................................. Slavonische Szerbiai .. 1905 ... .......................... serbisches S 1905 29 50 ä5 50 30 — 26 50 — — .......­........ 1905 ............................. _________ _ — 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig : Heremag Kieegiuten ...... A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1905. évi :. ... ... Luzerner ungarische 1905 ...........— Lóhere aprószemü 1905. évi... ........ Rothklee kleinkörnig 1905................ „ középszem fl 1905. évi... ........ „ mittelkörnig 1905.............. „ nagyszemű 1905. évi... ........ * grobkörnig 1905. ... ........ IV. Hajózási fewardäj. — Sei minőnként a szállítási adóval és a biztosítási dijjal értetik. — Die Frachtsätze ve Cigrörifr« a fuvardíjtétel --- fillérre' magasabb. — Wach Győr ist--- ...................— 96 — 96 — 110 — 118 — gramm inclus Teller höher. 110 — 106 — 120 — 126 — ive Transport Steuer und Assecuräm. FriirhW.il ze von Heller .......................... hiffsfracht. ■stehen sich per 100 Kilo der Frachtsatz Hin — — big Heller. Pancsova Újvidék Bezdán Kalocsa D.-Föidvár Szentes Szeged Zenta Titel Mitroviez Temesvár X.- Becskerek 8 ' t . <•

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom