A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1906, január-március (43. évfolyam, 1-75. szám)
1906-01-03 / 2. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. ¥ 1- „TlMBíldíhl búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés Tármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyel bum“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának a mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvldékl bn*a“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázl és vácxl Járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. tinra“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának ■ mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai Inna“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. X-) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „FelsdmagryarorezAgi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Mnnántnll árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva éa u országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. •kH- Bársonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarorazágl burgonya" alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya" alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Peati burgonya" alatt értetik a Pest-Pilis-Smt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Klrályhágóntúli megyékben termelt burgonya.-K i. Unter „Thelsswelcen“ Ist solcher Welzen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie In den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher Im genannten Gebiete oder ls dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Welzen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pili*- Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in desMn Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Welzen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comltaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — dl« Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Welzens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. •fr) 1. Unter „Theissgerate“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maroa und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberunfcariache Gerste“ ist Bolche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comltaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder In dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbische «erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typua dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefecijsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. ifif. Kartoffeln. Unter „Trantdanublache Kartoffeln" sind die In den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nvitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy. Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die In den Comitaten Pest-Pllis- Solt-Kis-kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banatsr Kartoffeln“ sind die In den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln au verstehen. Unter „8lebenbBrger Kartoffeln“ sind die in des Comitaten ienseita dea Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehe«. XLM. évfolyam. Budapest, 1906. január 3. (szerda). 2. szám. Witterung } szép-aohÖ11 Vízállás reggel 7 órakor 1 , lna « Wasserstand 7 Uhr Früh / ~r 1UÖ m Hőmérő reggel 7 órakor \ t, r Thermometer 7 Uhr Früh j Légsúlymérö reggel 7 órakor \ ,,7Q Barometer um 7 Uhr Früh / * Előfizetési árak évenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva _________________ > Ü8.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában ______— — — » s*2.— Külföldre _______________________— » 44.— Earves Déldánv 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise 'ährllch s Loco Secretariat der Börse _____K 24.— Ins Haus gestellt— ______________ » 28.— Per Post für Ungarn und Österreich ........................................... .... 32__ Für das Ausland— ______________ > 44.— Einzelne Exemplare 20 H. A) Árutőzsde» — Waarenbörse. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. GafaoSia5fÉ£28'B'S&ÍeIlB G(íí/i (i'íclG, Preise netto Gasse per 100 Kilogramm. a) Készáru. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban - Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 , Tiszavidéki .................. Theiss.......... ... ... .......... Fejérmegyei ................ Com. Fejér ... ................... ; ■* Pestvidéki... ... ... ... Pester Boden .............. .. Bánsági... ............. ... Banater ............................. ' Bácskai... ... ............. Bácskaer____ ... ... .... ... Szerb ........ ... ------ ... Serbischer ........................ Román ........................ Rumänischer..................... Bolgár... ............. ... .... Bulgarischer.......................----------16 25 16 45 16 55 16 65 16 70 16 55 16 75 16 90 16 75 17 05 17 16 70 16 90 17 10 17 20 17 05 17 25 17 35 17 10 16 90 16 90 16 95 17 20 11 35 17 20 17 20 17 30 17 45 17 20 17 05 17 05 17 10 17 45 17 50 17 35 17 40 17 45 17 70 17 45 17 35 17 25 17 50 17 65 17 80 17 65 17 60 17 65 17 85 17 60 17 45 17 35 18 — 17 70 17 70 17 85 17 50 18 10 17 80----------Riwt - Roggen.. ................... ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ___________ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ... ............. ... ... Prima .............................. Középminőségü ................... Mittel ................................... 13 60 13 40 13 80 13 55 Elsőrendű ... ................. Prima................................. Középminőségü .. ............ Mittel.................................. 14 70 14 50 14 90 14 60 irpa — Grnte., ........................... , Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima............. ........ „ másodrendű ... „ Sekunda ........ ........ ★)' Sörfőzésre tiszavidéki ........ Brauer, Theiss....................... „ felsőmagyar. _ „ Oberungar................. ‘ „ dunántuli ........ „ Transdanub............... 14 25 13 55 14 55 14 05 Tengeri — Mais ___ ... ............ Magyar, új ... ................... Ungar., neu........................ Román v. bolgár, ó ........ Rumän. o. bulgar., alt........ Szerb ........................... — Serbisch .. .... ... ............. Cinquantin ... ... ... ... ... Cinquantin ... ... ... ... ... 13 — 13 50 Repcze — Reps ... ... ... ........- Terminwaare. Káposztarepeze Réparepcze .................. Kohb •e ei ps... .. ... .............----------Köles — SXirse ______________ b) Hatái rndöre. .................. Rübs i ........-.................. Határidő - Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Wir Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Sehluss um 1 Ulif Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwiichenkurse Árfolyam — Kurs pénz — Geld áru — Waare pénz — Geld árú — Waare Magyar búza — Ung. Weizen ............ 1906 A-------------------Búza — Weizen __________________ ... 1906 április ........ ........ April........ . _................ 17 22 17 20 17 24 17 18 ............................ 17 20 16 78 17 22 16 80 17 18 17 16 17 20 ... .................................. 17 18 16 78 17 20 16 80 1906 október ................ Oktober 16 78 16 S2 ................ Rozs — Roggen 1906 14 16 14 18 14 16 14 14 14 16 14 16 14 18 1906 október .............. Oktober Tengeri — mais ....... ...........- ... ....... W W ............... . —............. 1906 május ................... Mai........................ ... 1906 julius................... Juli ................................ 13 68 13 72 13 70 ....................................... 13 68 13 70 13 62 13 64 .................................................. 13 64 13 66 Zab — Hafer .............. -_____________ 1906 április _ ________ April............ ............. 14 46 14 48 14 44 ____ ... .................. ... 14 46 14 48 14 40 14 42 ................................................. 14 40 14 42 99 99 .................. — —* ............. 1906 október ............ Oktober.................. ... 27 75 gekündigter 27 85 Waare v«rg-----— — M m — --- — • • előfordult kötések, — Termínwaare. In ............................. ........ ................................... c) Határidőre. Felmondott árukban efallene Schlüsse, Magyar búza — Ung. W« tizen Rozs — Roggen Zab — Hat er.. ................... ... ................. ........-...............-................... Búza — Weizen ............... Tengeri — Mais d) Leszán Káposztarepeze — Kohlreps ............ toló árfolyamok. — LiquitUittonsJeurse. Magyar búza — Ungarischer Weizen ........... .-----Rozs — Roggen ................ ............................................. .......----------Busa — Weizen ... ....... .......... Tengeri — Mais. ** II. Burgoi • ive Waare. Káposztarepeze — Kohlreps I ................................................. gramm. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. nya, készárú. — Kartoffeln, efekt Preise netto Casse per 100 Kilo Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienend* Kartoffeln Dunántúli — Transdannbische....................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ........ ... ....................... Erdélyi — Siebenbürger ...................... . ... Bánsági — Banater........................ ............ Pesti — Pester ... ... ............. ... ............ Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló burgonya Für landwirthschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln >k. — Diverse Proä Dunántúli — Transdanubische ...................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ____ Nyírségi — Nyirer ........ ............................. Erdélyi — Siebenbnrger ............................ Pesti — Pester ... .............................. ........ ucte. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 4 00—4 40 5 00—5 40 4 oo-4 40 1 5 00—5 40 4 20—4 60 5 20—5 60 4 00—4 40 j 5 00—5 40 4 40—4 80 ! 5 60-6 00 4 00—4 40 | 5 00—5 40 III. Különféle 4 60—5 00 4 60—5 00 4 80-5 20 4 60—5 00 5 00-5 40 4 60—5 00 termény« 3 00—3 40 3 00—3 40 3 00—3 40 3 00—3 40 3 40—3 80 3 00—3 40 — — _ _ Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld | árú — Waare ingyen hordó inft. ... franco Fass, netto Tara kg.-kent Disznózsír ............ Schweinefett... ... Rudanpsti Budapester 141 — 142 —---------Vidél lOO kg.-ként Szalonna . _____ Spécit. ................ Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeck, ung. luftgetrocknet........ Városi légenszáritott 4 drbos ............ Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. rt n S „ — — „ r 3 w 112 — 120 114 - 122 —----------Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént SzilYa— .......... Pflaumen ............ Boszniai, 1905. szokványminőség---- bosnische, 1905. Usance-Qualität........ „ 100 drbos................ . „ „ 100 Stück ... .. .. » n $») „ — — — — „ n 85 r -i- — — Szerbiai, 1905. szokványminőség- serbische, 1905. Usance-Qualität ........ „ 100 drbos ................... „ . 100 Stück ............ n n 85 „ ----------,-- y. „ 85 „ — -----29 25 33 25 37 50 25 50 29 25 33 50 30 — 34 — 38 — 26 — 30 - 34 — _ _ _ _ — ............ ingyen hordó inri, , , , franco Fass, netto Tara kg.-ként Szilraiz Pflaume Szlavóniai lí Szerbiai... 15 K)5 Slavonische^ serbisches.. 1905 28 50 25 — 29 — 26 ----nmns... )05 ................................. 1905 ............................. 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: Heremag Kleesaaten ....... A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1905. évi ............. Luzerner ungarische 1905................ Lóhere aprószemű 1905. évi ........ ... Rothklee kleinkörnig 1905...........— „ középszemü 1905. évi ............. „ mittelkömig 1905. .............. „ nagyszemű 1905. évi ............. „ grobkörnig 1905. ... ........ IV. Hajózási fuvardíj. — Sei mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardijtétel — fillérrel magasabb. — Nach Oyőr ist hiffsfracht. r,stehen sich per 100 Kilo der Frachtsatz um — 96 — 94 — 108 — 118 — gramm inclus Heller höher. 108 — 104 — 116 — 124 — ive Transport Steuer und Assecuranz. Frachtsät ze von Heller — bis Heller. Pancsova Újvidék Bezdán Kalocsa D.-Földvár Szentes Szeged Zenta Titel Mitrovicz Temesvár N.- Becskerek
