A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1906, január-március (43. évfolyam, 1-75. szám)
1906-01-13 / 10. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA ¥ 1* ^Tiszavidéki búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „FejérmeKyei búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. ,.P«stvi<lcki búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „BáuságS búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. .,KfU*skni btiza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termeli búzák átlagának s mely a nevezeti vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *) I- „Tiszavidéki 4rp»*‘ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. Dunántúli alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak « Duna, a Dráva és u országhatár által körülvett részében termelt Uasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya" alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felnomagyarortnígl burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Smt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya" alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgosy». 1. Unter „Thelssweixen“ ist solcher Welzen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowio tn den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder ia dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Wetasen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-PilisSolt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete odor in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. _ , , _ 4. Unter „Banater Welzen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachhargebieten geerntet wurde. 5. Unter „RAcskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannlun Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ★) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maro« und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welcho im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. , , , , 2. Unter „Oberungarische «erste“ Ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten recht» der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbigohe Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte dar in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. irk Kartoffeln. Unter „Transdanublsohe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln" sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln *u verstehen. Unter „Slebenbllrger Kartoffeln“ lind die in den Comitaten ienselts des Klrálfhácó geernteten Kartoffeln xu versteh*» XMII. évfolyam. Budapest, Í.9Ö6. január 13. (szombat). 10. szám. Vízállás reggel 7 órakor ( , c, Wasserstand 7 Uhr Früh / ' '* Hőmérő reggel 7 órakor | , - ,, Thsrmometer 7 Uhr Früh / 1 ' Légsúlyrnérő reggel 7 órakor 1 Barometer um 7 Uhr Früh / ** Előfizetési árak óvenkínt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva __________________ > áS.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában __________________> 32.— Külföldre , _____________________> 41.— Ecrves oéldánv 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- ós vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich s Loco Secretariat der Börse ______ K S4.— Ins Haus gestellt ________________ » 28.— Per Post für Ungarn und Österreich ____..._______________» 32.— Für das Ausland _________________> 44.— Einzelne Exemplare 20 H. A) —Waai enöörse. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. ta«sllOnai8f£.>sííÍ!©8Cii Get'i eitle. Preise, netto Gusse per 100 Kilogramm, a) Késxárú. — JEffective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74 75 76 11 IQ 79 80-81 82 i Tiszavidéki ................. Theiss.............................Fejérmegyei ................ Gom. Fejér........................ * Pestvidéki ... ... ........ Pester Boden ............. ... Bánsági ____ ______ Banater ... ____ ____ ... ' Bácskai... ... ............. Bácskaer............ ............. Szerb ... ..................Serbischer ........................... .... Román ... ... ... ____ Rumänischer....... ... ........ Bolgár... ...... ... .... ... Bulgarischer............ ..........----------16 25 16 45 16 55 16 65 16 70 16 55 16 75 16 90 16 75 17 05 17 — _ 16 70 16 90 17 10 17 20 17 05 17 25 17 35 17 10 16 90 16 90 16 95 17 20 17 35 17 20 17 20 17 30 17 45 17 20 17 05 17 05 17 10 17 45 «j» 17 50 17 35 17 40 17 45 17 70 17 50 17 40 17 30 17 55 17 70 17 85 17 70 17 65 17 70 17 90 17 65 17 50 17 40 18 05 17 75 17 75 17 90 17 55 18 15 17 85----------Kő** -- Seggem........... . ............ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zal» — Mater ... ... ____ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-ÍÓI — von K-ig — bis Elsőrendű ............. ... ...... Prima ................................... Középmiuőségű ....... ........ Mittel .................................. 13 45 13 25 13 65 13 40 Elsőrendű .................. ... Prima ... ... ... ... ... ... Középminőségű.. .............. Mittel— ....... .... . ........ 14 80 14 60 15 — 14 70 Árpa — «erste ....... ... Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima ... ........ ; „ másodrendű.... „ Sekunda ........ *) Sörfőzésre tiszavidéki ........ Brauer, Theiss.. ... ... „ felsőmagyar. ... „ Oberungar. _ ' , dunántúli ........ „ Transdanub.— ........... 14 35 13 65 14 65 14 15 Tengeri — Mais .... ...... Magyar, új .... ____ ... ... Ungar., neu..................... Román v. bolgár, ó ........ Rumän. o. bulgar., alt........ Szerb .................................. Serbisch........ ............ ... Cinquantin ... .......... ... Cinquantin ................. ... Fehér ............. ............. Weisser ... ........................ 13 10 13 60 Repcze — Res»s ....... ........- Termit» waare. Káposztarepcze .................. Kohlr Réparepcze ... ... ... ... .... Rübse jps... ... ... ........ ...------------Kfiles — Hirse .. ... ... ... ... .... b) Hatál ridöre., n ............................ Határidő — Termin Délutáni 1 áráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bia 1 Uhr iVfchmilrufis zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor gefallenen Siihlüslse ohne Zwische.nkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsde] nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage, des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Ziois chenkurse Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Magyar búza — I nt;. Weizen ... .... ... 1906---------------— — SSanza — Weizen n n 99 99 ........................................ i9oe 1906 1906 iprilis... _______ April................. 17 22 17 08 17 12 .................................. 17 08 16 80 17 10 16 82 17 22 17 20 17 24 ...................................... 17 22 16 86 17 24 16 88 jktóber ................ Oktober .............. 16 84 IG 80 16 82 16 78 ... ____ ... .... 16 86 16 84 16 86 ... ... fti&Es — Riog^cn 1906 14 06 13 96 14 — 14 — 14 02 14 06 14 08 14 06 14 08 1906 október .............. Oktober Tengeri — Mai* *1 *>9 1906 1906 május ................... Mai...................... 13 64 13 6 13 74 13 7 6 13 62 ............................... 6 ..................... ....... 13 62 13 64 13 78 13 80- ............................................. 13 66 13 68 — Hafer.. ...................... 1906 Í906 14- 4‘2 14 46 _ ____ 14 44 14 46 14 46 14 48 99 5» ................. «- -- -....... október . .... ... Oktober ............ 8£ áposztarepcze — Kohlrep .............. «* 9« r»0 9k fiO 28 50 gekündigter 28 60 Waare vrg "— -e efallene Schlüsse c) MatáridSőre. Felmondott árakban őfordult kötéseb. — Terminwaare. In > Magyar bnza — Ung. Weizen ... Rozs- Roggen ............................ ........ Zab — Mat Haza — Weizen ............................. ........ Tengeri — Mais d) Leszátr Káposztarepcze — Kohlrep s _______ .......- -....................- — toló árfolyamok. ~~ Líquidutionskurse. Magyar fenza — Ungarischer Welze« ............. ............-----Rozs - Roggen.. .......................... ................----------»***» — Weizen .... . i ............................................ ........ .... Arak készpénzben 100 kilogrammonként. Tengeri — Hais.. ...... .................................. ........... *+ II. Burgonya, készárú. — Kartoffeln, efeM ive Waare, üáposztarep«xe — Kohlreps ................................................. Preise netto Casse per 100 Kilo gramm. Kmfoeri táplált* ozásra szolgáié burgonya Fítr menuchliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische - ............. ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ... .... •Nyírségi — Nyirer ... ... ... ... ... Erdélyi — Siebenbürger ... ... ... ... Bánsági — Banater .... .... . ... Pesti — Pester .... ..... ... „. ................... .... Fehér — Weiss Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáié burgonya Fílr landwirthschaftlíche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln ‘k. — Diverse Proá Dunántúli — Transdanubische.. ... .............. Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer .................- ................... Erdélyi — Siebenbürger ............ ........ — Pesti — Pester ... ................. ............. acte. Fehér — Weiss \ Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól - von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 4 00—4 40 4 00—4 40 4 ‘20—4 60 4 00—4 40 4 40—4 80 4 00—4 40 III. 5 00—5 40 5 00—5 40 5 ‘20—5 60 5 00—5 40 5 60-6 00 5 00—5 40 gUilSnféie 4 60—5 00 4 60—5 00 4 80-5 20 4 60—5 00 5 00 -5 40 4 60—5 00 terménye 3 00—3 40 3 00—3 40 3 00—3 40 3 00—3 40 3 40—3 80 3 00—3 40 — Készáru — Kffective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidation:s- Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefállene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld j árú — Waare ingyen hordó . .. . , . franco Fass, netto Tara luu Keut (Disznózsír............. Schweinefett ....... Budapesti. Vidéki ..... Budapester Landfett-... • 141 — 142 —----------100 kg.-ként Szalonna.. .............. »pech. .. ............. .... Magyar légenszáritott vidéki.. Városi légenszáritott 4 drbos. r) n 3 „ Füstölt. ... ........................... ........... Landspeck, ung. luftgetrocknet........ Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig.----- — « ti 3 TI ........... geräuchert ....................... ... ... _ 116 — 124 118 126 —----------.................. Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént Szilva... ... .............. Pflaumen ... .... ... Boszniai, 1905, szokványminőség. _ bosnische, 1905. Usance-Qualität... .... „ „ 100 drbos _______... „ „ 100 Stück ................ 85 „ ................ ' „ 85 „ ----- ... Szerbiai, 1905. szokványminőség.. ... serbische, 1905. Usance-Qualität-----„ „ 100 drbos... ............. „ „ 100 Stück ............. 85 „ -------------- „ * 85 „ ............. 29 50 33 50 37 50 25 50 30 34 30 - 34 — 38 - 26 — 30 30 34 50 ............................----------— ............. ingyen hordó 1(K, . . , franco Fass, netto Tara 1K kf' ként Szilvaiz Pflaume Szlavóniai ] Szerbiai . 1 905 slavonisches serbisches . 1905 29 50 25 50 30 — 26 50----------nmus... ... 905 ____ ... ___ 1905 ............................ 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig : IBereinag Ktcesíkaíem ........... A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1905. évi... ... _ Luzerner ungarische 1905. — ........ Lóhere aprószemü 1905. évi... ... ... Rothklee kleinkörnig 1905 ................ „ középszemű 1905. évi.. ........ „ mittelkörnig 1905................ „ uagyszemfi 1905. évi............... „ grobkörnig 1905. ............. IV. Hajózási fuvardíj. — Sct mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. —- Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardíjtétel — fillérrel magasabb, -r- Nach Győr ist hiff'sfracht. rstehen sich per 100 Kilo der Frachtsatz um — 1 96 — 94 — 108 — 118 — gramm inclus Teller höher. 108 — 104 — 116 — 124 ive Transport. Steuer und Assecitranz. Wachtsdi ze von Heller — bis Heller. Pancsova Újvidék Bezdán Kalocsa D.-Földvár Szentes Szeged Zenta Titel Mitrovicz Temesvár N.- Becskerek
