A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1906, január-március (43. évfolyam, 1-75. szám)
1906-01-10 / 7. szám
k BUDAPESTI ÁRÓ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. *$• 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyel bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvldékl bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a bial, pomázl és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának a mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. >>•) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros ás a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 8. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és u országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ★ Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Sort-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdilyl burgonya" alatt értetik a Klrályhágóntúli megyékben termelt burgonya. á l i. Unter „Thelstmelsen“ Ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comltate Békéi, sowie in 4«i en links der Theiss der Comltate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder la dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Welzen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte da* im Comltate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comitate Pest-Pili»Solt-Kls-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder In dasMa Nachbargebieten geerntet wurde. . . _ 4. Unter „Banater Welzen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in d«n Comitaten ToteoUl und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nac^bargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comltate Bács-Bodrog — dl« Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genanr • u Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. *) 1. Unter „TlieUsgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus Com Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maro« und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten GerBte gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder ia dessen Nachbargebieten geerntet wurde. _ ... „ . 2. Unter „Oberungarische Gerste“ Ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der In den Comitaten recht« dar Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entsprich» und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbische «erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. ifif Kartoffeln. Unter „Transdanublsohe Kartoffeln" sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer KartofTeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pill»- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die In den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siekenhlrger Kartoffeln“ slad die la den Comitaten lenselta des Királyhágó («ernteten Kartoffeln zu verstehe«. XMIL évfolyam. Budapest, 1906. január 10. (szerda). 7. szám. WUternng } borult-trüb .................— ■ ----------— ■ Vízállás reggel 7 órakor \ „ Wasserstand 7 Uhr Früh / + uu Hőmérő reggel 7 órakor \ 9 r . Thermometer 7 Uhr Früh / ‘ “ Légsúlyrnérő reggel 7 órakor \ m Barometer um 7 Uhr Früh j Előfizetési árak évenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva _________________ » ÍÍ8.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában _________________ > S2.~ Külföldre .........................................> 44.— Ecrves néldánv 20 f. AMTLICHES KÜRSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- ós vasárnap kivételével mindennap. WÄÄREN- OND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertag® täglich. Pränumerations-Preise jährlich i Loco Secretariat der Börse ______K 24.— Ins Haus gestellt ________________ > 28.— Per Post für Ungarn und Österreich ____...._____________> 32.— Für das Ausland— ______________» 44.— Einzelne Exemplare 20 H. & A) ü,pútőarsdfe* — WaarenbÖrse. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. ide. Preise netto Casse per 100 Kilogramm, a) Késxápá> — Effective W'mre. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — QualitätSf/emcht per Hektoliter in Kilogrammen (iuxii — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 . Tiszavidéki .................. Theiss................................ Fejérmegyei ................ Com. Fejér........................ ' Pestvidéki ................... Pester Boden ................. Bánsági .................. ... Banater ........ ................... ' Bácskai........................ Bácskaer ............. ............. Szerb ............................ Serbischer ................... ... Román ........................ Rumänischer.................. ... Bolgár. ....... ........ ........ Bulgarischer........................----------16 40 16 60 16 70 16 80 16 85 16 70 16 90 17 05 16 90 17 20 17 15 16 85 17 05 17 25 17 35 17 20 17 40 17 50 17 25 17 05 17 05 17 10 17 35 11 50 17 35 17 35 17 45 17 60 17 35 17 20 17 20 17 25 17 60 17 65 17 50 17 55 17 60 17 85 17 60 17 50 17 40 17 65 17 80 17 95 17 80 17 75 17 80 18 — 17 75 17 60 17 5C 18 15 17 85 17 85 18 — 17 65 18 25 17 95----------Rozs — Roggen .............. ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer . ................. Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ............................. Prima .................................. Középminőségü ................ Mittel ............. ... ........ .... 13 60 13 40 13 80 13 55 Elsőrendű ........................ Prima.................. ............. Középminőségü ................. Mittel— .............................. 14 80 14 60 15 — 14 70 Árpa —- «erste.._ .................. , Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima ... .................. „ másodrendű... „ Sekunda ............ ... ★)< Sörfőzésre tiszavidéki ........ Brauer, Theiss....................... „ felsőmagyar. _ „ Oberungar................. ' „ dunántuli ........ „ Transdanub.............. 14 35 13 65 14 65 14 15 Tengeri — Mais __ ... ........ Magyar, új ... ... ... ........ Ungar., neu........................ Román v. bolgár, ó ........ Rumän. o. bulgar., alt........ Szerb__________ ... ... Serbisch............................ Cinquantin ........................ Cinquantin ........................ Fehér... ... ................. .... Weisser............................. 13 10 13 60 I Repcze — Reps- Terminwaare. Káposztarepcze................... Kohlr Réparepcze........................ Rübse 3DS----------Köles - Hirse ............ ............. b) Haiái nidöre. Határidő — Termin Délutáni 1 áráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Xnchmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgqfaUmt# Schliiam ohne Zwitehenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon plőfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne ZicischenJcurse Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Magyar hnza — Ung. Weizen ............. 1906 iprilis April - ....... _ .... ... ............. ................................. ........-------------------®nz» — Weizen ... ... _______________ 1906 17 28 17 24 17 26 ... 17 24 16 84 17 26 16 86 17 26 17 28 17 26 17 28 1906 október. ... ........ Oktober 16 88 16 86 16 90 16 84 ............................. Rozs — Roggen ........ ....... . . 1906 április ........................ 14 14 14 16 14 10 14 12 ..................... 14 12 14 14 14 14 14 16 1906 október Oktober .................- ................ ................................. Tengeri — Mais ........................... 1906 IQOfí 13 68 13 66 13 70 13 64 13 68 ............. 13 66 13 68 13 6( 13 66 13 68 Zab — Hafer - ........................ 1906 14 50 14 52 14 48 14 48 14 50 _ _ EE 1906 október ............. Oktober........................ Káposztarepcze — Kohlreps ............. w 1t ............. előfordult kötések. — T&rmdnwaare. In 28 10 gekündigter 28 30 Waare rnry-- — c) Határidőre 8 ............ >. Felmondott árakban «falltne ScMüm. Magyar bnza — Ung. W« tizen Rozs — Roggen .............. %;tb — Hai er........................... ...................... ................- ............................ Bnza — Weizen ... ........ ... Tengeri — Mais d) Lesvén Káposztarepcze — Kohlrep s .............. .......................................... ....... ................................. noló árfolyamok. — Liquidations/m,rse. Magyar bnza — Ungarischer Weizen .......................... ...-----Rozs — Roggen— .... ......................................................- —........-----Zab — Hat er . .......................... . .....................-----äänza — Weizen ... ... Tengeri — Mais ............................................................ ** II. Burgonya, készáru. — Kartofl ive Waare. Káposztarepcze — Kohlrep s ... ............. ............................. gramm. Arak készpénzben 100 kilogrammonként. ein, effekt Preise netto Casse per 100 Kilo Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische .................. ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ........ ... ................... ... Erdélyi — Siebenbürger ... ... ................... Bánsági — Banater ....................... ... ........ Pesti — Pester ... ............... ... ... ............. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló burgonya Für landwirthnchaftliche und, industrielle Zwecke dienende Kartoffeln »k. — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische ...................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ....................................... Erdélyi — Siebenbürger .................. ........ Bánsági — Banater .................. ... .... _ Pesti — Pester ................... ..................-v — ’ucte, Fehér — Weiss \ Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 4 00—4 40 4 00-4 40 4 20—4 60 4 00—4 40 4 40—4 80 4 00—4 40 in. 5 00—5 40 5 00-5 40 5 20—5 60 5 00—5 40 5 60-6 00 5 00—5 40 Különféle 4 60—5 00 4 60—5 00 4 80- 5 20 4 60-5 00 5 00-5 40 4 60- 5 00 termény« 3 00—3 40 3 00—3 40 3 00—3 40 3 00—3 40 3 40—3 80 3 00—3 40 — — _ _ Készáru — Effektive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó , ™ , ... franco Fass, netto Tara kg.-kent Disznózsír .............. Schweinefett ........ Budapesti. Vidéki Budapester T.anrifatt..................... 141 — 142 —-----— — ‘ ......... ' ... ........ 100 kg.-ként 116 — 124 — 118 126 —----------Szalonn a. ... ... ... Városi légenszáritott 4 drbos 2 Städtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. ......- -....... -....... r* r v r> — rt n v r Füstölt. ........ ................................. geräuchert ........................ — — Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént 29 50 33 50 36 75 25 50 29 30 34 30 - 34 - 37 50 26 — 30 - 34 50----------„ 100 di ». . " 85 „ * 100 Stück ............ v k 85 „ ... ........ — ............. § izilva... ..........- — ................... „ „ 100 drbos ................... „ „ l1 '0 Stück ............ 85 „ ................ „ 85 „ ............. ............................. ingyen hordó , franco Fass, netto Tara 100 kS-ként Szilvaiz Pflaume Szlavóniai ] Szerbiai... ' 905 slavonisches 1905 . . serbisches 1905 _ . •29 50 25 50 30 — 26 50----------nnms ........ 905................................... ____ _ _ ___ 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: Heremag .............. Kleesaaten ............. A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1905. évi....... . ... Luzerner ungarische 1905................ Lóhere aprószemü 1905. évi ....... Rothklee kleinkörnig 1905. .... ........ „ középszemű 1905. évi ............. „ mittelkörnig 1905................ „ nagyszemű 1905. évL ............ „ grobkörnig 1905. ............. IV. Hajózási fuvardíj. — Sct mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardijtétel — fillérrel magasabb. — Mach Győr ist 96 - 94 - 108 — 118 — gramm inclus Teller höher. 108 — 104 — 116 — 124 ive Transport Frachtaäi ze von Heller hiffsfracht. rstehen sich per 100 Kilt der Frachtsatz um — Steuer und Assecuranz. — bis Heller. Pancsova Újvidék Bezdán Kalocsa D.-Földvár Szentes Szeged Zenta Titel Mitrovicz Temesvár N.- Becskerek
