A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1906, január-március (43. évfolyam, 1-75. szám)

1906-02-12 / 34. szám

A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. Jf. 1. „Tiszavidéki bam“ alatt oly búza értendi, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint JAsz-Nagy-Kun- Saolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei buzi»“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. ..Pestvidf-Ui búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. .. Eifiuhöif) bnia“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának a mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „bÄcsIikI biisü“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s piely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. jf) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és • Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „FelstimaKyarorsziiKi ílrpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasounemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dnnftntuli ftrj/a“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és as országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Feliomagyarortzágl burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Patti burgonya“ alatt értetik a Pesí-Pilis-Soit-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bániági burgonya" alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál. Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya" alatt értetik a Királyhágóstul! megyékben termelt burgonya H 1. Unter „Theissweizen“ Ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie Io iteo Theilen links der Theiss dor Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder ia dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Buden-Weizeo“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilia- Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder In doasen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des In den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nacb'iargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Räcsbaer Weizen“ Ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — dl« Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genanr ton Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus ciem Durchschnitte der In dem durch die Theiss, die Maroa und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberangariaebe Gerate“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und weiche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. S. Unter „Transdannblsche «erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Dona», die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. i()f. Kartoffeln. Unter „Transdanubisobe Kartoffeln“ sind die io den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln *u verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Ksztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Hylrer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln au verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comltaten Pest-Pllis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln *u verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln su verstehen. Unter „8lebenbttrgir Kartoffeln“ sind dia in den Comltaten ienseitu des Királyhágó geernteten Kartoffeln m veratabaia. XMII. évfolyam. Budapest, 1906. február 12. (hétfő}. 34. szám. időjárás \ hnrnlt _triib Witterung j bormt truD Vízállás reggel 7 órakor 1 , qQ c, Wasserstand 7 Uhr Früh j "r ** Hőmérő reggel 7 órakor I4_.n0 Thermometer 7 Uhr Früh j 1 Légsúlymérő reggel 7 órakor \ ,.fi9 m, Barometer um 7 Uhr Früh J Előfizetési árak óvenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva __________________ » ÍÍ8.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában _________________ > 32.— Külföldre.............................................» 44,­Bffyes Déldány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- ós vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich» Pränumerations-Preise jährlich : Loco Secretariat der Börse ______K 24.— Ins Haus gestellt _______________> 28.— Per Post für Ungarn und Öster­reich ______________________» 32.— Für das Ausland _____..._______» 44.— Einzelne Exemplare ao H. f A) Árutőzsde» — Waarenbörse. Árak készpénzben 100 ktlogrammonkéiit. ^ G®bOlllliI©rofci©lf ■ Gßti ('1(10, Preise netto Cime per 100 Kilogramme a) KésxáPÚ. — Jűffeotive Waare, A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokba!: — Qtialitdtsgemekt per Hektoliter in Kilogrammen Buxa — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 . Tiszavidéki.. ... ... ... Theiss.. ............ — ... .... Fejérmegyei ............... Com. Fejér ....... ... ........ Pestvidéki ... .............. Pester Boden ................... Bánsági .................. ... Banater ... ... . ... ... . . 'Bácskai .... ... ... ... Bácskaer ............................. Szerb ... ... ... _ ........ Serbischer ............. ... ... Román ... ... .............. Rumänischer.. .... ............. Bolgár ........ ................... Bulgarischer............ .... —-----­-----­16 05 16 25 16 10 16 25 16 45 16 20 16 50 16 35 16 55 16 70 16 45 16 85 16 80 16 50 16 70 16 90 17 -­16 75 16 95 17 10 16 90 16 70 16 70 16 75 17 — 11 15 17 ­16 90 17 - 17 20 17 — 16 85 16 85 16 90 17 25 17 30 17 15 17 15 17 20 17 45 17 30 17 20 17 10 17 35 17 55 17 50 17 35 17 45 17 40 17 25 17 15 17 70 17 55 17 45 17 60 17 30 17 80 17 55-----­-----­Rozs — Roggen.......­......... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Iíwrs Zab — Hafer ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bú K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű............................. Prima ................................... Középminőségü .............. ... Mittel ............. ................... 13 35 13 15 13 55 13 30 Elsőrendű .... ... Prima ... ... ... ........ ... .... Középminőségü.. ............. Mittel— ..... ........ ............ 15 50 15 30 15 70 15 40 Árirta — «fterste ................. ........ , Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima............. ........ „ másodrendű . .. „ Sekunda ... ... ... ... Sörfőzésre tiszavidéki ....... Brauer, Theiss...................... „ felsőmagyar. ... „ Oberungar. ... ........ dunántuli ........ „ Transdanub.............. 14 45 14 15 14 75 14 45 Tensors — Mais ................ — Magyar, új ................. ... Ungar., neu....................... Román v. bolgár, ó ... .... Rumän. 0. bulgar., alt ........ Sz erb.... .................. . ... Serbisch......... ............ Cinquantin .... ... ... ........ Cinquantin .... ... ... ..... ... Fehér... ........ .............. . Weisser ... ........................ 13 65 13 85 Repcze — Rej»s .... — ......---­- Terminwaare. Káposztarepoze Réparepcze ... Kohlreps... ........................-----­-----­Köles Hlrse ............................. b) Hatái i*idöre. ­Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közhoesö árfolyamok nélkül Reihenfolge der bi* 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor gefallenen Schluss* ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um l Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb ár­folyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und ntedriqsten Kursen vorgsfallmen Söhliim ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú—Waare pénz — Geld árú — Waare Magyar tonza — ing. Weizen ........... 1906 április... ... .... ... April.... ... ____ _____ __ _ _ ___________ _ _ _ ...-----­-----­— —-----­ffifcnza — Weizen .......... . . .... _______ 1906 április ...... ... ... A 1906 május ... ........ ... h 1906 október. ... ........ Ok .pril------------- ----­16 84 16 82 16 88 16 84 16 88 ............. 16 84 16 76 16 86 16 78 16 82 16 84 16 78 16 80 .................. . ... 16 82 16 74 16 84 16 76 » w ...........-........................... :tober ... ................... 16 74 16 80 16 74 16 78 ... ........ 16 72 16 76. .............. ................................. — mogtiren 1906 A 13 72 13 4 ____________ 13 74 13 44 13 76 13 46 13 72 ... 13 72 13 74 ti 11 ......................- ........ <9 M ............................. ....... 1906 október ...... ... Oktober____ ____ ... 13 44 13 42 13 44- -4 ............................. Tengeri — Hala .................................. ... n 11 ................— ................... 1906 május ............. ... Mai. .... .... ... ............. 1906 julius ................... Juli. ................... ... .. 13 82 13 84 13 74 13 80 13 76............ . .... 13 98 14 — ........ ....................................... 13 76 13 92 13 78 13 94 13 82 13 84 Zab — Mer......................."... ... ............... ** ii — — ......................—.......... 1906 április ............ ... April............ ............. 190G október ... ........ Oktober ... ____... ... 14 88 14 90 14 82 14 88 ... ............. .... .... 12 36 "12 40 r/. z *" r..” r. z 14 86 12 36 14 88 12 38 14 84 14 88 ....................... ............................ 14 88 14 90 &á]»*&starep«3e — Kohlreps ... • ....... » M 1906 augusztus ........ August ........................ ti) H&táridftrea Felmondott árakban előfordult kötések. — íVerminwwire. In 27 70 gekündigter 27 90 Waare vsrg efalltne Schlüsse. —«. — Magyar bnza — Ung. Weizen ............. Hozs -- Roggen ... .... Z ab —■ Rai «r.. ................-...................- — ! ............. ............. - ... —- ­ffiuza — Weizen Tengeri — Mais d) L©szára káposztarepcze — Mehlrep 1 s .. ........ I .................................— — — «álé á**fclyaTO«skt, — Liquidfít ionskurse. 1 magyar bnza — Ungarischer Weizen .. ................... ... ... Rozs — R®gge«._ .......................- — — — — —..............—-----­-----­Mraza — Weizen ...................................... . ........................... ... Arak készpénzben £00 kilogrammonként. Tengeri — Mais ................. I-............................. ... .... -...... — ** II. ü*9R*gon^av készárú. — Kartoffeln, effeU ive Waare. Káposztarepcze — Kohlreps ---- ---- ... ....... Preise netto Casse IOO Kilo gramm. Emberi táplálkozásra szolgáié burgonya Pür menschliche Kahrung dienend® Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ..........r. ........ Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ........ ........................... Erdélyi — Siebenbürger .... ... ........ ........ Bánsági — Banater........................ .. ... ... Pesti — Pester ...... . ... ....... ... ... ... ... Fehé — Weiss | Rózsa — Rosa \ Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáié burgonya Für landwirthachaftliche und industrielle Zweclee dienende Kartoffeln ik. — Diverse Proá Dunántúli — Transdanubische.. ................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer ........ ............................. Erdélyi — Siebenbürger ............................. Bánsági — Banater ______ ____ .. ... ... ucte. Fehér — Weiss \ Rózsa — Rosa \ Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 4 20-4 60 4 20—4 60 4 40—4 80 4 20—4 60 4 60—5 00 4 20—4 40 III. 5 20—5 60 5 20—5 60 5 40—5 80 5 20—5 60 5 80—6 20 5 20—5 60 különféle 4 80—5 20 4 80—5 20 5 00-5 40 4 80—5 20 5 20-5 60 4 80—5 20 termény« 3 40—3 80 3 40-3 80 3 40—3 80 3 40—3 80 3 80—4 20 3 40—3 80 — — — — Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam TÄguidations­Kura Származás, nem és nsingség Provenienz, Gsítun& und Quaiit&t Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld áró — Waare ingyen hordó . .. franco Fass, netto Tara 100 kg 'kont Disznézsir.............. Schweinefett .,, ... Budapesti ...................... ... ... ... Budapester .... ........................ ... ... Vidéki ........ ........................................... Landfett... .... .... ... ..................... 144 — 145 — — — — — ......................... t(X) kg.-ként 1 1 1 Szalonna.. ... . ..... Specfc..........1 ................ Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeck, ung. luftgetrocknet........ Városi légenszáritott 4 drbos ............ Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. n n ^ n --- — n » ^ » Füstölt. ... ... ......... ... ... ... ... geräuchert ............................... ... .............— -- — 120 - 126 ­122 - 128 —--------­-------­Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént Szilva ............ Pfiawmten ­............... Boszniai, 1905. szokványminőség. __ bosnische, 1905. Usance-Qualität............ „ „ 100 drbos............... .... „ „ 100 Stück ... ........... 85 „ .......................... „ „ 85 „ ................... Szerbiai, 1905. szokványminőség... ... serbische, 1905. Usancs-Qualität ........... „ „ 100 drbos ................... ... „ „ 100 Stück .... -------­, 85 „ ...................... „ 86 „ ............. 29 — 33 5C 38 — 25 — 29 50 34 ­30 — 34 — 39 — 25 50 30 ­35 — ...........-...............­— —-----­— — ........ ingyen hordó ... franco Fass, netto Tara 100 k^ként Szilvaiz ... ............. Pflanmennms... .... Szlavóniai 1905 ........ .... ................... slavonisches 1905 .......................... Szerbiai .. 1905 .................................. serbisches.. 1905 ....................... ... 29 — 25 — 30 — 26 —­...............-........-----­-----­1.00 kg.-ként Díjtétele!«, fillértől—fillérig: Ueremag Klees»,aten . .. A. fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1905. évi... .... _ Luzemer ungarische 1905-----------­Lóhere aprószemfi 1905. évi... ......... Rothklee kleinkörnig 1905. ............. „ középszemű 1905. évi. ...... , mittelkömig 1905. ... ........ * nagyszemü 1905. évi. ....... .. „ grobkörnig 1905. .. ........ IV. Hajóasáss fuvardíj. — Sei mmonkónt a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze vet GjfSrb« a fuvardijtéíel — fillérrel magasabb. — Nach. Syőr ist hiffsfracht. •stehen sich per 100 Kilo der Frachtsatz um — 96 — 96 — 110 — 118 — gramm indus fetter höher. 110 — 106 — 120 — 126 -~ ive Transport Steuer und Assee,Urans, jPV«»thlnfit tue von Heller — bis Heller. Pancsova Újvidék Bezdán Kalocsa — D.-Földvár Szentes Szeged Zenta Titel Mitrovicz Temesvár N.- Becskerek***38 K-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom