A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1906, január-március (43. évfolyam, 1-75. szám)

1906-02-10 / 33. szám

A BUDAPESTI ÁRÚ- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. If. 1. „Tiszavidéki bms“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés Tártnegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- $*otaok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegj ®! boss»“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. S. „P«!st»l«l<SliI bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében —• a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának b mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Kftcs&ai bússá“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák állagának; s mely a nevezeti vagy ezekkel szomszédos területeken termett. lf) 1. „Tisssavidfiíi árj>a“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Feisőmng'j'ai'Os'szág'i árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt liasonneraú árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „EVunäutnli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dfáva és *s országhatár által körülvett részében termeit hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Bnrgoays. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör, Borsod, Zemplén, üng és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pllis-Sort-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági bársonya“ alatt értetik a Bác*-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdély! blirjonya“ alatt értetik a Klrályhágóntúli megyékben termelt burgoay*. 1. Unter „Tlseí»swei*ea»“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder io dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Welzen Com. Fej«r“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „)Pest«y Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis­Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Poraáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in desswn Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Toroßt« und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachhargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen gefechsten Weizens entspricht und welcher im genann tem Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ■fr) 1. Unter ,,Tbeisssrerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maro» und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder te dessen Nachbargebieten geerntet wurde. „ ............................. „ , 2. Unter „ObernnisrsriBota» «erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten recht* der Theias und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebietan geerntet wurde. S. Unter „Transdannblscbe e«rsi«“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. ** Kartoffeln, Unter „Tranidanubitohe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln au verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ Bind die in den Comitaten Nógrád, Ksstergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoßeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln" sind die in dos Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Hsves und Jász-Nsgy-Kun-SstoJnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln mi verstehen. Unter „Stebentlirqer Kartoffeln“ stad 41« Is de» Comi!*ten ienmits de* Klrályháső «eemteten Kartoffel* *u vmtehea. BMI évfolyam. Budapest, 1906, február iO. (szombat). 33. szám. wfueríng } széP soUítn Vízállás reggel 7 órakor 1 , ,, 9 c, Wassarstand V Uhr Früh / 1tm Hőmérő reggel 7 órakor \ , . r Q TJism0fß3ter 7 Uhr Früh / 1 Légsülyraérö reggel 7 órakor \ ^ Barometer um 7 Uhr Früh J <"* Előfizetési árak évenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva __________________» 38.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában— ______________> 32.— Külföldre ...........— ..._____... > 44.— Sarves oéidánv 20 f. AMTLICHES KÜRSBLATT DER BUDAPESTER Magjaién ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAÄREN- ÜSD EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich» Pränumerations-Preise jährlich : Loco Secretariat der Börse ______ K 24.— Ins Haus gestellt _________________» 28.— Per Post für Ungarn und Öster­reich ..............................................» 32 __ Für das Ausland.. ____________> 44.— Einzelne Exemplare 20 H, ¥ A) itrúfőzscSea — Waarenhörse. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. Gßti Sl-flß. Preise nett» Cause per 100 Kilogramm. a) Késxái»^* — Effeeiive Waare. A minőségi súly hektoliterenként; kilogrammokban — QmHtätsgmieJU- per JiehtolUef in Kilogrammen Susa — Weisen 73 74 75 7 e 77 78 79 80 81 82 / Tiszavidéki............ . ... Theiss.............................. Fejérmegyei................. Com. Fejér ...... ............-jc Pestvidéki ... ............ Pester Boden ____ ... ... Bánsági... ... ... ... Banater ............. ........ ... ' Bácskai ....................... Bácskaer............................. Szerb .......... ... ... ... Serbischer ... ................... Román .... ... ... ........ Rumänischer................... Bolgár... .... .... .... ... ... Bulgarischer... .... ... ........-----­-----­16 05 16 25 16 10 16 25 16 45 16 20 16 50 16 35 16 55 16 70 16 45 16 85 16 80 16 50 16 70 16 90 17 ­16 75 1« 95 17 10 16 90 16 70 16 70 16 75 17 — 11 15 17 ­16 90 17 - 17 20 17 — 16 85 16 85 16 90 17 25 17 30 17 15 17 15 17 20 17 45 17 30 17 20 17 10 17 35 17 55 17 50 17 35 17 45 17 40 17 25 17 15 17 70 17 55 17 45 17 60 17 30 17 80 17 55-----­-----­JE«©»* Stoggen ................ ........ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs 25aü> — Maies-. . ........ .... ... ... ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität ArfsiyaiH — Kurs K-tól — von K-ig — bin K-tői — von K-ig — bis Elsőrendű ... .. .....................- Príma ................... ............. Középminőségfi ... ... ........ Mittel ........ ... ............ ... 13 35 13 15 13 55 13 30 Elsőrendű ......... Prima 15 50 15 30 15 70 15 40 Középminőségi Árpa — «erste ........ ........ .. .... , Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima .... ... ... .... ... „ másodrendű... „ Sekunda... _ -....... *) Sörfőzésre tiszavidéki ........ Brauer, Theiss....................... „ felsőmagyar. ... „ Oberungar ................. ' „ dunántúli ........ , Transdanub.............. 14 45 14 15 14 75 14 45 Tengeri — Mais ................'.. Magyar, új ..................'_ Ungar., neu....................... Román v. bolgár, ó ........ Rumän. o. bulgar., alt____ Szerb... ... .............. ........ Serbisch ... ................... ... Cinquantin ...................... Cinquantin ............. ........ 13 65 13 85 Stepcse — »eps ......................- Terminwaare. Káposztarepcze Réparepcze ... Kohlreps... ... ............. ....-----­-----­soies — SHSil*«* ............. ........ .... b) Haiá; i«id«sper -­. Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és isgalauscnyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bi:< 1 Uhr Nachmittag» zu den höchsten und niedrigsten Kurten cory*f(dienen SchlUKse uhm Zwiachinknru Záriat í órakor Schluss um 1 Ufir Az előzü tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb ár­folyamokén előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchste* und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne MHillmkufSt!. Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Waare péilZ — Geld áfíi — Waare Magyar Iraza — Ung. Weinen ........ ... 1906 április ... ............ A-i:. — .... — — ............. —■ — — — .... _ ■-----­ffiKaza — Welz«» 1906 A 16 84 16 88 16 82 16 86 ... ...... ............. 16 82 16 74 16 84 16 76 16 86 16 84 16 88 16 82 ____________ ... 16 82 16 74 16 84 16 76 99 99 — ni 1906 október. ............ Oktober ........................ 16 74 16 80 16 72 16 76 ... . ... ............. 16 76 16 78 ............. ... . ............................. I&om — íRogr&eii 1906 április................... A 13 74 13 76 13 72 13 72 13 42 13 74 13 44---. ....... 13 74 13 76 99 99 — ........................ ....... 1906 október ... ... Oktober ..... .... ... ...... ... 13 42 13 46 13 42 i ............................ Tendert — Maii* 1906 1906 VI Jt 13 84. 13 8(5 13 89 13 80 13 96 13 82 14 — 13 84 13 98 13 86 14 ­13 98 14 ­.. ... 14 ­üKsh — Mafer 14 88 14 90 14 86 ..... ...................... .. 14 86 12 34 14 88 12 38 14 86 14 84 14 86 -. _ _______ _______ 14 86 14 88 1QH6 *9 9Í ...........— — • • - • ..................■. 12 44 12 38 12 32 ” — Háposztarepcze — Kohlreps ............. •n m — — — 1906 augusztus ............. August ............. 27 70 gekündigter 27 90 Waare v*rg — — j— — .................................................................................. c) MattápidölHS« Felmondott árakban előfordult kötések. — Terminwaare. In efallme SeMüm. Wagyar bnza — IJngr. Weizen ............. — It«g ..... T »ah — Maf er... ... ...... . ... .................- — ....................... — — — — — ‘ 'Suiza — Weizen Tengeri — Mais .......... d) Lesasámel© ás- JAqi Káposxtarepese — Kohlreps ............. ... ... ... ... ........................ • ildatimrnMirse. Magyar «raza — Ungarischer Welzess-----­Stozs — Heg?-----­Zafe -- Mater... ....................................-. — —.........—..........— — — — «»**» — Welzen ­............................... ... .... .............................' Áruk készpénzben 100 kllogra minőnként. Tengeri — Mais.................. . ... ............................. .................. — ** XL Bnrgonp, készárú. — Kartoffeln, efeU ive Waare. Káposztarepcse — Kohlreps ... ... —----- — — ~........... Preise netto Ceme per 100 Kilo gramm. Emberi táplálkozásra szolgáié burgonya ffUr menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Fehér — Weiss \ Rózsa — Bosa \ Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáié fenrgeraya Für tandwirthachaftliehe und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln sk« — Diverse Prorí Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — vem K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Dunántúli — Trs Felsőmagyarorszs Nyírségi — Nyir Erdélyi — Siebe Bánsági — Bana Pesti — Pester msdanubisclie....................... tgi — Oberungarische ........ i 20—4 60 4 20-4 60 4 40—4 80 4 20—4 60 4 60—5 00 4 20-4 40 m. 5 20—5 60 5 20-5 60 5 40—5 80 5 20—5 60 5 80-6 20 5 20—5 60 Különféle 4 80—5 20 4 80—5 20 5 00-5 40 4 80—5 20 5 20—5 60 4 80—5 20 terresé^í Dunántúli — Tra Felsőmagyarorszá Nyírségi — Nyir Erdélyi — Siebei Bánsági — Banal Pesti — Pester ucte. nsdanubische..........u. ... ... gi — Oberungarische _ ~ 3 40—3 80 3 40—3 80 3 40—3 80 3 40—3 80 3 80—4 20 3 40—3 80 — — _ , ... nbürger tér... ... ............................. tbürger .............. ............... er ................. .................. fCésxáru — Bffectíve Waare Árfolyam — Kurs Haiäriisore előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Származás, nem és ks i ? li s é g Provenienz, G&Ww£ und Qualität Eläforduit kötések Vorgefállene Schlüsse Kstásek — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — (Md árá — Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó lnft, ... franco Fass, netto Tara lw K8--kent Disznózsír .............. Schweinefett... Budapesti Vidéki ..... Budapester ................. ... ............. Laadiett ........................... — ... ... 144 — 145 — — —-----­100 kg.-ként Szalonna .......... ... SpecK - .... .............. Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeck, ung. luftgetrocknet----­Városi légenszáritott 4 drbos ............ Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig . n n ^ n — — n ri ** Ti Füstölt. ... ... ..................• ... ...__ geräuchert ....... . ................. ... — ..........- — 120 — 126 — 122 - 128 — — —-----­.............— Zsákkal együtt, göngysiily tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént Boszniai, 1905. szokványminőség. ... bosnische, 1905. Usance-Qualität. ....... „ „ 100 drbos.. ................ „ n 100 Sträck ... ... ... « n 85 „ _— —. ... — n n ^0 n —- — — Szerbiai, 1905, szokványminőség ....... serbische. 1905. Usanoe-Qualität-----­.......................— 29 50 34 — 39 - 25 50 30 ­35 ­30 — 34 5C 39 50 26 — 30 50 35 50 — —-----­­................ — — —­.................. ............. ... ... _...___ ... r n xvv/ ui . 85 B 85 „ ingyen hordó 1(y). . ., franco Fass, netto Tara luu Ks:--kent Szílvaiz ................... Pfiraiaenmns ........ Szlavóniai 1905 ........ Szerbiai... 1905 ____ Slavonische« 1905 ............................. serbisches. . 1905 ............... ........ .... ... ------ -----­29 50 25 50 30 — 26 50-----­— ■—--- -...........-. 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: Heremag .. ..... Kleesaaten.. ..... .... A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1905. évi ............. Luzeraer ungarische 1905............... Lóhere aprószemü 1905. évi... . Rothldeo kleinkörnig 1905. . ........ „ középszemü 1905. évi ........ „ mittolkömig 1905. ... ........ „ nagyszemű 1905. évi ........ ... * grobkörnig 1905. ... ... ... TV. Hajózási fuvardíj. — Se, mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze te Syßrfe© a fuvardijtétel — fillérrel magasabb. — Mach Sltför ist biffsfracht. •stehen sich per 100 Kilo der Frachtsatz tim — 96 — 96 — 110 — 118 — gramm inclus Teller• höher. 110 — 106 — 120 - 126 ­ive Tramport Xe von Beller Steuer und Axsecurana. — bis Heller. Pancsova Újvidék Bezdán Kalocsa D.-Földvúr Szentes Szeged Zenta _ _ Titel Mitrovicz Temesvár N.- Becskerek®2" _ _ ^ ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom