A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1906, január-március (43. évfolyam, 1-75. szám)

1906-02-05 / 28. szám

A BUDAPESTI ÁRÚ- És ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. ¥ 1. „Tiszavidéki búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés Térmegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei liuim“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvldéfts tonaia“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetőben megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánaági lm*»“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának 8 mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „BácH&ui bti»a“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. Jt) 1- r<Tiszavi<i£Ui árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. ,,Felsőmagyarországi Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád Tármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dnuántnll ítr-»“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ifX- Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felaömagyaroraiigl burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírség! burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Sort-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassú Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúll megyékben termelt burgoey*. jk i. Unter „Tbeissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comitate Békés, sowie !b <t«n Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher Im genannten Gebiete oder ia dessen Nachbargebieten geerntet wurde. . , , „ , 2. Unter „Weizen Com. Fej«r“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejéc gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. , „ , „ 3. Unter „bester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchscnnitte des Im Comitate Pest-Pill*­Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder ta dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ..... ~ ... 4. Unter „Banater Welzen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich lypus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „B&cgfcaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der DonaU ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ■jtt 1. Unter „Theisstrerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maro« und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. , .. , _ _ . . . , . _ . .. 2. Unter „Oberangariaehe Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der In den Comitaten recht* der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. S. Unter „Transdannbische Oerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gersto gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. irif Kartoffeln. Unter „Tranadanublaohe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu veratshen. Unter „Obarungarleohe Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc/Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Sylrer Kartoffeln“ sind die in den Comlttóen Szataár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Peater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Peet-PUis- Solt-Kis-Kun, rfeves und Jász-líagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln *u verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den ComUateiii Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad. Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln <u verstehen. Unter „SlebentUrger Kartoffeln sind die in den Comltetwi ionseita des Királyhágó geernteten Kartoffeln cu versteh«!. XtHL évfolyam. Sadapest, 1906, február 5. (hétfő). 28. szám. Időjárás \ j ­_ephnee Witterung j no hcünee Vízállás reggel 7 órakor \ . 10. <y Wasserstaue! 7 Uhr Früli / + ín Hőmérő reggel 7 órakor \ , o p „ Tíisrmomeíer 7 Uhr Früh ) ‘ Légsúlysnérő reggel 7 órakor \ 779 1lU Barometer um 7 Uhr Früh / m Előfizetési árab évenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva _________________» 88.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában _____________... > S2.— Külföldre....................... ..............,___* 4J.— Esrves néldánv 30 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich : Loco Secretariat der Börse ... ... K 24.— Ins Haus gestellt ________________ > 28.— Per Post für Ungarn und Öster­reich ............................................ ...... 32.— Für das Ausland— _____________> 44.— Einzelne Exemplare 20 H. A) Arüfözscfe. — Waarenbörse. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. ^ GabOHÄKCia*Gßt-Vclci&o Preise netto Casse per 100 Kilogramm. a) Effektive Waare, A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualität.syeu-icht per Hektoliter in Kilogrammen ISusa — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 , Tiszavidéki .................. Theiss............................ Fejérmegyei ................. Com. Fejér ........................ M Pestvidéki ... ... ... ... Pester Boden ... ... ... Bánsági ____ ... ... ... Banater .......................... 'Bácskai ........ ... ... ... Bácskaer... ... .......... ... Szerb ... ._ .................... Serbischer ____ ... ... ... Komán ................... .. Rumänischer....................... Bolgár... ....................... Bulgarischer.....................­------­-----­16 — 16 20 16 30 16 40 10 45 16 30 16 50 16 65 16 50 16 80 16 75 16 45 16 65 16 85 16 95 16 80 17 — 17 10 16 85 16 65 16 65 16 70 16 95 17 10 16 95 16 95 17 05 17 20 16 95 16 80 16 80 16 85 17 20 17 25 17 10 17 15 17 20 17 45 17 25 17 15 17 05 17 30 17 60 17 45 17 40 17 45 17 35 17 20 17 10 17 75 17 50 17 45 17 60 17 25 17 85 17 55------­------­Rozs — Roggen ....- .... -.....-...... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőren Középn dü Prima Mittel 13 40 13 20 13 60 13 35 Zab — ESafe:; Elsörei Középi idü ...... .......... Prima.......... ............. .... 15 50 15 30 15 70 15 40 íinőségű ............. ... ninőségü.. ... ... _ Mittel................................ Árpa - Oerste ............................. , Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Príma.............. ........ „ másodrendű... „ Sekunda ................... *) ' Sörfőzésre tiszavidéki ........ Brauer, Theiss...................... „ felsőmagyar. — „ Oberungar................. ’ „ dunántuli ........ „ Transdanub..... ... — 14 45 14 15 14 75 14 45 Tengeri — Mais. ... ........ ... Magyar, új ............... .......... Ungar., neu................... ... Román v. bolgár, ó ... __ Rumän. o. bulgar., alt_____ Szerb... ... ____________ Serbisch___________ ____ Cinquantin ................ .......... Cinquantin .......... ... .......... 13 65 13 85 Repcze — Regts .......................... ...- Terminwaare. Káposztarepcze Réparepcze ........ Kohlreps-----­------­Köles - Hirse ____ .... ____ .... b) Hatái ridöre. ­.................. Rübsen ............ ... ........ Határidő — Termit* Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyaüb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bi* 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor gefallenen Schlüsse, ohne Zwischenhurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az elöze tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb ár­folyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den Mchsten und niedrigsten Kursen vorytfalUntn Schlüsse ohne Zwischenkurse Ärfolyaßi — Kurs pénz — Geld árú—Waare pénz — Geld árú — Waare Magyar Imxa — ITng. Weizen ................ 1906 A------­------­------­-----­SSuza — Weizen 1906 1906 1906 A A 11 16 84 16 86 16 80 16 88 16 78 ___ 16 78 16 74 16 80 16 76 16 84 16 78 16 80 ........................................... 16 80 16 72 16 82 16 74 \a\ 16 76 16 78 16 72 16 74 16 7' 1 ............................................................ ... ” “““ Rozs — Roggen ... ... .. 1906 április ................... 13 78 13 4 ......... .................................................... 13 76 13 78 13 80 13 82 13 76 13 78 .................................. 13 78 13 80 1906 október Oktober 13 44 13 46 ... .............. Tengeri — Mais ____________ .. ........ W 99 .............................................. 1906 május ................... Mai................................ 1906 julius................... Juli .......................... .... 13 82 13 90 13 82 ..................... ...................... 13 96 .......................... ................................... .. ... 13 82 13 98 13 84 14 — 13 82 13 84...................... ... ................................­13 80 13 82 Zah — Hafer - ____ _______ 1906 április ................. April... ... ... ... ... ... 14 84 14 82 14 92 14 84 ................................... 14 82 14 84 14 78 14 80 W 99 ..........................— — • -.......................................— 1906 október .. ........ Oktober........ ............. ......................................................................­................ Káposztarepcze —- Kohlreps ............. 1906 augusztus.. _ ... August 27 70 gekündigter 27 90 Waare v«rg — —­— c) HatjíipisSölHSt Felmondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In efallme Schlüsse. Magyar bnxa — Ung. Weizen ............ ... Rozs — Roggen Zab — Hafer.. .....................................................­...................­XSuza — Weizen Tengeri — Mais d) Leszái« &áposztarepcze — Kohlrep s ............. a©!® árfolyamok. — UguidaMonskurse. Magyar fen*« — Ungarischer Weizen ................ ........ ... _ Rozs — Roggen ................. ................................... ........................------­Zab Hafér ..........................-.........................-................--......­-----­ü8H®a — Weizen Tengeri — Mais.............. ** II. k ive Waare. Káposztarepcae — Mohlrep s ... ... ..................................— gramm. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. észání. — Kartoffeln, effekt Preise netto Casse per 100 Kilo Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienend« Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ......... ... ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ... ... ... ... .... ... Erdélyi — Siebenbürger ........ ............. Bánsági — Banater.. ............... ............ Pesti — Pester .... ...................... -............ Fehér — Weiss j Rózsa — Rosa | Sárga — Oelh Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló burgonya Fiír landwirthschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln ik. — Diverse Proei Dunántúli — Transdanubische.. ............ ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ........ ............................. Erdélyi — Siebenbürger ... ............ ... .... Bánsági — Banater ..................... .........- ­’uete. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa \ Sárga — Gxlb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 4 20—4 60 4 20—4 60 4 40—4 80 4 20—4 60 4 60—5 00 4 20—4 40 m. 5 20—5 60 5 20-5 60 5 40—5 80 5 20—5 60 5 80—6 20 5 20—5 60 Különféle 4 80—5 20 4 80—5 20 5 00-5 40 4 80—5 20 5 20—5 60 4 80—5 20 terménye 3 40—3 80 3 40—3 80 3 40—3 80 3 40—3 80 3 80—4 20 3 40-3 80 — — _ _- ' t •" Xéoxáru — JEffective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult —- Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Származás, nem és m i n if 8 é g Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó . „A . ... franco Fass, netto Tara kg.-kent fi>isznózsir .............. Schweinefett ... Budapesti .......................................... Budapester...................................... Vidéki. ... ....................................... Landfett............................................. 144 — 145 — .............................-----­-- — — ­........­100 kg.-kéut Szalonna .............. SpeeK.. ...... I 1 I tfagyar légenszáritott vidéki ............. Landspeck, ung. luftgetrocknet........ Városi légenszáritott á drbos . ......- Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. tí n n — — n n 3 n füstölt ................................................ geräuchert ................................. — 124 — 128 — 126 - 130 —-------------­-------------­Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént Szilva— Pflaumen ................... ... Boszniai, 1905. szokványminőség. ___ bosnische, 1905. Usance-Qualität.................. „ „ 100 drbos. ............................... „ „ 100 Stück .... ... ... 85 „ ...................... ... „ „ $5 „ Szerbiai, 1905. szokványmiaőség- ___ serbische, 1905. Usance-Qualität-------------­* „ 100 drbos... ...................................... „ „ 100 Stüsik ............................... » tt 85 „ — — — — Tt n 80 n — — --­— — ' ............................- — 29 50 34 — 39 — 25 50 30 ­35 ­30 ­34 5C 39 50 26 — 30 50 35 50-----­— — — — _ _ ingyen hordó im 1™-ként franco Fass, netto Tara Kg--Rent Szilvaiz.............. i’Oatimeciaiii)! Szlavóniai 1905 ............................ ... slavonisches 1905 ............................ ... Szerbiai... 1905................................... serbisches. 1905 ............................. 29 50 25 50 30 — 26 50-- T“-----­1QP kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: BSeremag KXeesaaten A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1905. évi.... ......... Luzerner ungarische 1905................ Lóhere aprószemű 1905. évi... ........ Rothklee kleinkörnig 1905. ... — — „ középszemíí 1905. évi ............. „ mittelkömig 1905. ... ... — „ n&gyszeinü 1905. évi ........... „ grobkörnig 1905. ... ........ IV. Hajózási fftawai*slij. — Sei mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardijtétel — fillérrel magasabb. — Mach Győr ist hiffsfracht. rstehen sich per 100 Kill der Frachtsatz um — I 96 - 96 — HO — 118 — gramm inclus Teller höher. 110 — 106 — 120 — 126 ­ive Transport Steuer und Assecuranz. Frachtsät ze von Heller — bis Heller. Pancsova Újvidék Bezdán Kalocsa D.-Földvár Szentes Szeged Zenta Titel Mitrovicz Temesvár N.- Becskerek1"511 9“

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom