A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1906, január-március (43. évfolyam, 1-75. szám)
1906-02-01 / 26. szám
Á BUDAPESTI ÁRÚ- És ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA ¥ 1- »Tiszavidéki busa“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés Tármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy Kun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmejjryei búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. ,,5'estvidélt! bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pllis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a bial, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági lm*»“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának a mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bíiesltai búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. ty-í 1. „Tiszavidéki árp»“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felső ttiag;yarorszäg;i árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti varmegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „ttnm&ntnll £rpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és Na országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ■fclf Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva. Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gőmör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya, i,Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Soit-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya" alatt értetik a Klrályhágóntúü megyékben termelt burgocya.-k 1. Unter „Thelssweixen“ Ist solcher Welzen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comitate Békés, sowie In den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder In dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Welzeu Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Welzen“ ist solcher Welzen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comitate Pest-PillsSolt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder In dessen Nachbargebieten geerntet wurde. „ 4. Unter „Banater Welzen“ ist solcher Welzen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des In den Comltaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „B&csbaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Welzens entspricht und welcher im genanniüa Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. y.) i. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus .'am Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische ft erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten recht* der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche Im genannten Gebiete oder In dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannblsflhe «erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der In dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. ■i. M. Kartonéin. Unter „Transdanublsohe Kartoffeln*' sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abaui-Toma, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in des Comltaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pills- Solt-Kis-Kun Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok goernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln nt verstehen. Unter „8lebenbDrger Kartoffeln“ sind die In den Comltaten Jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln su verstehen. XLIII. évfolyam. Budapest, Í906. február 1. (csütörtök). 26. szám. időjárás \ H7Än_,„hxn Witterung / szep scüon Vízállás reggel 7 órakor I , 11fi rJ Wasser stand 7 Uhr Früh / >m Hőmérő reggel 7 órakor l i o c Thermometer 7 Uhr Früh / ' Légsúlymérő reggel 7 órakor \ Barometer um 7 Uhr Früh j Előfizetési árak évenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva __________________ » 28.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában _____________— > 32.— Külföldre .............................................» 44.— Earves Déldánv 2« f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- ós vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. * Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u, Feiertage täglich» Pränumerations-Preise jährlich s Loco Secretariat der Börse _______K 24.— Ins Haus gestellt— ______________> 28.— Per Post für Ungarn und Österreich .............................................> 32.— Für das Ausland— __...________» 44.— Einzelne Bxemplare 20 H. r A) Árutőzsde* — Waarenbörse. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. GäillOnan©ltSlfi©k« —- Getreide, Preise netto Casse per 100 Kilogramm. a) Síésjeárű. — EffeeHve Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qitalit&tstjeuicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weisen 73 74 75 76 77 78 79 SO 81 82 , Tiszavidéki _________ Theiss- ... ........ ... ... ... Fejérmegyei................. Com. Fejér ........................ Pestvidéki ... ............ Pester Boden ....... ... ... Bánsági.... ... ... ... ... Banater........... ................. 'Bácskai ... ... ... ... Bácskaer ........ ... ... ... ... Szerb .................. ... ... Serbischer ........................ Román ............. ........ Rumänischer.. ................... Bolgár... ... . ... ... ... Bulgarischer... ................----------16 20 16 40 16 50 16 60 16 65 16 50 16 70 16 85 16 70 17 16 95 16 65 16 85 17 05 17 15 17 17 20 17 30 17 05 16 85 16 85 16 90 17 15 17 30 17 15 17 15 17 25 17 40 17 15 17 — 17 17 05 17 40 17 45 17 30 17 35 17 40 17 65 17 45 17 35 17 25 17 50 17 80 17 65 17 60 17 65 17 55 17 40 17 30 17 95 17 70 17 65 17 80 17 45 18 05 17 75----------SÄ«*« — Roggen. .......................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer .... ........ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ................... .. Príma ... ... ................... Középminőségű — .. _ ... Mittel .................................. 13 50 13 30 13 70 13 45 Elsőrendű ..................... Prima .............................. Közópminőségű - ............ Mittel— ............................ 15 50 15 30 15 70 15 40 .Árpa — «erste ................. ........ . Takarmány, elsőrendű ....... Futtér, Prima........................ „ másodrendű ... „ Sekunda ... ... ... ... j Sörfőzésre tiszavidéki ........ Brauer, Theiss..................... „ felsőmagyar. ... „ Oberungar................. ' „ dunántuli ... ... n Transdanub .............. 14 50 14 20 14 80 14 50 Tengeri — Mals .. ........... Magyar, új ............ ........ Ungar., neu........................ Román v. bolgár, ó ... _ Rumän. o. bulgar., alt....... Szerb ............. ... .... ... — Serbisch ....................... ... Cinquantin ... ......... ... Cinquantin ............. ... ... Fehér... ............ ... ... Weisser............ .............. 13 65 13 90 Repcze — Rei»s ... ......... Terminwaare. Káposztarepcze .................. Kohlr Réparepcze — ................... Rübse 3DS--------------Itőles — Sitrse . ... ........ ........ b) Hatái Ndöre. n ............................. Határidő — Termin Délutáni i óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Ntiohi.iittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Magyar bnza — Ung. Weizen ............. 1906 április ... ............. April...... ... ............--------------------------*Snza — Weizen »» « ................. « rt ................. 1906 április ................... A 1906 május .................. IV 1906 október ................ Oh pril........... ................. 17 02 17 — 17 04 16 94 .... ....... ........... 16 94 16 80 16 96 16 82 17 04 17 06 17 04 16 84 17 06 16 86 16 82 16 84 16 78 16 80 ....................... ... 16 84 16 82 16 84 ........................................ Közs — Roggen ... ... ... . 1906 április ................... A 13 88 13 90 13 84 ........... 13 80 13 84 13 90 13 92.. ................................................ 13 90 13 92 1906 október ... .... ... Oktober Tengeri — ülals ............................ ... .... n rt — ..............—-.........- — 1906 május ................... Mai................................ 1906 julius ... ............. Juli................................ 13 90 13 92 13 84 ... .................. ............. 13 84 13 86 13 92 13 94 ................... .............................. 13 90 13 92 Zab — Hafer ...... ................... .................. 1906 április ................... April........................... 14 86 14 90 14 84 .. ................................... 14 82 14 84 14 90 ................................................................. 14 88 14 90 ............................... 1906 október ............. Oktober 12 54 12 S 6 . .................. XipoMtarepcze — Kohlreps ............. 1906 augusztus ... ... August 27 80 gekündigter 28 — Waare vsrg — — eltffort ........ ................................... n) Matás»id«ÍB*e. Felmondott árokban alt kötések. — Termtnwaare. Tn efallme Schlüsse. Magyar bnza — Ung. Weizen ... ..........—.................................... ... Rozs — Roggen . .«Itttotfu. »W'i Zab — Hat Bnxa — Weizen ............................. .... ... ...........- ~- ........................- — Tengeri — Mais ............. ................ ... d) Leszámoló árfolyamok« —Liquida timiskurse. káposztarepcze — Kohlrepe ....... ....................................... .............. Magyar bnza — Ungarischer Weizess ....................... ........-----Rozs — ROgf--------Zab — Hai — ...............-------Buia — Weizen ... ... ... . . ... Tengeri — Mais ** II. Burgoi ive Waare. Káposztarepcie — Kohlrep s ..........- ........ ....................... gramm. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. nyap készárú. — Kartoffeln, efekt Preise netto Casse per 100 Kilo Fxnberi táplálkozásra szolgáié burgonya Für menschliche Nahrung dienend« Kartoffeln, Dunántúli — Transdanubische.. ................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ............ ... ................... Erdélyi — Siebenbürger ......... ............. Bánsági — Banater. ............ ...... Pesti — Pester ........ ... ........ .................. Fehé — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáié burgonya Für landwirthschaffliehe und industrielle Zweclee dienende Kartoffeln ik. — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische .............. ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ..................................... Erdélyi — Siebenbürger ---------- --------Bánsági — Banater ................................... Pesti — Pester ............. .... ....................... uete. Fehér — Weiss \ Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 4 20—4 60 4 20—4 60 4 40—4 80 4 20—4 60 4 60—5 00 4 20—4 40 in. 5 20—5 60 5 20-5 60 5 40—5 80 5 20—5 60 5 80—6 20 5 20—5 60 különféle 4 80—5 20 4 80—5 20 5 00-5 40 4 80—5 20 5 20—5 60 4 80—5 20 terményt 3 40-3 80 3 40—3 80 3 40—3 80 3 40—3 80 3 80—4 20 3 40—3 80 — — — — Készáru — J&ffective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare franÄ,S Tara 100 k*"ként Iftisznézsir.............. Schweinefett ........ Budapesti. Vidéki. ... Budapester Landfett 143 — 144 —-----— — ............................. .100 kg.-ként Szalonna ....... ........ Specfe...................... Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeck, ung. luftgetrocknet........ Városi légenszáritott 4 drbos ............ Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. rt v 3 » — —- » n ^ n Füstölt................................................ geräuchert ...................................... 122 — 127 — 124 - 128 ----------.................. Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént Szilva........................ PBannen ............ Boszniai, 1905. szokványminőség. ... bosnische, 1905. Usance-Qualität. ....... „ „ 100 drbos .................. „ „ 100 Stück .............. 85 „ ................... „ „ 85 „ ............. Szerbiai, 1905. szokványminöség ....... serbische, 1905. Usance-Qualität— „ „ 100 drbos ................... „ „ 100 Stiiek ............ » n 85 „ --... ...---- „ „ 8ö „ ------... 29 50 34 — 39 — 25 50 30 35 — 30 34 50 39 50 26 — 30 50 35 50----------— ............. franco1Sj“ Tara 100 k^Mnt Szilvái* Pflaume Szlavóniai 1( Szerbiai .. 1 305 slavonisches serbisches. 1905 29 50 25 50 30 — 26 50 _ _ _ nm«2> ........ 305........................ .......... 1905 ............................. 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: iieremag WJeesaaten ....... A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1905. évi ............. Luzerner ungarische 1905................ Lóhere aprószemü 1905. évi ........ ... Rothklee kleinkörnig 1905_____— „ középszemü 1905. évi ............. „ mittelkömig 1905................ „ nagyszemű 1905. évi ............. „ grobkörnig 1905. ... ........ IV. Hajózási fcsvardij. — Se mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve fiffirb« a fuvardijtétel — fillérrel magasabb. — Mavh Győr ist hiffsfraeht. stehen sich per 100 Kilo der Frachtsatz- um — I 96 — 96 - 110 — 118 — gramm inclus Teller h'~'her. 110 — 106 — 120 — 126 — ive Transport Steuer und Assecuranz. Fracht?,iit ze von Heller — bis Heller. Pancsova Újvidék Bezdán Kalocsa D.-Földvár Szentes Szeged Zenta Titel Mitrovicz Temesvár N.-Becskerek
