A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1906, január-március (43. évfolyam, 1-75. szám)

1906-01-02 / 1. szám

A,BUDAPESTI ÁRÚ-és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LATJA ¥ 1- „Tidíoíltlíkl bnza“ alatt oly buja értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés Tármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- S*olnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmeiryel bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. ,.I‘CNtvlil<!kl búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a bial, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „BAiisflgl bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „íiáoskiti búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. Jf) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. ,.Fel»<i:ua3ryaror<>z:t£-i árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben él Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 3. ..isuuftntnli ftrj a“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak • Duna, a Dráva és aa országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. it Jf Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya" alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya" alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Patti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Sort-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-SzSriny megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termeit burgoaya. •k 1- Unter „Thelssneizen“ ist solcher Welzen au verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des lm Comltate Békés, sowie In den Theilen links der Theiss der Comltate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder ia dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comltate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comltate Pest-Pllto- Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder In dessea Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Welzen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bftcskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comltate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. *) 1. Unter „TlieiNHgemte“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich TyPus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maroa und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche Im genannten Gebiete oder 1b dessea Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Obernngariaebe Gerste“ Ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der In den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche Im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanublsche Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Thefle Ungarns gefechBten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. •fr M. Kartoffeln. Unter „Transdanublsohe Kartoffeln“ sind die In den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarlaohe Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln" sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln" sind die In den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die In den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „8lebenbllrger Kartoffeln" sind die In den Comitaten Jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehe«. XLIIL évfolyam. Budapest, 1906. január 2. (kedd). 1. szám. wfuerung } hó~Scl™e Vízállás reggel 7 órakor 1 . a Wasserstand 7 Uhr Früh J + ' lm Hőmérő reggel 7 órakor \ ,, p a Thermometer 7 Uhr Früh j Lógsúlymérő reggel 7 órakor \ ,;77 ^ Barometer um 7 Uhr Früh / ™ Előfizetési árak óvenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva __________________ » S8.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában— __________— » 3S.— Külföldre...................................... ..... » 44.— Esryes példány so f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- óa vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse _______ K 84.— Ins Haus gestellt.. ... _________> 28.— Per Post für Ungarn und Öster­reich . ........................................ > 32.— Für das Ausland.. ... __________» 44.— Einzelne Exemplare 20 H. V " ' ' 4^ Árutőzsde. — WaarenbÖrse. Árak készpénzben 100 MlograaftUUUHtlfl’.•> I* GsibonSilßfiTlftSlClc« Grßtl ßi/fle. Preise netto Casse per 100 Kilogramm,. Q fl a) Készárú. — JEffektive Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban - Qualitätsgemcht per Hektoliter in Kilogrammen Busa — Weizen 73 74 75 í 76 77 78 79 80 81 82 , Tiszavidéki................Theiss.. ... ...................... — — Fejérmegyei ................. Com. Fejér........................ * j Pestvidéki ... ............ Pester Boden ............- ... Bánsági... ........ ... ... Banater ... ... ... ............ ' Bácskai...................... . Bácskaer............................. Szerb ..." ... ... _______ Serbischer ........................ Román ....................... Rumänischer................ ... Bolgár.. ........................... Bulgarischer...................... 15 60 15 70 16 15 16 35 16 45 16 55 16 60 16 45 16 65 16 80 16 65 16 95 16 90 16 60 16 80 17 — 17 10 16 95 17 15 17 25 17 — 16 80 16 80 16 85 17 10 IT 25 17 10 17 10 17 20 17 35 17 10 16 95 16 95 17 - 17 35 17 40 17 25 17 30 17 35 17 60 17 35 17 25 17 15 17 40 17 55 17 70 17 55 17 50 17 55 17 75 17 50 17 35 17 25 17 90 17 60 17 60 17 75 17 40 18 — 17 70-----­-----­Rojüs — Koggen.. ...................... • Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer.. .................. ....... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ... ... ........ ....... Prima ................................... Középminőségü ... ... _ ... Mittel ... —........................... 13 60 13 40 13 80 13 55 Elsőrendű ... ................ Prima............ ... ............. Középminőségü .. ............. Mittel— ... ... ... ........... 14 70 14 50 14 90 14 60 Árpa — «erste... ... _______ ... , Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima................. ... „ másodrendű .. „ Sekunda ........ ... ... ★)' Sörfőzésre tiszavidéki ........ Brauer, Theiss.. ... ... ... ... „ felsőmagyar. ... „ Oberungar ................. ‘ „ dunántuli ........ „ Transdanub.... ........ 14 25 13 55 14 55 14 05 Tengeri — Mais. ........................ Magyar, új ........................ Ungar., neu....................... Román v. bolgár, ó ........ Rumän. o. bulgar., alt........ Cinquantin ... ................... Cinquantin ................. ... 13 ­13 50 Repcze — Reps . ...................- Terminwaare. Káposztarepcze Réparepcze .................. Kohlreps-..........................-----­-----­Köles — Slirse ... ............. ........ fr) Hatá ridöre. ­Rübsen ... ... ... ............ Határidő — Termin Délutáni 1 Aráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags/ zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefitUenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb ár­folyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Ztcischenkurse Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Magvar bnza — T'nsr. Weizen ............. 1906 április ............. ... April.............................-----­-----­-----­----­Bnza — Welzen ... __________________ 1906 április ............ ... April.......................-­17 16 17 18 17 12 17 20 17 18 ............. 17 16 16 76 17 18 16 80 17 12 17 14 17 10 17 12 ............................. 17 12 16 72 17 14 16 74 1906 október. ... ........ Oktober 16 78 16 so ................................. 16 74 16 72 Rozs — Roggen 1906 14 14 14 18 _________________________ 14 16 14 18 14 14 14 16 14 12 14 14­W M .................. .... 1906 október .............. Oktober ........................ Tengeri — Mais 1906 mnfi M T 13 60 13 66 13 62 13 SO 13 78 13 82 13 62 13 76 13 64 13 78 13 6C 13 56 13 58 ...................................... 13 58 13 60 13 76 ............................. “ **’ “■* “ Zab — Hafer ...... 1 14 32 14 Í6 .................................................. 14 32 14 34 14 32 14 30 14 34 ...................................... 14 32 14 34 Káposztarepcze — Kohlreps ............ 11 v — ....... 27 40 27 Í5" s. 27 75 gekündigter 27 85 Waare verg — —i. — . ... r.) Határidőre. Felmondott árakban előfordult kötések. — Termínwaare. In efallene Schlüsse. i Magyar bnza — Ung. Welzen Rozs — Roggen Zab — Hat er......................... .................. .........-........ Bnza — Weizen ... _______________ Tengeri — Hais d) Leszán Káposztarepcze — Kohlreps ............ .........................- — toló árfolyamok. — Liquidationskurse. Magyar bnza — Ungarischer Weizen ...... ............ _. ...-----­Rozs — Roggen ........................................................................ — — Zab — Hafer ...........................................................................-----­Bnza — Weizen ... ____ _________ ____ . Tengeri — Mais ** 11. Burgoi ive Waare. Káposztarepcze — Kohlrep 8 ........ ... ... -.......................... gramm. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. iya, készárú. — Kartoffeln, efekt Preise netto Casse per 100 Kilo Emberi táplálkozásra szolgáié burgonya Pär menschliche Nahrung dianende Kartoffeln Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa ] Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló burgonya Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln sk. — Diverse Prod Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Dunántúli — Transdanub Felsőmagyarországi — 0 Nyírségi — Nyirer ... ... Erdélyi — Siebenbürger Bánsági — Banater... ... Pesti — Pester ... ... ... ische ............ ........ berungarische ... ... 4 00—4 40 4 00-4 40 4 20-4 60 4 00—4 40 4 40-4 80 4 00—4 40 in. 5 00—5 40 5 00—5 40 5 20—5 60 5 00—5 40 6 60—6 00 5 00—5 40 Különféle 4 60-5 00 4 60—5 00 4 80-5 20 4 60—5 00 5 00-5 40 4 60—5 00 terménye Dunántúli — Transdanub Felsőmagyarországi — 0 Nyírségi — Nyirer ........ Erdélyi — Siebenbürger Bánsági — Banater ........ Pesti — Pester ............. uete. ische ...................... berungarische ........ 3 00—3 40 3 00—3 40 3 00—3 40 3 00—3 40 3 40—3 80 3 00-3 40 — — — — — ­..................... Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vor gefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare franco?a?8,hn°ertto Tara 100 k"‘ként Disznózsír .............. Schweinefett ........ Bndanfisti Rndanfist.fir 141 — 142 —-----­— — Vidél ri Landfe tt ........-.................. 100 kg.-ként Szalonna .............. Magyar légenszáritott vidéki.. ........... Landspeck, ung. luftgetrocknet-----­Városi légenszáritott 4 drbos ............ Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. „ „ 3 „ _ _ „ „3 ,, 112 - 120 ­114 - 122 — .............................-----­-----­Speck.. Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént 29 25 33 25 37 50 25 50 29 25 33 50 30 — 34 — 38 — 26 — 30 - 34 — — —-----­■ 100 dr . . - 85 „ 100 Sttic k — ............. í Szilva ___ . 85 . 85 „ ............. ingyen hordó . franco Fass, netto Tara kg.-ként Szilvaiz Pflaume Szlavóniai lí Szerbiai... lí *05 slavonisches serbisches . 1905 28 50 25 — 29 — 26 —-----­-----­nmns ........ K)5................................... 1905 ............................. 100 kg.-ként Díjtételek üllértöl—fillérig: Heremag Kleesaaten ........ . A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1905. évi.. Lóhere aprószemü 1905. évi. ........... Luzemer ungarische 1905 ................ Rothklee kleinkörnig 1905 ................ 96 — 94 — 108 — 118 — gramm inclus reller höher. 108 — 104 — 116 — 124 — ’ve Transport .......................— Frachtsät ze von Heller „ nagyszemű 1905. évL ............ „ grobkörnig 1905. ............. IV. Hajózási fuvardij. — Se mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardíjtétel — fillérrel magasabb. — Nach Oyőr ist hiffsfracht. ■stehen sich per 100 Kilo der Frachtsatz um — t »teuer und Assecuranz. — bis Heller. Pancsova Újvidék Bezdán Kalocsa D.-Földvár Szentes Szeged Zenta Titel Mitrovicz Temesvár j N.- Becskerek

Next

/
Oldalképek
Tartalom