A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1905, október-december (42. évfolyam, 223-295. szám)
1905-10-07 / 228. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA ¥ 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés Tármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmemrei biina“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pegtvldélti búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai búza-' alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. ) 1. „Tiszavidéki ftrjtu“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mély a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Uunáutnli árj a" alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, > Dráva és as országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpáit átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyirségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. ,,Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Király hágón túli megyékben termelt burgonya. 1. Unter „Thefsswelzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie In den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. . ............................ „ ,, 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden.Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-PiliaSolt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ................ , 4. Unter „Banater Wetzen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. xi i Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Msros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ........................ _ . . . . . _ . ... . 2. Unter „Oberungarische «erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbiscbe Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. •árit. Kartoffeln. Unter „Transdanublsohe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad. Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürger Kartoffeln“ sind die In den Comitaten ienselts des Királyhágó geernteten Kartoffeln su verstehen. XL1I. évfolyam. Budapest, 1905. október 7. (szombat). 228. szám. wftternng } széP~scMn Vízállás reggel 7 órakor 1 1Aa <* Wasserstand 7 Uhr Früh / m Hőmérő reggel 7 órakor \ , 0 0 Tfiermoraater 7 Uhr Früh / ' Légsúlymérő reggel 7 órakor \ Barometer um 7 Uhr Früh / "n Előfizetési árak évenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva ________________» 38.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában ________________» 32.— Külföldre ___________________— » 44.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- ós vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich : Loco Secretariat der Börse ,. K 2-*. Ins Haus gestellt ________________ » 28.— Per Post für Ungarn und Österreich ..........................__ .............» 32.— Für das Ausland _________... ... > 44.— Einzelne Exemplare 20 H. r A) Árutőzsde. — Waarenbörse. Arak készpénzben 100 kilogrammonként. ÖafaonanCmíielt» Getreide. Preise netto Casse per 100 Kilogramm. a) Készáru* — JBffective Waare, A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgemcht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 , Tiszavidéki.. .............. Theiss.. ... ... ... ... ... ... Fejérmegyei.................. Com. Fejér ... .................... Pestvidéki .................... Pester Boden .................... Bánsági ......................... Banater _ ... .................... ' Bácskai ............. ... .... Bácskaer............................... Szerb ... ... ... ... ... ... Serbischer .................... Komán ............ ... ... Rumänischer...................... Bolgár---------------------- Bulgarischer........ ............. 16 15 15 95 16 05 15 40 16 35 16 15 16 35 15 50 16 35 16 10 16 30 16 40 16 55 16 45 16 65 16 65 16 45 16 30 16 30 16 35 16 50 16 70 16 60 16 60 16 70 16 75 16 55 16 45 16 45 16 50 16 75 16 85 16 75 16 80 16 85 17 16 65 16 60 16 50 16 75 17 — 16 90 16 85 16 90 16 70 16 70 16 60 17 10 16 95 16 95 16 90 16 85 17 25 17 15----------Rozs — Roggen ....... ....... ........ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Arfoiyam — Kurs iüab — Hafer ....................... ....... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ... ... ........ - ... Prima ..................................... Középminőségü ....... ... ... Mittel ................................... 12 95 12 70 13 10 12 90 Elsőrendű ... Középminőségí .. ........ ... Prima .. ... .............. 13 — 12 80 13 60 13 - ---------------< i. _______ Mittel— .............................. • Árpa — «erste. . ........ ... ... ... , Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima ......................... „ másodrendű .. „ Sekunda ............ ... ★) Sörfőzésre tiszavidéki... ... Brauer, Theiss ........................ „ felsőmagyar. ... „ Oberungar .................. ' „ dunántuli ......... „ Transdanub .......____ 12 75 12 50 13 — 12 70 Tengeri — Mais. ......................... Magyar ......... ... .............. Ungar................................... Román v. bolgár ------... Rumän. o. bulgar.................. Szerb... ... .. .............. — Serbisch .. ... ... ... ____ Cinquantin .......................... Cinquantin ......................... Fehér ............................... Weisser............................... 16 80 17 Repcze — Reps ...................... ... Káposztarepcze.................... Kohlr Rénareiicze ... __ . . ... ... Rübse >ps----------Köles — Hirse b) Hatá ridöre. - Tevminwaare. Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen «orgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb ér- folyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú —Waare pénz — Geld árú — Waare Magyar bnza — Ung. Weizen .............. 1905 október. .............. Oktober--------------------liuza — Weizen ........................ ... 16 04 16 06 15 98 16 16 76 16 78 16 68 16 04 ......... — ......... 16 — 16 70 16 02 16 72 — - .............................. _ _ __ _ 1906 A 70 .............. Rozs — Roggen 13 — 13 02 12 98 13 13 64 13 62 13 70 13 04 ................13 — 13 62 13 02 13 64----------1906 62 ............................... .............. Tengeri — Mais .................... 13 30 13 32 ................----------1906 Sí 13 34 13 36 13 30 99 W ........................................... Xab — Hafer 1905 október ................. Oktober 1906 április... ... ... ... April... 13 04 13 02 13 14 13 08 13 10 .............. 13 14 13 32 ..................................................... 13 12 13 28 13 14 13 30-----— — 99 M ................................................ káposztarepcze — Kohlreps .............. 99 99 .............. 1 Qflfí A 24 40 gekündigter 24 60 Waare vorg — — — — c) Határidőre. Felmondott; árukban előfordult kötések. — Tevminwaare. In efallene Schlüsse. Rozs — Roggen Zab Hnza — Weizen Tengeri — Mais d) Leszán Káposztarepcze — Kohlrep % .............. toló árfolyamok. Liquidati onsknr.se. Magyar bnza — Ungarischer Weizen .............. ..............-----Rozs — Roggen.. ................. ... .................................... 12 98 12 98 Bnza — Weizen ....................... Árak készpénzben 100 kllogr&m 15 96 Tengeri — M *+ II. Bún * cs Waare. Káposztarepcse — Kohlrep gramm. monként. jonya, készárú. — Kartoffeln, effekt Preise netto Casse per 100 Kilo Emberi táplálkozásra szolgáló bnrgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és Ipari czélokra szolgáló bnrgonya Für landwirthschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln :k. — Diverse Prod Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Dunántúli — Transdanub Felsőmagyarországi — 0 Nyírségi — Nyirer ... ... Erdélyi — Siebenbürger Bánsági — Banater... ... Pesti — Pester ... .... .... ische ........................ lerungarische ........ 4 00—4 40 4 00-4 40 4 20—4 60 4 00—4 40 4 40-4 80 4 00—4 40 m. 4 80-5 20 4 80-5 20 5 00—5 40 4 80—5 20 5 20-5 60 4 80—5 20 Különféle 4 80—5 20 4 80—5 20 5 00-5 40 4 80—5 20 5 20-5 60 4 80—5 20 terménye Dunántúli — Transdanub Felsőmagyarországi — 0 Nyirségi — Nyirer ........ Erdélyi — Siebenbürger Bánsági — Banater ........ Pesti — Pester ... ....... uete. ische ........................ berungarische ........ 3 00—3 40 3 00-3 40 3 00—3 40 3 00-3 40 3 40—3 80 3 00—3 40 — — — _ Készáru — JEffective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó 10(), .. franco Fass, netto Tara 100 kf' kent Disznózsír............... Schweinefett... 156 — 157 — — — ................... Vidéki. ... ................... ... ............... Landfc 100 kg.-ként Magyar légenszáritott vidéki... ........ Landspeck, ung. luftgetrocknet....... Városi légenszáritott 4 drbos.. ... ... Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. * » 3 » ......... v * 3 „ Füstölt- ... ........................ ... .. geräuchert ......................................... 139 — 142 — 140 — 143 —----------................... Szalonna ____ ... ... í ................... Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént Szilva... ... ... .... ... Pflanmea ... ......... 17 — 19 — 14 — 17 — 18 — 20 — 15 — 18 — — —-----* 100 dl „ „ 100 Stück ............. ae. — — ........... yy n ' r> — — — - - - n v n — — — Szerbiai, 1904. szokványminőség ....... serbische, 1904. Usance-Qualität......... „ „ 100 drbos .................... „ „ 100 Stück ............. 85 •„ ............ .. „ „ 85 „ ... ........ — franco FyaTs,hnetdtÖ Tara 100 kg.-ként Szilvaiz Pflaume Szlavóniai 15 Szerbiai .. 1Í )04 slavonischee serbisches-. 190-4 28 — 24 — 29 — 24 50---------------is ni tis K)4 ..................... ........ 1904 ............................... ........................ 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig : Heremag Kleesaaten ............ A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1905. évi .. ... ... Luzerner ungarische 1905.................... Lóhere aprószemü 1905. évi. . ... Rothklee kleinkörnig 1905. ... ........... „ középszemü 1905. évi . ........... „ mittelkörnig 1905....................... „ nagyszemü 1905. évi ................... „ grobkörnig 1905. ... ........... IV. Hajózási fuvardíj az lfÄS*Äso'1' — mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardijtétel 20 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist 98 — 96 - 108 — 120 — der vom 25. bia orgefallenen Schl gramm inclus Teller höher. 108 — 100 — 112 — 130 30. September üsse. ive Transport------------................... tfsfracht *uf Grun* ■stehen sich per 100 Kilo der Frachtsatz um 20 I Steuer und Assecuranz. Frachtsätze von Heller — bis'. Heller. Pancsova Újvidék Bezdán 50—52 46-48 38-40 Kalocsa 34—36 D.-Földvár Szentes 32—34 64—68 Szeged 54-58 Zenta 50—54 Titel 48-50 Mitrovicz 64—66 Temesvár N.- Becskerek - 64-68 ,
