A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1905, október-december (42. évfolyam, 223-295. szám)
1905-10-06 / 227. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. ¥ 1- „Tiszavidéki traza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérme«ryel bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kls-Kun vármegyében — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termált búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „BAnsAgl l>u 7M" alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai busa“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. ) 1. „Tiszavidéki »ri»a“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „FelsőuiaffyarorszAgi íirpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunüntnli Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. if Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya" alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zőlyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Klrályhágóntúll meirvókben termelt burronv*. 1. Unter „Theissweizen“ Ist solcher Welzen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie In des Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher Im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Plll»- Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Welzen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „B&cskaer Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ■*) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maro» und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder In dessen. Nachbargebieten geerntet wurde. , 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannblsche Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. •kM. Kartoffeln. Unter „Tranadanublsche Kartoffeln“ sind die In den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln" sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Slebenbllrger Kartoffeln“ sind die In den Comitaten ienaeits des Királyhágó geernteten Kartoffeln iu verstehen. XUI. évfolyam. Budapest, 1905. október 6. (péntek). 227. szám. Witterung } «^p-scMn Vízállás reggel 7 órakor 1 , 1A!> <v Wasserstand 7 Uhr Früh / + Hőmérő reggel 7 órakor \ , , p „ Thermometer 7 Uhr Früh / Lógsűlymérő reggel 7 órakor \ 7ß, M Barometer um 7 Uhr Früh / ‘ Előfizetési árak évenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva _________-___— » £8.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában ___________________> 32.— Külföldre ____________-__________» 44.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preis' Jährlich : Loco Secretariat der Börse ____K 3s__ Ins Haus gestellt— ... ... ... ... > 28.— Per Post für Ungarn und Österreich . — ............................» 38.— Für das Ausland _____________» 44.—i Einzelne Exemplare 30 H. A) Árutőzsde. — Waareribörse. Arak készpénzben 100 kilogrammonként. G®llOllSlH©imÍ0k< Getreide. Preise netto C<isse per 100 Kilogramm. a) Készáru. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — (jualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 , Tiszavidéki.. ... ........ Theiss.. ... .......................... Fejérmegyei .................. Com. Fejér........ .............. * Pestvidéki ... ... ... ... Pester Boden ... ... .... ... Bánsági ........................ Banater ... .............. ........ ' Bácskai ......................... Bácskaer... ... .................... Szerb ... ... ... .... ... ... Serbischer .................... ... Román .................... ... Rumänischer............. ......... Bolgár... ........................ Bulgarischer.......................----------------------16 05 15 85 15 95 15 40 16 25 16 05 16 25 15 50 16 25 16 — 16 20 16 30 16 45 16 35 15 55 16 55 16 35 16 20 16 20 16 25 16 40 16 60 lß 50 16 50 16 60 16 65 16 45 16 35 16 35 16 40 16 65 16 75 16 65 16 70 16 75 16 90 16 55 16 50 16 40 16 65 16 90 16 80 16 75 16 80 16 60 16 60 16 50 17 — 16 85 16 85 16 80 16 75 17 15 17 05----------Rozs — Roggen _________ .... ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs — Hafer ... ... ................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ... ................. ....... Prima ..................................... Középminőségü ... ............. Mittel ..................................... 12 85 12 60 13 - 12 80 Zab Elsőrendű ........................ Prima .. ... ... ... ... ... ... Középminőségü .. ........... Mittel— -............................ 12 70 12 50 13 20 12 60 ---------------4 Árpa — Gerste ... ........ ............ , Takarmány, elsőrendű .. ... Futter, Prima ... .............. ... „ másodrendű .. „ Sekunda.................... *■)' Sörfőzésre tiszavidéki .. ... Brauer, Theiss ........................ „ felső magyar. ... „ Oberungar. .............. ' „ dunántuli ........ „ Transdanub............... 12 75 12 50 13 — 12 70 Tengeri — Mais. ... ............. Magyar ... ........ .............. Ungar............. ... .............. Román v. bolgár ------ ... Rumän. o. bulgar................ Szerb ____ ____ ... ....... Serbisch .. ......................... Cinquantin ......................... Cinquantin ...................... Fehér .................... ... ... .... Weisser........... ............. 16 80 17 eze — Steps minwaare. Káposztarepcze Réparepcze .................... Kohli •e ei ps ____ ... ..........----------Köles — Hirse ............................... b) Hatá ridöre. Rep — Tér .... ........ ... Rübs ......... .... - . ... ... Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bi* 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen norgefallenen' Schlüsse ohne ZwischenkuräH Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwi&chenkurse Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú —Waare Magyar bnza — Ung. Welzen ............ 1905 október ................. Oktober........................--------------------Búza — Welzen Okfnhfir 15 96 15 98 16 02 1 16 66 16 72 16 68 1 5 94 ________________ 15 96 16 66 15 98 16 68 15 92 15 96 15 94 ... 16 64 16 66 16 62 16 6 15 94 16 64 15 96 16 66 1906 A nril 6 70 ........ ........ ........ 4 ............................... w w ........................................... Rozs — Roggen 1905 október ................. Oktobei 1906 április — .............. April... 12 98 12 96 13 — 13 64 13 66 13 58 1 12 98 13 62 13 — 13 64 12 9 13 6< 3 ... . ... ....... ... .................................... 12 96 13 60 12 98 13 62 3 64 ... .................. ... ) .............. - ... -...................................... Tengeri — Mais 13 30 13 32 13 30 13 32 1906 M 13 30 13 36 13 32 13 3 3 ..................................................................... S 1 3 3 i i i • • i i i i • i i • • i • .. .....................-............ %«it> — Hafer 12 90 13 02 ........ 13 08 13 U 13 04 1 12 98 13 08 13 — 13 10 12 80 12 88 12 82 12 8 13 08 13 02 13 04 ... . 6 .............................. 12 84 13 06 12 86 13 08 1906 nril 3 12............................... Káposztarepcze — Kohlreps .............. M ff .............. 24 40 gekündigter 24 60 Waare vorg 1906 augusztus .............. August c) Határidőre. Feli nondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In efallene Schlüsse. Magyar bnza — Ilngr. Weizen. Rozs — Roggen Zab — Haf er .............................................. ... Buza — Weizen Tengeri — Maii d) Leszáll Káposztarepcze — Kohlreps .............. noló árfolyamok. — Liquidationskurse. Magyar búza — Ungarischer Welzen .................... .........-----Rozs — Roggen ........................ ........................................................... 12 98 12 98 lluza — Weizen 15 96 Tengeri — Mais ** H. Burgoi ive Waare. Káposztarepcze — Kohlreps ......... Preise gramm. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. nya, készárú. — Kartoffeln, effekt netto Casse per 100 Kilo Emberi táplálkozásra szolgáié burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische................ . ... Felsőmagyarországi — Oberungarische......... Nyírségi — Nyirer ............. ......................... Erdélyi — Siebenbürger ... ... ... .............. Bánsági — Banater .................... ............. Pesti — Pester ... ... ... ............................... Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló burgonya Für landwirthschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln k. — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische~ ... ............... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer .......................................... Erdélyi — Siebenbttrger ......................... ... Bánsági — Banater........................ . ......... ... Pesti — Pester ................................................ ucte. Fehér — IVeiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 4 00—4 40 4 00-4 40 4 20—4 60 4 00—4 40 4 40-4 80 4 00-4 40 in. 4 80-5 20 4 80-5 20 5 00—5 40 4 80-5 20 5 20—5 60 4 80-5 20 Különféle 4 80-5 20 4 80—5 20 5 00-5 40 4 80—5 20 5 20-5 60 4 80-5 20 terménye 3 00—3 40 3 00-3 40 3 00-3 40 3 00—3 40 3 40-3 80 3 00-3 40 — — Készáru — Effektive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó 1Q(). ... franco Fass, netto Tara luu Kg' Kent Disznózsír ............. Schweinefett ... 156 — 157 — — — — — Vidél ti Landfi >t,t 100 kg.-ként Magyar légenszáritott vidéki .............. Landspeck, ung. luftgetrocknet_ ... Városi légenszáritott 4 drbos ............. Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. » .„ 3 ,, ........ * * 3 „ Füstölt ..........................................._ ... geräuchert .................................... — 139 — 142 140 — 143 -------_ _ i Szalonna ____ ____ Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ónt Szilva ........ ... ....... Pflaumen .............. Boszniai, 1904. szokványminőség _ bosnische, 1904. Usance-Qualität......... 17 — 19 — 14 — 17 — 18 — 20 — 15 — 18 — —--------. . - 85 n ti *vw 85 .................... n n 85 „ ingyen hordó 1(X). ... franco Fass, netto Tara Kent Szilvaiz Pflaume Szlavóniai IS Szerbiai ~ lí )04 slavonisches serbisches 1904 28 — 24 — 29 — 24 50-----------nmns ........ *04 ........ ......................... 1904 ________________ 1(V) kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: Heremag Kleesaaten............. A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1905. évi ........... Luzerner ungarische 1905................. Lóhere aprószemü 1905. évi .............. Rothklee kleinkörnig 1905. .............. „ középszemü 1905. évi .............. „ mittelkörnig 1905................. „ nagyszemü 1905. évi .............. „ grobkörnig 1905............— • IV. Hajózási fuvardíj 12 lÄSrÄ.80’18 — SchiÁ minőnként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardijtétel 20 fillérrel magasabb. — Jíach Győr ist 98 — 96 — 108 — 120 — der vom 25. bis orgefallenen Schl gramm inclus Teller höher. 108 — 100 — 112 — 13C 30. September üsse. ive Transport-----------............................... ffsfrachtauf Grun* •stehen sich per 100 Kilc der Frachtsatz um 20 / Steuer und Assecuranz. Frachtsätze von Heller — bis] Heller. Pancsova Újvidék Bezdán 50—52 46-48 38-40 Kalocsa 34—36 D.-Földvár 32-34 Szentes 64—68 Szeged Zenta 54—58 50—54 Titel 48—50 Mitrovicz 64—66 Temesvár N.-Becskerek • Ya 64-68 |Vji|
