A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1905, október-december (42. évfolyam, 223-295. szám)
1905-10-05 / 226. szám
Ä BUDAPESTI ÁRÚ- És ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA if. 1. „Tiszavidéki bms“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés Tármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „I’ejérmesrycl búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „HAnsAgi bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a TorontáJ és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „R&csKai buxa“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termeit búzák átlagának s mely a nevezeti vagy ezekkel szomszédos területeken termett. )f) 1. ,,Tiszavidéki Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „FelstfiMagiryarorszílKi íirpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. S. .,l>nníinttiU ttrgia“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és u országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya" alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya. •ft 1. Unter „Theissnelzen“ Ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitato Békés, sowie In den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder io dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. «Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Welzens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ■*) 1. Unter „Tbeissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder In dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comltaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, TemeB und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Slebenbilrger Kartoffeln“ sind die In den Comitaten lenselts des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLII. évfolyam. Budapest, 1905, október 5. (csütörtök). 226. szám. Időjárás 1 a _afh8n Witterung / szep scnön Vízállás reggel 7 órakor \ . 17A Wasserstand 7 Uhr Früh j 'ro Hőmérő reggel 7 órakor \ i k r. 0 Thermometer 7 Uhr Früh / "1" ' Légsülymérő reggel 7 órakor | , Barometer um 7 Uhr Früh / ,m Előfizetési árak óvenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva __________________» Ü8.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában __________________» 32.— Külföldre _______________________» 44.— Effyes példány 20 f. AMTLICHES KÜRSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- ós vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise Jährlich : Loco Secretariat der Börse ...........K 24.-— Ins Haus gestellt— ........................» 28.— Per Post für Ungarn und Österreich _________________________ 32.— Für das Ausland ...........................__ > 44.— Einzelne Exemplare 2« H. r A) Árutőzsde. — Waarenbörse. Arak készpénzben 100 kilogrammonként. GsbOliaiieiííüíCk« (jrßt? C KÍC. Preise netto Gasse per 100 Kilogramm. a) Készárú. — Effeclive Wnare. * A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 1 Tiszavidéki.................... Theiss.. ... ... -................... Fejérmegyei .................. Com. Fejér.......................... Pestvidéki ... ... ... ... Pester Boden ......... ... ... Bánsági... ... ................. Banater ... ... ... ......... ... ' Bácskai ........... ... ... Bácskaer... ... ... ......... ... Szerb .............................. Serbischer .............. — ... Román ............. ... ... Rumänischer.. ......... ......... Bolgár... ................... . ... Bulgarischer......................... i 15 95 15 75 15 85 16 15 15 95 16 15 16 15 15 90 16 10 16 20 16 35 16 25 16 45 16 45 16 25 16 10 16 10 16 15 16 30 16 50 16 40 16 40 16 50 16 55 16 35 16 25 16 25 16 30 16 55 16 65 16 55 16 60 16 65 16 80 16 45 16 40 16 30 16 55 16 80 16 70 16 65 16 70 16 50 16 50 16 40 16 90 16 75 16 75 16 70 16 65 17 05 16 95-----Rozs — Roggen ............ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer...................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfoíyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ... ... ........ ... — Príma — .................... ........ Középminőségű ................ Mittel ................................ ... 12 85 12 60 13 — 12 80 Elsőrendű . .. ... ... ... Prima. ... ... ... ... ... _ Középminőségű.. ............. Mittel... ... ... ... ... ... ... 12 70 12 50 13 20 12 60 Árpa - «erste , Takarmány, elsőrendű.. ... Futter, Prima ....................... „ másodrendű .. „ Sekunda ........ ... ... ★) ' Sörfőzésre tiszavidéki ... Brauer, Theiss ........................ „ felsőmagyar. .... „ Oberungar .................. ' „ dunántuli ...... „ Transdanub ............... 12 75 12 50 13 — 12 70 Tengeri — Mais .............. Magyar ............................... Ungar............ ................... Román v. bolgár ... ......... Rumän. o. bulgar................ Szerb... ... ......................... Serbisch . ____ ... . .. ... Cinquantin ... ............ ... Cinquantin ......................... Fehér .............................. Weisser____ _________ 16 80 17 Repcze — Reps .- Terminwaare. Káposztarepcze Réparepcze ... .............. Kohlreps...............................-----— — Köles — Hirse „ ............................ b) Hatá nidőre. Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1. Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu d#n höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Ztoitchenkursc Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Magyar bnza — Uns. Welzen .............. 1905 október ................. Oktober--------------------Búza — Weizen ______________________ 1905 1906 sktóber ................. Oktober.......................... 15 86 15 84 15 96 16 58 16 64 16 62 15 90 15 94 .............. 15 92 16 62 15 94 16 64 15 88 15 84 16 62 16 56 15 86 ... . ............................... 15 84 16 56 15 86 16 58 Közs — Rosten 12 92 13 13 62 13 12 96 13 60 12 98 13 62 12 94 12 92 13 58 13 60 12 92 13 56 12 94 13 58 1906 4 13 58 13 62 ________________ 13 56 ......... .. .......................... Tengeri — Mais 13 30* 13 32 13 30 13 13 26 13 28 1906 13 32 13 S4 .................................................... 34 13 26 .......................................... w ........................................... Zab — Hafer. 1905 október ................. Oktober 1906 április ........ ... ... April.__ 12 76 12 78 ........ 12 98 13 08 .............. 12 76 13 06 12 78 13 08 12 62 12 64 13 02 13 — 12 62 13 — 12 64 13 02 w 1» — — ........................................ 13 04 .......................................... Káposztarepcze — Kohlreps ................... « n — — — iQnfi 24 40 gekündigter 24 60 Waare vorg--- ----- -c) Határidőre. Felmondott árakban előfordult kötések. — Terminwaare. In efallene Schlüsse. Magyar bnza — Ung. Weizen Rozs — Rogj Zab — Hat Stuza — Weizen Tengeri — Mais d) Leszáír Káposztarepcze — Kohlrep S ----------toló árfolyamok. — Liqnidationskurse. Magyar bnza — Ungarischer Weizen ................................ ...-----Rozs — Roggen. .............„............. ..................................................... 12 96 12 62 Htnza — Weizen .................... ............................................................ Árak készpénzben 100 kilogrammonként. 15 88 Tengeri — Mais ........ ............................. ....... ... — — *+ II. Burgonya, készárú. — Kartoffeln, effekt ive Waare. Káposztarepcze — Kohlreps ........ ... .... ... .................. Preise netto Casse per 100 Kilo gramm. Emberi táplálkozásra szolgáló bnrgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ...................y. Felsömagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ............. .......................... Erdélyi — Siebenbürger ... ......... .............. Bánsági — Banater ............................... ......... Pesti — Pester .......................... .................... Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló bnrgonya Für landwirthschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln ik. — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische .................. ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer .......................................... Erdélyi — Siebenbürger ................. Bánsági — Banater .................. ... .... ......... Pesti — Pester .............. ... .-...................... ucte. Fehér — Weiss | Rózsa — Bosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 4 00—4 40 4 00-4 40 4 20—4 60 4 00—4 40 4 40—4 80 4 00-4 40 in. 4 80-5 20 4 80-5 20 5 00—5 40 4 80—5 20 5 20-5 60 4 80—5 20 Különféle 4 80-5 20 4 80—5 20 5 00-5 40 4 80-5 20 5 20-5 60 4 80—5 20 terménye 3 00-3 40 3 00-3 40 3 00—3 40 3 00-3 40 3 40—3 80 3 00-3 40 — — _ _ Készáru — Effektive Waure Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare franco Fass, ^etto Tara 100 kg'"kent Disznózsír ............... Schweinefett... .... Rudanesti RnHanftstp.r 156 — 157 —--------— — Vidél ri Landfe itt 100 kg.-ként Szalonna................... Spécit. ................ ... Magyar légenszáritott vidéki .............. Landspeck, ung. luftgetrocknet— — Városi légenszáritott 4 drbos............ . Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. r> n ^ « ■— — m n ^ r) Füstölt ............ ........ ... ................... geräuchert ... ............................. ... 139 — 142 140 — 143 —----------Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént Szilva... Pttanmen .............. Boszniai, 1904. szokványminőség ... bosnische, 1904. Usance-Qualität... ... „ „ 100 drbos.. _______ „ „ 100 Stück ............... 85 „ .................. „ 85 „ .............. Szerbiai, 1904. szokványminőség ......... serbische, 1904. Usance-Qualität... ... „ „ 100 drbos .... ... ........... „ „ 100 Stück ................. 85 * ...... ....... „ n 85 „ 17 — 19 — 14 — 17 — 18 — 20 — 15 — 18 --------------— .................. franco Fas^^netto Tara 100 k? 'ként Szilvaiz Pflaume Szlavóniai ] Szerbiai ... ] 904 slavonisches serbisches. 1904 28 — 24 — 29 — 24 50--------— — nmus... 904 ___________ ... 1904 ________________ 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: lleremag Kleesaaten ........ ... A fuvardíj 100 kilogra Luczema magyar 1905. évi ... ... Luzerner ungarische 1905. ................... Lóhere aprószemű 1905. évi... Rothklee kleinkörnig 1905. ............... „ középszemű 1905. évi . ........... „ mittelkörnig 1905....................... „ nagyszemtí 1905. évi.. ........... „ grobkörnig 1905. ... ........... IV. Hajózási fuvardíj az — Schi, mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardijtétel 20 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist fsf rächtauf “ rstehen sich per 100 Kilo der Frachtsatz um 20 1 98 — 96 — 108 — 120 — der vom 86. bis orgefallenen Schl gramm inclus leller höher. 108 — 100 — 112 — 13C 80. September tlsse. ive Transport Steuer und Assecuranz. Frachtaäi ze von Heller — bis] Heller. Pancsova Újvidék Bezdán 50—52 46—48 38-40 Kalocsa 34—36 D.-Földvár Szentes 32—34 64—68 Szeged Zenta 54-58 50—54 Titel 48-50 Mitrovicz 64—66 Temesvár N.- Becskerek-#v — 64-68 m V'.
