A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1905, október-december (42. évfolyam, 223-295. szám)

1905-10-02 / 223. szám

Ä BUDAPESTI ARD- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. JfL 1. „Tiszavidéki fon za“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun­Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fej érme gyei buzit“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestviílíüíi busa‘* alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági b«*a“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Kácskai biiKa;i alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezeti, vagy ezekkel szomszédos területeken termett. jf) 1. „Tiszavidéki árjm“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi ftrpa*4* alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Ilnnántuli ár pia“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Tfrjf Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. ,,Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-F.odrosr. Bt-kés, Csongrád. Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli ttitfjgjfKiivVti iui Síeli i.'-;.:i. á t 1 Unter „Tlielsswelzen“ Ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate 'Békés, sowi'e in den en links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. .................... „ .. . 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate fojer gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. . 3 Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comitate Pest-S'Ul*- Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Geö iete oder In dessen Nachbargebieten g^‘“ re| z e n«< ;st soicher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde._ 5 Unter „Bdcshaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate JSács -Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. +1 1 Unter „Theisssrerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die fheiss, die Maro« und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten Gerste„ igt solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten. rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebiete» geen itet wurde. 3 Unter „Transdannbische «erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der m dem durch . Sie Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geernte t würfe ** Kartoffeln, ifnter „Transdanublsohe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom Liptó, Árva, Turoc rrencsér>, Nyitra, Pozsony, Szjp. W.Sitoa, Äbauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Hylrer Kartof.eln“ sind die in den Conritaten Szatm&r, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, lfgocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Con.riaten P tesmus Solt-Kls-Kun, Heves und Jásí-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitateni Bács v-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „SielKmblirger Kartoffeln“ stad die in des» Comltatnn lenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XIiII. évfolyam. Budapest, 1905, október 2. (hétfő). 223. szám. WUternng } e9Ö~Reg°n Vízállás reggel 7 órakor 1 , „ Wasserstand 7 Ulir Früh / ' m Hőmérő reggel 7 órakor | ... Thenaoaister 7 Uhr Früh / ' Légsúlymérő reggel 7 órakor j nn. Barometer um 7 Uhr Früh / Előfizetési árak évenklnt; A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.­Házhoz hordva __________________ > £8»— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában __________________> 32.— Külföldre ________________________> 44.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- ós vasárnap kivételével mindennap. IAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preis, > jährlich : Loco Secretariat der Börse _____ K 24.— Ins Haus gestellt ________________ » 38.— Per Post für Ungarn und Öster­reich ................ ........................... » 33.— Für das Ausland.. ... _____... » 44.— Einzelne Exemplare 30 H. ir A) Arútőisdle. — Waarenbörse. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. GafaOWSlfiiÖSÄfilSök« (rßtVC'idß, Preise netto Casse per 100 Kilogramm. a) SCés^árúo — Affective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban —ualüätsyeivicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 , Tiszavidéki.. ... ... ... Theiss.. ... ... ... ... ... ... Fejérmegyei .................. Com. Fejér .......................... * j Pestvidéki ... ... ... ... Pester Boden .... ... ... ... 1 Bánsági... .................... Banater ............................. 'Bácskai ... ... ... ... ... Bácskaer... ... ... ... .... .... Szerb ... ... ................... Serbischer ......... .............. Román ... .................... Rumänischer........................ Bolgár.... .............. ... ... Bulgarischer........ ............... 15 65 15 45 15 55 15 85 15 65 15 85 15 85 15 60 15 80 15 90 16 05 15 95 16 15 16 15 15 95 15 80 15 80 15 85 16 — 16 20 16 10 16 10 16 20 16 25 16 05 15 95 15 95 16 — 16 25 16 35 16 25 16 30 16 35 16 50 16 15 16 10 . 16 — 16 25 16 50 16 40 16 35 16 40 16 20 16 20 16 10 16 60 16 45 16 45 16 40 16 35 16 75 16 65-----­-----­Hozs — Kofferen. ............................ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőren Középn díi.................... ........... Prims Mitte 12 75 12 50 12 90 12 70 Zalb — Slafei Elsőrendű ......................... Prima .. ... ... ... ... ........ Középminőségü ... .............. Mittel— ..... ....................... 12 50 12 30 13 10 12 50 íinőségü ------------­.................................... ..................................... Árpa — Gerste... ____ ____ ... , Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima......................... „ másodrendű ... „ Sekunda _ ... .. _ •fr)' Sörfőzésre tiszavidéki ........ Brauer, Theiss........................ „ felsőmagyar. ... „ Oberungar ............,__ „ dutiántali ......... „ Transdanub............... 12 75 12 50 13 — 12 70 Macvar ... ... . _ ........ ... Ungar.................................. 16 80 17 — Tengeri — Jinis Romá Szerb Cinqu Fehér n v. bolgár . ... ... Rumän. o. bulgar ................ ...... __ Serbisch . ... ... _ antin ....................... Cinquantin .............. ... ... ..................................... Weisser ... ..... .................... Repcze — Reps- Tevminwaare. Káposztarepcze Réparepcze .................... Kohlreps... ....... .......-----­-----­Kőles — Uirse ______ . . .. b) Hatái rtdäre. ­.................... Rübsen ......... .... ........... Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischen kur se Zárlat 1 órakor Schluss um 1 TJhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalaosonyabb ár­folyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der um Nachmittage, des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld áru — Waare Síagyar búza — Uns. Weizen ... . .. ... 1905 október. ............. Oktober-----­-----­-----­-----­tSnza — Weizen 15 66 15 68 15 64 15 70 15 64 15 70 ... 1fi ÍK Ifi ÍÍ 1fi 1fi 4.9 1fi 4fi 15 70 16 44 15 72 16 46 _ _ _ ___ 1906 április ................... ... ... — ..................................................... ......................... Közs — Hofften 19 fifi 15! 98 19 12 94 13 56 12 96 13 58 _ _ _ _ 1906 13 60 13 5 6 .............. Tengeri — Mais ... ____ ...... 13 22 13 24 ........ ..-----­EE 1906 13 18 13 20 13 16 13 24 .............................. 99 19 ........................................... Zab — filüfer.. 1905 október ................. Oktober 1906 április — ............... April_ 12 40 12 50 .................................................... 12 82 12 86 ..................................................... 12 48 12 88 12 50 12 90-----­-----­99 — — ................- —.............. Káposztarepcze — Kohlreps .............. » .........— 24 40 gekündigter 24 60 Waare vorgt — — — 1906 augusztus............... August c) iftatáridlőre. Feli nondott árukban előfordult kötések. — Tevminwaare. In ’fallene Schlüsse. Magyar búza — í n?. W« :izen Rozs — üoffí Zab — Haft sr ...............................................­ütnza — Weizen Tengeri — Mais d) Leszám- Liqi Káposztarepcze — Kohlrep H ... ____ ioIó árfolyamok. — ildaMonskurse. Magyar búza — Ungarischer Weizen .......-----­Rozs — Rogis 12 94 Zab — Haíer .......... 12 48 fünzit — Weizen 15 70 Tengeri — M ** II. Byri ve Waare. Káposztarepcze — KoMrep gramm. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. készárú. — Kartoffeln, effekti Preise netto Casse per 100 Kilo Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Fehér — Weiss \ Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló burgonya Für landwirthschaftUche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln >k. — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische ......... .... — Felsőmagyarországi — Oberungarische ... Nyírségi — Nyirer .................................... ... Erdélyi — Siebenbürger ......... ... ... Bánsági — Banater1.............................. — Pesti — Pester ............. ... .... ... ... .... Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Dunántúli — Transdanub Felsőmagyarországi — 01 Nyírségi — Nyirer ....... Erdélyi — Siebenbürger Bánsági — Banater... ... Pesti — Pester .............. tsche ........................ Demngarische......... 4 0 4 0 4 2 4 ö 4 4 4 0 0—4 40 0-4 40 0—4 60 0—4 40 0—4 80 0—4 40 4 80-5 20 4 80-5 20 5 00-5 40 4 80—5 20 5 20-5 60 4 80-5 20 KülőnféSe 4 80—5 20 4 80—5 20 5 00-5 40 4 80—5 20 5 20-5 60 4 80—5 20 terménye 3 00—3 40 3 00—3 40 3 00—3 40 3 00—3 40 3 40—3 80 3 00-3 40 — — — — in. ucte. Készáru — Effektive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó 1(K) , ... franco Fass, netto Tara iU Kent ííisznózsir. ............. Schweinefett... Budapesti............... . ... ... ............. Budapester.................................... — Vidéki. _ ... .......... ................... Landfett........................ ..................... .............................. 156 — 157 — — —-- — ................... 100 kg.-ként Szalonna.. .............. Speck.... ... ............. Magyar légenszáritott vidéki ........ ... Landspeck, ung. luftgctrocknet......... Városi légenszáritott 4 drbos ............. Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. n n 3 „ — — n n -3 „ Füstölt. ... ... .... .... ... .............. geräuchert ................................. ... 139 — 144 — 140 — 145 —-----­------­... ___ ... ............. — Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ent Szilva... .................... Pflaiimeu .............. 17 — 19 — 14 — 17 — 18 — 20 — 15 — 18 ­— — — — „ „ 100 drbos ........ ... „ „ 100 Stüc QK. «P. k r' n n --- — — — r> v n --- — — ________ „ 100 dr . 85 „ „ 100 Stück ............. » v 85 „ — — — — — — — franco^Fass, ^netto Tara 100 kí’ 'ként Szilvaiz ......... ........ Pflaumenmus... Szlavóniai 1904 .............. ........ ... slavonisches Szerbiai . . 1904 ....... ....... ......... * serbisches.... 1904 28 — 24 — 29 — 24 50 — —-----­1904 ________________ ___ ____ ...»_ ............................... 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: HKeremag Kleesaaten ............ A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1905. évi . ... Luzerner ungarische 1905 ................. Lóhere aprószemü 1905. évi ........ . Rothklee kleinkörnig 1905. .............. „ középszemü 1905. évi... ........ „ mittelkörnig 1905. .............. „ nagyszemü 1905. évi ................. „ grobkörnig 1905. ... ... IV. Hajózási ffMwardäJ “ “ Schh mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győribe a fuvardijtétcl 20 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist 98 — 96 — 108 — 120 — der vom 25. bi -•or gefallene 11 Sei ogramm inclu rIeller höher. 108 — 100 — 112 — 13C ­s 80. September illlsse. sive Transport .Fracht,mit. — — ­...............­ffsfracht l"{ Grun >■stehen sich per 100 Kil der Frachtsatz um 20 Steuer und Assecuranz. za von Hellet' — bis Heller. Pancsova Újvidék Bezdán 50—52 46-48 38-40 Kalocsa 34—36 D.-Földvár Szentes 32—34 64—68 Szegőd 54-58 Zenta 50—54 Titel 48—50 Mitrovicz 64—66 Temesvár N.- Becskerek _ 64—C8

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom