A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1905, július-szeptember (42. évfolyam, 146-222. szám)
1905-07-12 / 155. szám
Ä BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. ¥ 1. „Tiszavidéki búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. ., , búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 1- ,,Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőiiiagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ★ ^ Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya. +C 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieteu geerntet wurde ★> 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubisohe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Ábauj-Toma, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár) Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbiirger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLII. évfolyam. Budapest, 1905. julius 12. (szerda). 155. szám. WUterung } «^p-schön Vízállás reggel 7 órakor 1 , 97n « Wasserstand 7 Uhr Früh / + ZiU ** Hőmérő reggel 7 órakor \ Q r Thermometer 7 Uhr Früh j "t" Légsúlyméró reggel 7 órakor \ 7ßQ Barometer um 7 Uhr Früh / Előfizetési árak évenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva _________________» 38.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában _____________... » 32.— Külföldre ..........................................» 44.Egyes példány 20 f. AMTLICHES KÜRSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BORSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Prännmerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der B8rse .........K 24.— Ins Haus gestellt _____... — ... » 28.— Per Post für Ungarn und Österreich . ... ... ... ... ______ > 32.— Für das Ausland— ... __... ... > 44.— Einzelne Exemplare 20 H. r A) Árutőzsde. — Waarenbörse. Arak készpénzben 100 kilogrammonként. ®8^0Hanemueki GßtVßide. Preise netto Cusse per 100 Kilogramm. a) Készárú. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weisen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki ........ ......... Theiss................................... Fejérmegyei- .............. Com. Fejér .......................... Pestvidéki .................... Pester Boden_. ... .............. Bánsági ...................... Banater ............................... 'Bácskai.. ........... ......... Bácskaer............................... Szerb ... .......................... Serbischer.............................. Román... ... ... ............... Rumänischer......................... Bolgár ... ... .................... Bulgarischer.........................-----------------------_ _-----16 20 16 35 16 45 16 25 16 25 15 95 16 35 16 60 16 40 16 40 16 10 16 55 16 70 16 45 16 45 16 05 16 55 16 80 16 60 16 60 16 30 16 80 16 95 16 70 16 70 16 40 17 10 16 80 16 85 16 60 17 10 16 85 16 80 16 75 17 20 17 05 17 — 16 90 17 15 16 85 17 35 17 05----------Rozs — Roggen ___ ____ ____ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ....................... ........ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű .................... ....... Prima..................................... Középminőségü ... ... ........ Mittel .............. .................... 13 20 13 13 40 13 20 Elsőrendű ........................... Prima.................................. Középminőségü .................... Mittel.................................... 13 40 12 80 13 80 13 — Tengeri — Mais ___ ____ ____ Magyai Magyai Román Szerb Cinqua Feher 15 45 15 65 Árpa — Gerste __________ ____ , Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima......................... „ másodrendű _ „ Sekunda............. ... 1c) J Sörfőzésre tiszavidéki ........ Brauer, Theiss........................ „ felsőmagyar. ... „ Oberungar ................. ' „ dunántuli ......... „ Transdanub......... . ... 13 40 12 80 13 80 13 20 , ó ......................... Ungar., alt ... ... ............. v. bolgár .............. Rumän. o. bulgar................ .................................. Serbisch............................. ntin .......................... Cinquantin ......................... .................................. Weisser ... ........................ Repcze — Reps. ............................- Terminwaare. Káposztarepcze Réparepcze----------Köles — Hirse .............................. b) Hatái ridőre. .................... Rübsen .................. ......... Határidő — Termin Délutáni 1 líráig a legmagasabb és legalaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bt• 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwi&chenkurse Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Magyar búza — Ung. Welzen .............. 1905 október ................. Oktober--------------------BSuza — Weizen ... ..................... ... ... 1905 junius 1905 októbei 1906 április ................. Juni .............. .............. 15 48 16 — 15 50 16 02 15 44 15 94 15 46 15 96 n n .....................................— « « ............................. ............. •= „= Oktober ... ......... .. ............... April............................... 15 40 15 38 15 50 . . ......................... ....... 15 94 15 90 16 02 15 96 16 0? .............. 15 40 15 42 15 36 15 48 ............................... 15 92 15 88 15 98 .......................................... Rozs — Roggen 12 62 12 64 12 48 19 12 54 12 56 1905 októbfir Obtohfir 12 56 12 6 4 _____________ _________58 1906 ínrilis Anril Tengeri — Mais .......................................... 1905 julius 1905 autnisK Juli 15 14 15 16 15 10 15 12 .............................. 15 12 14 70 10 62 15 16 14 72 10 64 15 16 15 12 15 14 .............................. ........ 15 12 10 68 15 14 10 70 hus Annust. 14 66 10 64 » M ........................................... 1906 május ... .............. Mai ... 10 68 10 62 10 64 ... ........................ lö 72 10 66 10 70 . . ..................................... Zab — Hafer.. ............... ........ .................... 11 26 11 28 11 24 11 26 11 24 11 3 0 .. .. .................. 1906 április A nril Káposztarepcze — Kohlreps .............. 1905 augusztus .............. August c) Határidőre. Felt 24 30 gekündigter 24 50 Waare vorg nondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In efallene Schlüsse. Magyar bnza — Ung. Weizen.. .............. Tengeri — Mais ............ .............. Árpa — Gerste .........-......................................... Búza — Weizen .................... Zab — Hafei d) Lesa r .................................................... Káposztarepcze — Kohlrep S ----------rámoló árfolyamok. — Liquidationskurse. Magyar bnza — Ungarischer Weizen------Rozs — Roggen ..........................................-----Zab — Hafer .....................................................-----Káposztarepcze — Kohlreps ................... Preise netto Casse per 100 Kilo gramm. Rnza — Weizen ............................. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. Tengeri — Mais ......................................... ** II. Burgonya! 15 12 készárú. Árpa — Gerste ____ ________ _______ ... — Kartoffeln, effektive Waare. Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ........................ Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi -— Nyirer ........ .................... ....... Erdélyi — Siebenbürger ......... .................... Bánsági — Banater.. ................ ... .. .... Pesti — Pester ... ........................................... Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló burgonya Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln ;k. — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische.. .................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ......................................... Erdélyi — Siebenbürger ... ........................ Bánsági — Banater .......................................... Pesti — Pester ................ ......................... \ucte. Fehér — Welss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis III. Különféle termény« — — — — _ _ Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó . . ... franco Fass, netto Tara kg.-kent Disznózsír ............... Schweinefett......... Budanesti Budanfistfir 144 — 145 —-----------> /idéki Landfett 100 kg.-ként Szalonna _________ Speck _____________ Magyar légenszáritott vidéki .............. Landspeck, ung. luftgetrocknet____ Városi légenszáritott 4 drbos ............. Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. n n 3 „ — ... „ „ 3 „ Füstölt............................. ..................... geräuchert ... .............................. ... 128 — 132 129 — 133 —----------Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént Szilva ____ Pflaumen ........ ... Boszniai, 1904. szokványminőség. _ bosnische, 1904. Usance-Qualität......... „ „ 100 drbos.. ................. „ „ 100 Stück ... ... ... 85 „ .................. „ 85 „ .............. Szerbiai, 1904. szokványminőség ....... serbische, 1904. Usance-Qualität........ „ „ 100 drbos .................... „ „ 100 Stück ............. n » 85 „ — — ... ... „ „ 85 „ — — — ............................... 17 - 19 — 14 — 17 — 18 - 20 — 15 — 18 — — —-----— .............. ingyen hordó . ... franco Fass, netto Tara kg.-kent Szilvaiz Pflaume Szlavóniai ] Szerbiai... ] 904 ............. Slavonische!serbisches 1904 ............... ........ 28 — 24 — 29 — 24 50-----------nmus......... 904 ________________ ... 1904 ........ ................. 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: Heremag ............ Kleesaaten .............. A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1904. évi.............. Luzemer ungarische 1904 ................. Lóhere aprószemfi 1904. évi... ... ... Rothklee kleinkörnig 1904 ___... ... „ középszemü 1904. évi.. ........ „ mittelkörnig 1904. ............. „ nagyszemű 1904. évi .............. „ grobkörnig 1904................. IV. Hajózási fuvardíj — Seh mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardíjtétel 16—18 fillérrel magasabb. — Ifach Győr ist liffsfr acht auf G; stehen sich per 100 Kilo der Frachtsatz um 16— und der vom 3. orgefallenen Sch] gramm inclus 18 Heller hoh bis 8. Juli ttsse. ive Transport er. Steuer und Assecuranz. Frachtsät ze von Heller — bis Heller. Pancsova Újvidék Bezdán 32—34 30—32 24—26 Kalocsa 22—24 D.-Földvár 20—22 Szentes 40—44 Szeged Zenta 32—34 32—34 Titel 30—32 Mitrovicz 44—46 Temesvár N.- Becskerek 50—54 32—36
