A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1905, július-szeptember (42. évfolyam, 146-222. szám)
1905-09-30 / 222. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA ¥ 1- „Tiszavidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés rármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérm«sfel buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvldéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsígl bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai lm*»“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezeti vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2$-) 1. „Tiszavidéki íirpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi ärpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Rnnántnli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és u országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Ít Knrjrouya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya" alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyirségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya, i,Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik • Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya. ■fr 1. Unter „Theisswelzen“ Ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie In den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder Ia dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Welzen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comitate Pest-Pill«- Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder In dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Welzen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 1. Unter „Tbeissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. ifif. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die In den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes^ Sáros, Ábauj-Toma, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „SlebenbUrger Kartoffeln“ sind die In den Comitaten ienseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln su verstehen. XML évfolyam. Budapest, 1905, szeptember 30. (szombat). 222. szám. Időjárás 1 v,nrnu _f.üb Witterung / 1)OIUlt ,,uD Vízállás reggel 7 órakor | , 1W „ Wasser stand 7 Uhr Früh / • ** Hőmérő reggel 7 órakor \ , in ro Thermometer 7 Uhr Früh f ' Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 7 vll Barometer um 7 Uhr Früh / m Előfizetési árak évenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva------------------------ > ÍÍS.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában------------------— » 32.— Külföldre ------------------------------- » 44.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES KÜRSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. IAAREN- UND EFFECTEN-BORSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränume ans-Frslse jät».. .ch : Loco Secretariat der Börse _____K 24.— Ins .Haus gestellt..........................> 28.— Per Post für Ungarn und Österreich -------------------------------» 32.— Für.das Ausland________________> 44.— Einzelne Exemplare 20 H. A) Mrsstitesde« — Waarenbörse. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. ~~ Gétí title. Preise netto Casse per 100 Kilogramm., a) SCéssárú. — Affective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Stizs — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 / Tiszavidéki ................... Theiss- ____ — — — — Fejérmegyei. ... ... ... Com. Fejér ........ .............. •fc Pestvidéki ... .............. Pester Boden .. ... ... Bánsági............ . ... ... Banater ... .......................... 'Bácskai...................... . Bácskaer.............. ......... ... Szerb ... ... ............. ... Serbischer ................. ... Román ... ... ... ... ... Rumänischer ........................ Bolgár.................... ........... Bulgarischer... ’........ ......... 1 Rozs — Roggera ______ ... ... ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam —• Kurs — Hafer...................... ........... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű... ... ........ ... Prima ... ... ................. ... Középminőségü .................... Mittel ................. ......... ,----------2 alb Elsőrendű ... .. ... ____ Prima............. .............. ... Középminőségü................... Mittel... ....................... ...----------Árpa — Gerste ......................... ... , Takarmány, elsőrendű.. ... Futter, Prima ... .................... „ másodrendű ... „ Sekunda.................... ★) Sörfőzésre tiszavidéki ........ Brauer, Theiss.. —................. „ felsőmagyar. ... „ Oberungar .................. „ dunántuli ... ... „ Transdanub ...............----------Tengeri — Mais ....... .............. Magyar ... .......................... Ungar.................................. Román v. bolgár ----------* Rumän. o. bulgar................ Szerb....... ................. ... Serbisch____ ... ... ......... Cinquantin ....... — ......... Cinquantin ... ... ... ... ... Fehér. ............. ............... Weisser______ ... ........----------»czc — Reps ................ nninwaare. Káposztarepcze Réparepcze eps............................. n ... ... ... ........----------Kőles — Hirse... — ........ ........ b) Hátát ridsüre. Re] — Tel ................... Rübse Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb ós legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr N&chmitf.ugs zu den höchsten und niedrigsten Kursen v orgefallenen SrhUlése ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne ZwUchenkurse Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Magyar buza — Ung. Weizen ................ 1905 október. .............. Oktober................... ... .............— .................... — ..............................----------------'-----Haza — Weizen - _______________ ... 1905 október Dktober Anril ........----------15 68 15 66 16 50 16 52 15 72 .................. ......... ... ... 15 70 16 48 15 72 16 50 1906 mrilis JRozs — Hwgr&en — ................................. 1905 1906 jktóber ................. Oktober................... ... íprilis April — — 12 94 12 96 13 56 13 58 12 90 ... ..................................... 12 92 13 56 12 94 13 58 ** f Tengeri — Mais ... .................. .. . •----------13 18 13 13 18 13 20 1906 május Mai .............. 20 » n — —- — — — — — — ...........-...........—. - .................... --Zuh — Hafer ............ ............. ............. 1905 október ................. Oktober — —-----12 38 12 82 12 40 12 84 12 82 12 84 Káposztarepcze — Kohlreps ............. rt ti ... —----1906 augusztus.. ......... August ......................... c) Határidőre. Felmondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In gekündigter Waare vorg efallene Schlüsse. ~ --Magyar bnza — Ung. Weizen Rozs — Roggen ................... ................................. Zab — Haf er.. .......................-.................. SSuzs — Weizen ............................. ........ Tengeri — Mais ____________ ____ — d) Leszámoló árfolyamok. —- IAquidationskurse. Káposztarepcze — Kohlreps ............. ............................. .................... lafyar tea — Ungarischer Weizen ... ........------Rozs — Roggen... .......................................................— ..............-----Zab — Hafer... ... ...............................................................-----Sín*» — Weizen ____ ____ ... ........................ Tengeri — Mais.............. ** II, Burgonya, k ‘ve Waare. Káposztarepcze — Kohlreps ........ Preise gramm. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. észárú. — Kartoffeln, efekt J netto Casse per 100 Kilo IKmberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische............ . ... ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ......... Nyirségi — Nyirer ... .................................... Erdélyi — Siebenbürger ..... ................... Bánsági — Banater ......... ........ ... _ Pesti — Pester ................... .......................... Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gclb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló burgonya Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln k. — Diverse Frort Dunántúli — Transdanubische............ ............ Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer ........ ........ .................... Erdélyi — Siebenbürger — .................... ... Bánsági — Banater... .............. .... ............... Pesti — Pester ... ... ..................................... tiefe. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól •— von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis III. különféle terménye — — — — — — Készáru — Effective Watt,re Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú —Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó 10() . . . . franco Fass, netto Tara 1UU kent Wiííznózsir... ____ Schweinefett... Budapesti .......................'................... Budapester.......................................... Vidéki ................ .............................. Landfett........................ ............. ... :::....:.::::::-----— —----------ÍOO kg.-ként Szalonna.. ... ... ... SpecK ....................... Magyar légenszáritott vidéki .............. Landspeck, ung. luftgetrocknet... ... Városi légenszáritott 4 drbos ......... Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. » « 3 v ......... * » 3 » Füstölt ................................................... geräuchert ......................................... .....................................------------------------------------ --Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként, inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént Szilva ____... ........ Pflaumen ............. Boszniai, 1904. szokványminőség. _ bosnische, 1904. Usance-Qualität........ „ „ 100 drbos .................... „ * 100 Stück ... ......... » » 85 „ .................... „ „ 85 „ .............. Szerbiai, 1904. szokványminőség ......... serbische, 1904. Usance-Qualität... „ „ 100 drbos........................ „ „ 100 Stück ........ — » » 85 „ — — — — „ „ 85 „ — — —---------------— — • ingyen hordó ,AA , , , , franco Fass, netto Tara ^g -ként Szilvaiz ................... Pflaumenmus. ....... Szlavóniai 1904..................................... slavonisches 1904 ......................... Szerbiai .. 1904 ......................... ........ serbisches 1904 .... — ....................-----— — ZI-----100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: Heremag Kleesaaten ........ .. . A fuvardij 100 kilogra Luczerna magyar 1905. évi ........ ... Luzemer ungarische 1905. ... Lóhere aprószemű 1905. évi ........... Rothklee kleinkörnig 1905. .. . ... „ középszemű 1905. évi ... ......... * mittelkömig 1905. ... ... „ nagyszemű 1905. évi .............. „ grobkörnig 1905................. IV. Hajózási fuvardij az 19efof^„irk«e“8eraiapit23"K — Schi, mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardíjtétel 20 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist ff sfr achtauf Grun? •stehen sich per 100 Kilo der Frachtsatz um 20 / der vom 18. bis orgefallenen Schl gramm inclus leller höher. 28. September ttsse. ive Transport Steuer und Assecuranz. Frachtaät ze von Heller — bis Heller. Pancsova Újvidék Bezdán Kalocsa D.-Földvár Szentes Szeged Zenta Titel Mitrovicz Temesvár N.-Becskerek
