A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1905, július-szeptember (42. évfolyam, 146-222. szám)
1905-07-06 / 150. szám
Ä BÜDAPESTI ÁRU- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA 1. „Tiszavidéki bwza“ alatt oly bitza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei buza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki b«»a“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt Oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. jf) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunántúli árj.a“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ÍC'J± Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, llajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya, j,Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya.-Jt 1. Unter „Tlieissweäzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ★> 1. Unter „Tlieissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „OberungariscSse Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanuí»isclie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banaler Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLII. évMyam. Mapest, 1905, julms 6. (csütörtök). 150. szám. sa«} , Vízállás reggel 7 órakor V _l. őrt <v Wasserstand 7 Uhr Früh ) + ™ Hőmérő reggel 7 órakor \ . p Tliermometer 7 Uhr Früh j "r Á Légsúlymérő reggel 7 órakor | Barometer um 7 Uhr Früh / Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva------------------------» 2$.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában------------------------> 32.— Külföldre ____________________» 4 8.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich : Loco Secretariat der Börse _____K 24.— Ins Haus gestellt _______________ » 28.— Per Post für Ungarn und Österreich _____________________ » 32.-— Für das Ausland--------------------- » 44.— Einzelne Exemplare 20 H. r A) — Waarenbörse. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. G«8l>OH5ä01©iTRlselK» - Gfít'i deli}, Preise netto Cusse per 100 Kilogramm. a) Készáru. — :Jiffective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen SUnxa — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 1 Tiszavidéki... .............. Theiss....................... ......... Fejérmegyei- ... ... ... Com. Fejér .................. ... * 'Pestvidéki ............. ... Pester Boden.. ... ... .. ... Bánsági... ... ... ... ... Banater .................... .. _ * Bácskai ... ... .............. Bácskaer... ... .... ......... ... Szerb ......... ...................... Serbischer.. ... ... ... ... ... Román ............ ... ... ... Rumänischer........... ... ... Bolgár... .............. ... ... Bulgarischer... ... ... ... ...----------— —---------------16 55 16 70 16 80 16 60 16 60 16 30 16 70 16 95 16 75 16 75 16 45 16 90 17 05 16 80 16 80 16 40 16 90 17 15 16 95 16 95 16 65 17 15 17 30 17 05 17 05 16 75 17 45 17 15 17 20 16 95 17 45 17 20 17 15 17 10 17 60 17 40 17 35 17 25 17 50 17 20 17 75 17 40----------Rozs — Koggen ___ — .... ... t Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer __________ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ... .............. ... Prima.................................. Középminőségü ... ........ Mittel ......„ „. ... .... _ ... 13 60 13 40 13 80 13 60 Elsőrendű ___ ... .. ... ... Prima.................................. Középminőségü. ................... Mittel____... .. ... ... ... 13 40 12 80 13 80 13 “ Tengeri — Mais ___ .. ... ____ Magyai Magyai Román Szerb Cinqua Fehér 15 45 15 65 Árpa — Gerste ____ ... ____ , Takarmány, elsőrendű _ Futter, Prima.......... ... _ . „ másodrendű ... „ Sekunda ... ... ... ... ★), Sörfőzésre tiszavidéki .. ... Brauer, Theiss .......... ... ... „ felsőmagyar. ... „ Oberungar ................ ’ „ dunántuli ......— „ Transdanub............... 13 40 12 80 13 80 13 20 •, ó — .................. Ungar., alt ................. ... v. bolgár .............. Rumän. o. bulgar.... ... ... . ... ____... . . ... Serbisch . ... ... ............... ntin ... ... __ ... ... Cinquantin ... ... ... — ................ ... ... Weisser ... ... .... ............. Kepcze — Reps. ____ _______- Terminwaare. Káposztarepcze Réparepcze----------Köles — llirs« ... .............- . . . b) Hatás t*idöre. Rübsen ......... ... .............. Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és •egalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bin 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwi&chenkurse Árfolyam — Kurs pénz —‘ Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare ■»HaS.var buza — I n;. Weizen .... 1905 október. ... ... Oktober •--------------------BSnzii — W«iz»B ... ___ .. ......... 1905 junius... ........... 1905 nktnher uni 15 68 15 80 15 74 15 76 16 18 15 78 16 20 15 74 16 16 15 76 16 18 Itrtohftr 15 70 15 68 15 76 Ifi 70 lfS 74. 1906 április April 16 16 16 18 16 14 16 24 16 18 ____ .. 16 22 16 14 Hlozs — loggen .... ____ ... ......... 12 72 12 74 12 76 12 78 12 74 12 76 12 70 12 80 12 74 ... ........ 12 80 12 76 12 78 1906 iprilis......... .. . . April......... ............. Tensrerf — Nff&is . . ... 1905 julius 1905 auguszl 1906 május 15 02 15 14 98 10 64 15 — 10 66 14 98 14 96 14 66 14 68 10 68 10 66 14 98 ................. .................... 14 96 14 66 10 66 14 98 14 68 10 68 99 99 .......- tus... .. ... August .............. ........ 14 60 10 68 10 70 10 64 10 72 10 66 10 70 10 68 ________________ 77 Zab — Hafer.. .............. 1! 40 11 ä 11 38 11 40 11 44 11 46 8 11 46 11 38 11 44 11 42 11 48 . ______ h n — — — — — .......- 1906 április... ............... Káposztarepcze — K»hlrc)>s ............. 1905 augusztus .............. August c) Határidőbe. Felt 23 90 gekündigter 24 10 Waare vorg mondott árukban előfordult kötésok. — Terminwaare. In efallene Schlüsse. Magyar buza — I ns. Weizen ... ____----Tengeri — Mais .................................— ,, ........... Rozs — Koggen ....... ................. ... _________ Zab — Haler ....... ... __________________ d) Leszámoló árfolyamok. —- IÄquidationskurse. Káposztarepcze — Kohlreps ... ... — Magyar bn/a — Ungarischer Weizen Közs — Koggen .................-----Zab — Hafc r... — — ... ... ......... ... ...-----gramm. Káposztarepcze — Kohlrep « ............. ._ Buza — Weizen Tengeri — Mais «I 15 — készárú. Árpa — Gerst« — Kartoffel) Árak készpénzben 100 kilogrammonként.-* II. Biürgon^s Zf effekti ve Waare. Preise netto Casse per 100 Kilo Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ........................ Felsőmagyarországi — Oberungarische ... ... Nyírségi Nyirer ... ... ... .. ... Erdélyi — Siebenbürger ... .............. Bánsági — Banater... ... ..... . .. ... Pesti — Pester ____ ... ........ ... ... ____ Feliéi — Weiss \ Rózsa — tiosa Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló burgonya Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln ík. — IHverse Prod Dunántúli — Transdanubische.. — ................. Felsőmagyarországi — Oberungarische .......... Nyirsógi Nyirer................................... ................ Erdélyi — Siebenbürger ............................ ... Bánsági — Banater.............................. ............. acte. Fehér — Welss | Rózsa’— Rosa \ Sárga —- Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis III. iülönféic terményt — — — — — — Készáru — JEiffective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú —Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó ioo ksr ként franco Fass, netto Tara iUU Kg' kent Oisznózsir... ____ Schweinefett ... Rndanosti 144 — 145 —— —-----’S Landfett 100 kg.-ként Magyar légenszáritott vidéki _ ... ... Landspeck, ung. luftgetrocknet....... Városi légenszáritott 4 drbos ............. Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. rt n v — -- v n n Füstölt ... ............ ... ... .............. geräuchert ......... ... ................ .. ... 128 — 132 — 129 — 133 — — —-------................... Szalonn I.. ... ... ... ............................... Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént Szilva ...... PflajímcB .............. Boszniai, 1904. szokványminőség _ bosnische, 1904. Usance-Qualität_ ... 100 rirhns 100 Stiinfc 18 — 20 75 32 — 15 — 18 — 28 — 19 — 21 50 32 50 15 50 18 50 28 50---------------- -—-. . - 85 » 85 ... ......... „ „ 100 drbos .................... „ „ 100 Stück ............. 85 „ .................... „ 85 „ ingyen hordó , , , , franco Fass, netto Tara g--kent Szilvaiz Pflaume Szlavóniai 1 Szerbiai . ] 904 slavonisches serbisches 1904 28 — 24 — 29 — 24 50 _ _-----umus904 _____________ ____ 1904 ________________ 100 kg.-ként Díjtételek lillértől—fillérig : Heremag Kleesaaten ........... A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1904. évi.. ... Luzernerungarische 1904. ----------Lóhere aprószemű 1904. évi... ... .... Rothklee kleinkörnig 1904. ... ... _ „ középszemü 1904. évi ......... „ mittelkörnig 1904. ... — _ „ nagyszemű 1904. évi .............. „ grobkörnig 1904. ... ... ... TV Bisa!n75&«sä flwrsaiaflSl 1905. évi j«nius 26-tól julius 1-ig ___ SYéi J. V . aae*JU<£«aad saaj előfordult kfitések alapján. mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardijtétel 16—18 fillérrel magasabb. — Nach. Győr ist rund der vom 26 vorgefallenen gramm, inclus 18 Heller höh Juni bis 1. Jul Schlüsse. ive Transport er. — ............. .........-----ze von Heller ................... Vtff sfr acht ai,fG rstehen sich per 100 Kilo der Frachtsatz um 16— Steuer und •AssecuranS. Frachtsät — bis Heller. Pancsova Újvidék Bezdán 32—34 30—32 24—26 Kalocsa 22—24 D.-Földvár Szentes j Szeged Zenta 20—22 40—44 32—34 32—34 Titel 30—32 Mitrovicz 44—46 Temesvár N.- Becskerek 50—54 32—36
