A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1905, július-szeptember (42. évfolyam, 146-222. szám)
1905-07-05 / 149. szám
A BODAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA 1- „Tiszavidéki bnasa“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéftti búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. I- ^Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevesít vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. l>unántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ★ Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. ,,Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya. •Jc 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-PilisSolt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. . . . 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontal und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebiete i geerntet wurde. *•) 1. Unter .,Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. . ^ .............................. , 2. Un er „Oberungarische ©erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die'Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsen, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLII. évfolyam. Budapest, 1905. Julius 5. (szerda). 149. szám. Időjárás 1 széD _schön Witterung / szep scüön Vízállás reggel 7 órakor \ , 9P.g „ Wasserstand 7 Uhr Früh / + ^ Hőmérő reggel 7 órakor 1 , r 0 Tnermometer 7 Uhr Früh / + Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 771 m, Barometer um 7 Uhr Früh / Előfizetési árak évenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.= Házhoz hordva — —------------- » 38.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában------------------------ > 33.— Külföldre ----------------------------» 44.— Egyes példány 30 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAÁREN- UND EFFECTEN-BORSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Prär MRierations-Preise jährlich : Loco Secretanat der Börse _______K 24.— Ins Haus gest 11t ..............................> 28.— Per Post für Ungarn und Österreich _______________________» 32.— Für das Ausland ________________» 44.— Einzelne Exemplare 20 H. A) Árutőzsde. — Waare7ibor.se. Arak készpénzben 100 kilogrammonként. Gabonanemíiek. GetVf ide. Preise netto Casse per 100 Kilogramm. a) Késxárú. — iEffective W'tare. r A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 I Tiszavidéki... ... Fejérmegyei.. ... ; Pestvidéki ... ... Bánsági... ........ ‘ Bácskai ............. Szerb ... .............. Román... ... ... ... Bolgár... .............. ........ Theiss____ ... ... Com. Fejér ... ... Pester Boden ... ... Banater _ ........ Bácskaer... . ........ Serbischer- . Rumänischer ... ... Bulgarischer ......... — — —----------_ — 16 55 16 70 16 80 16 60 16 60 16 30 16 70 16 95 16 75 16 75 16 45 16 90 17 05 16 80 16 80 16 40 16 90 17 15 16 95 16 95 16 65 17 15 17 30 17 05 17 05 16 75 17 45 17 15 17 20 16 95 17 45 17 20 17 15 17 10 17 60 17 40 17 35 17 25 17 17 50 20 17 75 17 40 1 Származás nem és minőség Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség Árfolyam — Kurs Provenienz, Gattung und Qualität K-tól — von K-ig — bis Provenienz, Gattung und Qualität K-tól — von K-ig — bis Közs — Roggen--------Elsőrendű ........ Középminőségü ... .Prima Mittel ; ....... 13 60 13 40 13 80 13 60 Zab — Hafer Elsőrendű ............ Középminőségü Prima Mittel13 10 12 30 13 70 12 70 4ÍS 15 65 .4rj»a - Gerste ................ .......... , Takarmány, elsőrendű.. „ másodrendű ★) Sörfőzésre tiszavidéki... „ felsőmagyar, dunántuli ... Futter, Prima .............. „ Sekunda ... ... Brauer, Theiss ............. „ Oberungar. _ Transdanub __ 13 40 12 80 13 80 13 20 Tengeri - Mais Magyar, ó ......... Román v. bolgár Szerb... ... ____ Cinquantin ..... Fehér ................ Ungar., alt ... ____ Rumän. o. bulgar.... Serbisch _. ... ... ... Cinquantin ... ... .. . Weisser ............ ...— Köles — Hirse —-----Kepcze — Reps Réparepcze Rübsen ... . —-----b) Határidőre.- Terminivaare. Határidő Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Xnchmittogs zu den höchsten und Zárlat Schluss 1 órakor um 1 Uhr Az eloze tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den Árfolyam — Kurs niedrigsten Kursen rorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse pénz - Geld árú — Waare Zwif>chenkurse pénz — Geld árú — Waare Magyar búza — i n ir. Weizen 1905 október. . ... ... Oktober ÜSnza — Weizen ... ... .... ... ... 190iS innins Juni / _ ____ 1905 október Oktober 15 96 15 85} 15 90 15 76 15 88 15 8-2 15 80 15 82 Iß 8ß Iß «4 15 98 15 16 30 16 88 15 92 15 94 15 96 M 1* 1906 ánrilis Anril lß 98 Ifi Sí 16 32 16 26 ... lfi 24 16 26 16 39 16 38 34 1f> 34 16 36 Közs — Stoirüen ___ _ 1905 október 12 8« 12 95 12 82 12 88 . . 15? 89 12 84 19 90 19 88 19 19 88 19 12 94 12 96 190fi ánrilis Anril Tensreri — Mais ... ... ................... 1905 inliiis Juli 14 94 15 02 ........ 15 15 02 15 02 15 04 15 02 15 04 1905 aiijomsztiis August Mai 14 62 14 66 14 70 14 72 14 70 14 72 190fí máiiifi 10 76 10 7í 10 68 10 74 10 70 10 70 10 72 10 78 10 86 10 76 10 84 ___ 10 82 10 84 Zab — Hafer.. ............. ........ ... .............. _ _ _ 1905 október Oktober 11 50 11 U 11 56 11 46 . 11 46 11 50 11 46 11 48 11 44 11 62 11 60 11 62 _ _ _ Káposztarepcze — Kuhlrcnti 1905 anenísztna 23 70 23 90 _ _ _ c) Határidőre • Felmondott árukban előfordult kötések. Terminwaare. In gekündigter Waare vorgt fallene Schlüsse. Jlagyar bnza — Ung. Weizen — Mai« Írna Haza — Weizen ___________________ ... ilozs — Rossen ____ Zab — Hafer . ... Káposztarepcze — Kohlreps ... d) Leszámoló árfolyamok. — Liquidationskurse. Magyar fcuza — Ungarischer Weizen-----Rozs — Roggen ......................... .. ... ... Zab Hafer-----Uániuizt.iri>nAiiA —- Knhlrrn« £Suza — Weizen Tínfri-rl _ Mais 15 — írna- fir.rst« Árak készpénzben 100 kilogrammonként. ** II. Burgonya, készárú. Kartoffeln, efflekt ive Waare. Preise netto Casse per 100 Kilo gramm. Fehér — Weiss Rózsa — Rosa Sárga — Gelb Fehér Welss Rózsa — Rosa Sárga — Gelb Emberi táplálkozásra K-tól - von K-ig- bis ipari czélokra szolgáié burgonya Fiir landwirthnchaft.lir.he untl. iriri.iitif.rip.lZ# Zujpp.k.p K-tól - von K-ig — bis szolgáié burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ........... ... ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ... ... ............j_ _ ... _ Erdélvi — Sifihr»nhiiro,p,r — — — Dunántúli — Transdanubische ........................ Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer .......................................... Krdfil vi — Siebenbürcer . ...... — — — — — Bánsági Pesti — — Banater... ... Pester ... ... ...-— — — dienende Kartoffeln Bánsági Pesti — — Banater ........ Pester ... ......... — — — — — III. Különféle termények. — Diverse Producte. Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult - Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolvam S z á máz á s. n e m é s m n ő s é g f Előfordult kötések Árfolyamok — Kurse LiquidationsProvenienz, Gattung und Qualitä Vor gefallem Schlüsse. pénz — Geld árú — Waar O ixuicbciv — ocniusbe pénz — Geld áru — Waare Kurs ingyen hordó franco Fass, netto T Disznózsír... Budapesti Vidéki 144 — 145 _ _ _ iuu Kg.-üent ScSiwciiH'fi'it _ _-Magyar légenszáritott vidéki.. ___ _ _ _ Szalonna ... Stadtwaare. lnffctretroeknet 4 RtiiokiV 128 — 129 _--iw Kg.-Keni Speck 3 1 *9 133 Füstölt ... n •n geräuchert T) n z _ ____ _ ____ — — .. . ............ Zsákkal earvütt, s-öne-vsúlv tiszta Boszniai. 1904 szokvánvminosécr bnsnisehp 1904. Tlsanee-Onalität, 1» — 19 _ _-súly helyett. Minőséé 500 Grammonként 20 75 21 50 _ _ _ Szilva 85 n „ 85 32 — 32 50 _ _-Inclusive Sack, brutto für npftn Pflaumen ....... 15 — 15 50 _ _ _ Qualität pr. f>00 Gramm. 100 ksr.-ént ... «ivx uiui, * ouvaiwiijuiiuwowg 18 — 18 50 • _ _ rt 85 85 98 — 28 50 _ _ _ n n n r> ingyen hordó franco Fass, netto T Szilralz Szlavóniai 1904 1904 28 — 29 _ _-ara Kg.-Kent Pflaumenmus.. ... Szerbiai .. 1904— serbisches 1904 ... . _ . _ _ 24 — 24 50--........ — — — — — . .. .- ....... Luczerna magyar 1904. évi Luzemer ungarische 1904---Rothklee kleinkörnig 1904----_ _ _ Herema ír _ _ _ _ iw Kg.-Kent Kleessiaten _ _ __ _ _ _-„ nagyszemű 1 QO/I A-rri 1 00/1 _ _ IV. Hajózási fuvardij az 1906. évi junius 26 tói julius 1-ig __ előfordult kötések alapján.-Schiffsfracht auf Grund der vom 26. Juni bis vorgefallenen Schlüsse. 1. Jllll Díjtételek fillértől—fillérig: A fuvardíj 100 kilogrammonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verstehen sich per 100 Kilogramm inclusive Transportsteuer Győrbe a fuvardíjtétel 16—-18 fillérrel magasabb. — Nach Oy őr ist der Frachtsatz um 16—18 Heller höher. und Assecuranz. Frachtsätze von Heller — bis Heller. Pancsova 32—34 Újvidék 30—32 Bezdán 24—26 Kalocsa 22—24 D.-Földvár 20—22 Szentes 40—44 Szeged 32—34 Zenta 32—34 Titel 30—32 Mitrovicz 44—46 Temesvár 50—54 N.- Becskerek 32—36
