A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1905, július-szeptember (42. évfolyam, 146-222. szám)
1905-07-01 / 146. szám
h BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. ,,Fejéi’ineg-yei buza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bu/a“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontói és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezet vagy ezekkel szomszédos területeken termett. jfr) 1. „Tiszavidéki árpa44 alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „PelsőmaK-yarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunántúli árjva“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Tfcjf Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. ,.Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis Solt Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya. 1. Unter „Tlieissweizeu“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Doni. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Fester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Bauater Weizen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontal und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebiete i geerntet wurde. •jfc) 1. Unter „Tlieissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleichet Gattung entspricht, und Welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy. Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLII. évfolyam. Budapest, 1905. julius 1. (szombat). 146. szám. illői*14s I HZép—schön W ittertug f Vízállás reggel 7 órakor ^ . 9Í!„ & Wasserstand 7 Uhr Früh J "n Hőmérő reggel 7 órakor 1 , r n Thermometer 7 Uhr Früh / Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 7.,q m, Barometer um 7 Uhr Früh / Eíöiizeteai árak éven . nt: A tözs.'c titkári hivn:;u 61 elvitetve K 34.— H/zhoz iiordvii ._ --------— »- Ü8.— .i i si.iJve Magyarországon és Auszu’iÄba#-.......................... » 32.— KülfMdre ................- L -..........» 44.— c:gy is pfetö ny ao f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pr merations-Preise jährlich : Loco Secretariat der Börse----------K 24.— Ins Haus gestellt-----------------------» 28.— Per Post für Ungarn und Österreich _______________________> 32.— Für das Ausland-., ______________> 44.— Einzelne Exemplare 20 H. r A) Arútözsde. — Waarenbörse. Arak kézpénzben 100 kilogrammonként. ßäboiianeiltlöek« 6rCÍ/í'('Í(le. r-nim netto Cusse per 100 Kilogramm. a) Készáru. — Effektive Wnare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 75 76 11 78 79 80 81 82 «Tiszavidéki... ............. Theiss.: ... ... ... .. ... ... Fejérmegyei- ............. Com. Fejér •_....................... * j Pestvidéki ... ..... Pester Boden ............ ........ j Bánsági ... ........ Banater ............................ ' Bácskai ............. ........ Bácskaer ... ........................ I Szerb .............................. Serbischer ........................ Román... ....................... Rumänischer ........ ........-----_ _ _ _ __ _-----16 40 16 55 16 65 16 45 16 45 16 15 16 55 16 80 16 60 16 60 16 30 16 75 16 90 16 65 16 65 16 25 16 75 17 — 16 80 16 80 16 50 17 — 17 15 16 90 16 90 16 60 17 30 17 - 17 05 16 80 17 30 17 05 17 — 16 95 17 45 11 25 17 20 17 10 17 35 17 05 17 60 17 25 , __ _ _ Közs — Koggen . ____ .. .... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — vem K-ig — bis — Hafer ____________ K-tól — von K-iy — bis Elsőrendű ... ... ... ... ....... Príma ............................... ... Középminőségü .................... Mittel ............. ............. 13 50 13 30 13 70 13 50 Zab Elsőrendű ___ ... .............. Prima.. .................. ... ... Középminőségü ............ ... Mittel................... ... ... ... 13 05 12 25 13 65 12 65 igeri — Mais ___ ________ Magyai Magyai Román Szerb Cinqua Fehér.. r. r. ir S( ja se 15 45 15 65 Árpa — Gerste— ... ... ... ... ... , Takarmány, elsőrendű ... Futter, Príma ........ ... _....... „ másodrendű ... „ Sekunda ........ ... ... ★) Sörfőzésre tiszavidéki ... Brauer, Theiss ........................ „ felsőmagyar. ... „ Oberungar. ... ’ „ dunántúli .... „ Transdanub ............... 13 40 12 80 13 80 13 20 Ten •, ó ......................... Unga v. bolgár ... ... ... Rum . ... ... ... ... ... ... Serbi ntin .................... — Cinqi .............................. Weis , alt ... ... ... i. o. bulgar............... ;h ..................... ntin .............. ... — r ... ... .........- ... »eze — Reps ___ *................ “minwaare. Káposztarepcze Réparepcze re ei----------Kölcs — Hirse ...........................h) Hatái ridöre. Kej — Tel ........ ... ... Riibs Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge Jer bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld j árú — Waare Magyar buza — Ung. Weizen .............. 1905 október. .............. Oktober--------------------SSaza — Weizen ... ____ ... ... ... 1905 iunius . __ Juni _ __ ... __ 15 58 16 02 15 60 16 04 15 58 16 — 15 60 16 02 1905 október 1906 ánrílis . ... ......... Oktober.............. ... 15 tiO 15 48 15 52 15 42 15 Í52 ____ 15 74 15 52 16 10 16 02 15 60 Anril 15 98 15 8 4 16 04 Közs — Itoggen ... ............ ....... 12 56 12 58 12 62 12 56 12 56 12 58 1905 olctóher Oktnhftr 12 52 12 6 12 54 ............. 1906 mrilis Anril Tengeri — ftlais ........ ............ ........ 1905 1905 1906 ulins Juli 14 94 14 96 14 90 14 98 14 98 10 56 15 — 10 58 10 48 10 50 lugusztus... ....... August máiiis Mai 14 70 14 68 14 72 10 52 10 56 10 48 1 0 58 ...................... ... 10 54 10 56 10 46 ___ Zab - Hafer.. ___________ _______ 10 90 10 98 .................................................. 10 96 10 98 10 96 10 98 11 — 11 02 10 94 ____ ... .. H « ............................-.........- ........... 1906 mrilis Anril Káposztarepcze —■ Kohlreps ............. 1905 augusztus .............. August e) Határidőre. Feli 23 90 gekündigter 24 10 Waare vorg mondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In efallene Schlüsse. Magyar buza — Unsr. Weizen ~ * ----------Tengeri — Mais ........... ............................ Árpa — «erste ...................... ............ Közs — Koggen ....... ........ ._........... ........ Zab — Hafer ....... ... ... ........ ............. d) Leszámoló árfolyamok. —- Liquidation 8kurse. Káposztarepcze — Kohlreps Magyar buza — Ungarischer Weizeu Közs — Koggen-----Zab — Hafe r ....... ...........-----gramm. Káposztarepcse — Kohlrepi ü ... ............Bnxa — Weizen Tengeri — Mais >1 14 98 készárú. Árpa — «erst«- Kartoffeb Árak készpénzben 100 kilogrammonként. L* II. Burgonys effektive Wnare. . Preise netto Casse per 100 Kilo Emberi táplálkozásra szolgáié burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Fehér — Weiss j Rózsa — Rosa j Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló burgonya Für landwirthachaffliehe und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln k. — Diverse Prod Fehér — Weiss | Rózsa — Kosa \ Sárga — Gelb K-tól •— von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Dunántúli — Transdanub Felsőmagyarországi — 0 Nyírségi — Nyirer ........ Erdélyi — Siebenbürger Bánsági — Banater.. ... Pesti — Pester ... ... ... ische.. ... ... ... ... aerungarische ... ... HL Különféle terménye Dunántúli — Transdanub Felsőmagyarországi — 0 Nyírségi — Nyirer ... ... Erdélyi — Siebenbürger Bánsági — Banater ........ Pesti — Pester ... ......... ucte. ische ............. . — jerungarische ... — — — — — — Készáru — Effective Wnare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidationsliurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung unit Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó * nri. , . , franco Fass, netto Tara g -kent Disznózsír.. ... ... Schweinefett ... Budapesti Vidéki. ... Budapester Landfett... 142 — 143 — — —-----................... 100 kg.-ként Szalonna ................ Speck - ... ........ Magyar légenszáritott vidéki .............. Landspeck, ung. luftgetrocknet... Városi légenszáritott 4 drbos.. ... Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. n v n —- — v r> n Füstölt. ......................... ... ........ ... geräuchert ....... ... ... ... ... 127 — 130 — 128 — 131 —----------... ... ..............- — Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént Szilva _______ ___ Pflaumen ............. Boszniai, 1904. szokványminőség ... bosnische, 1904. Usance-Qualität— „ „ 100 drbos ............ „ „ 100 Stück ......... n' „ 85 ,1 — — — — „ « 85 „ — — —. 18 — 20 75 32 — 15 — 18 — 28 19 — 21 50 32 50 15 50 18 50 28 50-------_ — — ........... * 100 dr . 85 „ „ 100 Stück ............. 85 „ .............. ingyen hordó lnn , , , . franco Fass, netto Tara kg.-ként Szilvaiz ................... Pflaumenmus... Szlavóniai ; Szerbiai . : 904 Slavonische? serbisches 1904 28 — 24 — 29 — 24 50 _ _-------904... _______ ... ... 1904 ________________ ____ ____ _ _ .............. ........ — .......... - — 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig : Heremag Kleesaaten .......... A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar lí Lóhere aprószemű lí K)4. évi ... ... )04 évi Luzerner ungarische 1904 ................. Rothklee kleinkörnig 1904. .............. rund der vom 19 vorgefallenen Sc gramm indus 18 Heller höh . Juni bis 24. bilissé. ive Transport er.----------. — ......■ — .................. „ nagyszemü 1904. évi .............. „ grobkörnig 1904. ........ ... IV. Hajózási fuvardíj “ minőnként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardíjtétel 16—18 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist 'liffsfr acht anf •stehen sich per 100 Kilt der Frachtsatz um 16— Steuer und Assecuranz. Frachtsätze von Heller — bis Heller. Pancsova Újvidék Bezdán 32—34 30—32 24—26 Kalocsa 22—24 D.-Föld vár 20—22 Szentes 40—44 Szeged Zenta 32—34 32—34 Titel 30—32 Mitrovicz 44—46 Temesvár N.- Becskerek 50—54 32—36
