A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1905, április-június (42. évfolyam, 75-145. szám)

1905-04-03 / 76. szám

ft A BUDAPESTI ÁRU- És ERTERTOZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJa. if- 1. „Tiszavidéki bnaa“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. ..Pestvidéki buza** alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. ..KáiiNűg'i buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. •'t. ..Bácskai buza *4 alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsősíiagyarorszáfci ílrpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. ..Dunántúli árjja44 alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. + + Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Ksztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királvhágóntuli megyékben termelt burgonya. +C 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Coui. Fejér4” ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter ,,Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebiete i geerntet wurde. ★> 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Un er „Oberungarische Oerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechs en Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die ir. den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in -den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Säsaza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 í ■ Tiszavidéki... ... . Theiss ................. ... .. ... — — Fejérmegyei ............ Com. Fejér ......................................... ♦ Pestvidéki ... ........ . Pester Boden, .... ... ... — — Bánsági ., ... Banater .................. ... : — — Bácskai ........ Bácskaer... ............... — — 1 Szerb ... ... ... Serbischer. ... ... ... ... ... j — — Román... ...................... Rumänischer ... ... Bolgár ... ... ... ... ... ... Bulgarischer... ........ ... ... — ­1 ’ .! 1 — — |-----­18 60 w 18 75 18 60 18 55 18 55 18 40 18 75 18 75 18 70 18 70 18 55 18 95 ...... 18 85 18 75 18 75 18 50 18 90 I 18 95 18 90 i 18 90 18 75 19 15 18 95 18 85 18 85 18 70 19 05 18 95 19 — 18 90 19 05 i 18 95 18 90 19 — i 19 20 19 15 19 05 19 15 19 10 18 95 19 25 19 10 fl _ _ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Rozs - Roggen ... ... dű ... ... ... .. ... Primt íinőségíí .. . ... ... Mitte . . ... ... ... ........ ... .............. ... ............ 14 60 14 50 14 70 14 55 Elsőrendű.. ... .................. Prima. ... ....... ........ .. Középminőségü ................... Mittel.................. ... ... ... 14 60 14 40 15 - 14 60 Tengeri — Mais Magyai Magyar Román Szerb Cinquai Fehér r., neu ... .._ ........ 15 60 16 10 15 80 16 20 , Takarmány, elsőrendű. ... Futter, Prima ____ ... ... ... | „ másodrendű ... „ Sekunda ... ... Árpa — (»erste. . *•> Sörfőzésre tiszavidéki .. ... Brauer, Theiss.. ........... „ felsőmagyar. ... „ Oberungar. ... „ dunántuli ... „ Transdanub.... ... ... 14 60 14 35 15 — 14 60 . ó . ... .. Untra v. bolgár ............ Rumän. o. bulgar.... ... .. ... ... ... ... . ... Serbisch ................ ... ... ítin ...... ... ... Cinquantin ........ ............ ... ... ... _ ... Weisser............................. Repcze — Reps ............-----­-----­Köles stirsc b) Hafái [*idöre. ­Terminwaare. Határidő Termin Délutáni I óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge dev bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalaosonyabb ár­folyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse Qhne Zwi&chenkurse Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Magyar bnza — líng. Welzen ... 1905 április... ... April ..................... ... ...-----­-----­-----­-----­| Bnza Weizen 99 99 .............. - ....... 1905 április _ ... ... ... April... 1905 május ... ... .. Mai. ... 1905 október. ... ........ Oktober-­.........-............ 18 24 18 22 18 28 18 20 18 22 18 14 16 70 16 72 16 64 18 14 18 18.. _______ 18 20 18 10 ........ ........ 18 16 18 10 16 64 18 18 18 12 16 66 18 40 18 44 18 38 18 36 18 34 18 38 18 16 82 16 78 16 80 ... 30 18 40 18 34 ... 18 38 18 32 16 78 18 40 18 34 16 80 ” 99 .................... Rozs — Roggen ... 1905 április April ........ ... ... ... Tktoher 14 3fi 14 32 14 40 14 13 48 13 46 13 50 13 36 ....... ... .............. 14 34 13 34 14 36 13 36 14 44 14 40 14 42 14 44 1905 október 38 .............................. Tengeri — Mais ... ... ... 1905 május ... ... 1905 julius .................. Mai 14 88 14 90 14 82 14 84 _______________ 14 84 14 66 14 86 14 68 EE‘ __ _ Juli 14 72 14 6 8 .. ______ Zab — Hafer .......... 1905 ánrilis Anril 13 94 13 98 13 86 13 88 11 84 13 90 11 86 14 02 14 04 13 94 ...................... 13 94 13 96 1905 május 1905 nbtóhni Mai n » ............. ........................ — 11 82 11 8 6............................. ........................... Káposztarepcze — Kohlreps ... ... 1905 augusztus. ........... August c) Határidőre. Feli 23 30 gekündigter 23 50 Waare vorg nondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In rfallene Schlüsse. Magyar bnza — Ung. Weizen ____ .... ... --- .............: - ... ...----­Tengeri — Mais t" ........ Árpa — Gerste Bnza — Weizen Rozs — Roggen____ ____ . ... ____ ... Zab — Hafer .......... ... d) Leszámoló ál Káposztarepcze — Kohlreps ■folyamok. — Liquidationskurse. Magyar ímza — Ungarischer Weizen----­Rozs — Itoggen ... ... ... ... ... 14 34 Zab — Hafer... ........... ... ............ ........ 13 88 Káposztarepcze — Kohlreps ... ........ Preise netto Casse per 100 Kilo gramm• Buza — Weizen 18 16 1 Tengeri — Mais * Írna — Árak készpénzben 100 kilogrammonként. L* II. Burgo nya, készárú. — Kartoffeln, effektive Waare. Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Dunántúli Transdanubische.. ... ... i Felsőmagyarországi — Oberungarische ... ... Für menschliche Nahrung Nyírségi — Nyirer.................................... ... dienende Kartoffeln Erdélyi — Siebenbürger ... ---------­| Bánsági — Banater... ....... ....... Pesti -- Pester ... ... ... ... ... ... ... ... ... Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa \ Sárga — Gelb | Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló burgonya Dunántúli — Transdanubische.. ................ Felsőmagyarországi — Oberungarische ... Für landwirthschaftUche j Nyírségi _ Nyirer und industrielle Zwecke Erdélyi — Siebenbürger ................... ... dienende Kartoffeln i Bánsági — Banater ................ ... ... ... ... ' Pesti — Pester ............... ... ... ... ....... ik. — Diverse Producte. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 6 00—6 40 ! 7 80—8 20 6 00—6 40 7 80—8 20 6 00—6 40 í 7 80 -8 20 5 50—5 90 ! 7 20—7 60 6 00—6 30 1 7 80-8 20 III. üülönféie 7 70-8 10 7 70—8 10 7 80—8 20 7 70-8 10 7 80—8 20 terménye 5 00-5 20 4 80-5 00 5 00—5 20 4 60—5 00 5 00-5 20 7 00-7 50 7 00-7 50 7 00-7 50 6 80—7 30 7 00—7 40 7 00-7 50 7 00-7 50 7 00—7 50 7 00-7 50 7 00—7 50 , Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó . , . | .Disznózsír .. -----­franco Fass, netto Tara ' Schweinefett Budapesti . Vidéki. ... Budapester Landfett... 135 — 136 —------;-----­... — ... ...--- ........ ........ — ­............ Szalonna.. ... 100 kg.-kent Spécit Magyar légenszáritott vidéki... ... ... Landspeek, ung. luftgetrocknet... ... Városi légenszáritott 4 drbos.. ... .... Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. 3 3 » n v —- -- n n n Füstölt......... ....... ... ... ... ... ... geräuchert . ... .............. 113 - 116 ­114 — 117 —-----■----­................... _. _.__ _ _ _ . . . ... .. ....... ... ... ... ... Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Szilva... Inclusive Sack, brutto für netto. Pflanmen j Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént Boszniai, 1904. szokványminőség ... bosnische, 1904. Usance-Qualität... ... „ „ 100 drbos... ............ „ „ 100 Stück ... „ - 85 „ — — — „ „ 85 „ — — — 1 Szerbiai, 1904. szokványminöség- ... serbische, 1904. Usance-Qualität... ... 100 drbos. _ _ 100 Stílek 18 50 22 50 37 — 15 — 20 50 36 ­19 — 23 50 38 — 15 50 21 — 37 — ............ .......----­----­................... 85 85 , ........ ... ................... ingyen hordó im k„-ként Szilvaiz......... tranco Fass, netto Tara Pflaumenmus Szlavóniai 1 Szerbiai ] 904.. ................... slavonisches 1904 ... serbisches 1904 ... . 27 — 24 — 28 — 25 ­----­----­904 __________________ ....... .... .......• ... _ _ _ ___ . _ ... _ ... ... Luczerna magyar 1904. évi ... Luzemer ungarische 1904. ... ...... 100 kff -ként Heremag Lóhere aprószemti 1904. évi... Rothklee kleinkörnig 1904. . ... ... Kleesaaten ... „ középszemü 1904. évi ... ... „ mittelkörnig 1904. ... ... „ nagyszemfi 1904. évi... _ ... „ grobkörnig 1904. ... ... ... IV. Hajózási fuvardíj “ — Sch A fuvardíj 100 kilogrammonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze vet Díjtételek fillértől—fillérig: Győrbe a fuvardijtétel 16—18 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist . . 80 — 102 - 112 — 126 — d der vom 20. bi rgefal'enen Schltt gram in inclusi 18 Heller höht 104 — 112 — 124 — — - ................ Frachtsät ze von Heller ................ — ... 1 — bis Heller. /ifffracht auf arz stehen sich per 100 Kilo der Frachtsatz um 16— 136 — j .................... ... s 25. Mär/ sse. ve Transportsteuer und Assecuranz. ir. Pancsova Újvidék Bezdán 32—84 | 30—32 24—26 ! 1 Kalocsa D.-Földvár 22—24 j 20—22 Szentes 40—44 Szeged Zenta i Titel 32—34 | 32—34 j 30—32 í 1 Mitrovicz 44—46 Temesvár N.- Becskerek 50—54 32—36 A) Árutőzsde* — Waarenbörse. Árak készpénzben ÍOO kilogrammonként. 1* fisbonaneiWMBk. Getreide. Preise netto Casse per ÍOO Kilogramm. a) BCés^árú. — Bffective Waare. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich : Loco Secretariat der Börse ............. K 24.— Ins Haus gestellt _______________» 28.-­Per Post für Ungarn und Öster­reich -______________ ________ > 32.— Für das Ausland.. .......................... » 44.— Einzelne Exemplare 20 H. Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24. ­Házhoz hordva ..........................» 28.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában.. - ...............-. » $2.—­Külföldre - —--------------------- » 44.— Egyes példány 20 f. XLII. évídyam. Budapest, 1905. április 3. (hétfő). 76. szám. Időjárás \ esö—Reeen Witterung J eso Kegen Vízállás reggel 7 órakor ( , Wasserstand 7 Uhr Früh J 'T ' m Hőmérő reggel 7 órakor \ r Thermometer 7 Uhr Früh / ‘ Légsúlyméró reggel 7 órakor 1 7,.,. m, Barometer um 7 Uhr Früh / ’ m

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom