A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1905, április-június (42. évfolyam, 75-145. szám)

1905-04-07 / 80. szám

rr A BUDAPESTI ARD- És ERTEKTOZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. ■¥■ t. „Tiszavidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegryoi buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. ..Krií sKai bűz«“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével termelt búzák átlagának s mely a nevezet: vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *) 1. ,,Tiszavidéki ílrpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmag-yaroi'&zäg'i rtrpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunántúli Ärjia“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyirségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli medvékben termelt burgonya. +C. 1. Unter „Tlieissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun — die Bezirke Biä, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebiete:i geerntet wurde. ■jfc) 1. Unter „Tlieissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Un er „Oberungarische Gerste“ isi solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechs en Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannitische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitűtsgemcht per Hektoliter in Kilogrammén Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki... ... ... ... Theiss.. ... ... ... ... ... ... Fejérmegyei-- — — ... Com. Fejér ... — .................... *- í Pestvidéki ... ... ... ... Pester Boden.. ... .... ... ... Bánsági. . ... ... ... ... Banater .................. — ' Bácskai... ... ... ... ... Bácskaer............................................ Szerb ........... .................. ... Serbischer......................................... Román... ... .... ... ... ... Rumänischer .................................. Bolgár ... ... ... ... ... Bulgarischer ................................... _ _ — — — --­--------­18 30 18 45 18 30 18 25 18 25 18 10 18 45 16 60 ...........- ■■ ...,l 18 45 18 40 18 40 18 25 18 65 16 80 18 55 18 45 18 45 18 20 18 60 18 65 18 60 18 60 18 45 18 85 18 65 18 55 18 55 18 40 18 75 18 65 18 70 18 60 i 18 75 i 18 65 18 60 18 70 : 18 90 18 85 18 75 18 85 18 80 18 65 18 95 18 80--------­--------­Rozs — Roggen----­Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ___ ... ____ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű _ ... ... ... ... Prim Középminőségü ............ ... Mitte a ........ .................. ... i ................................... .. 14 50 14 40 14 60 14 45 Elsőrendű ___ ... ............ Prima.. ... ................... Középminőségü... ........... Mittel... . ............ 14 60 14 40 15 — 14 60 Tengeri — Mais ........................ Magyai Magyai Román Szerb Cinqua Fehér.. neu ... . ... ... alt ............ .. ... ... n. o. bulgar.... ... ... ch .. ... ... ... ............ antin ... ... ... . ........... er ... .................... ... ... 15 50 16 ­15 70 16 10 Árpa — Gerste... . Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima.............. ... ... „ másodrendű ... „ Sekunda ... ... ... ... *) Sörfőzésre tiszavidéki ........ Brauer, Theiss.. ... .................... „ felsőmagyar. ... „ Oberungar ......................... ' „ dunántúli ............ „ Transdanub---------- ... 14 60 14 35 15 — 14 60 •, ó ........................... ... Ungai v. bolgár .................... Rumä ... . ............. ... Serbis ntin ........... ... Cinqu . ... ... ... ............ . Weiss Repcze — Reps ___- Terminwaare. Káposztarepcze Réparepcze Kohlr sps... ... ........................... n ................ ... ... ...-----­-----­Kölcs — Hirse ... .......... .......... ... b) Hatál "időre. ­... ... ... ... Rübse .................................... ■ ■ ■■■.................... Határidő — Termin------­Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallencn Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző' tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb ár­folyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zuns chen ku rse Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Magyar bnza — Ung. Weinen ........ ... 1905 április,,, .............. April........ ... ... _ _-----­-----­Haza — Welzen ... ...... ......... 1905 április 1905 május 1905 októbei .................. April.................- ... ... 18 02 18 04 17 94 18 17 94 17 96 17 84 17 16 64 16 66 16 56 16 02 ... ... .. ........ ... 17 96 17 86 16 64 17 98 17 88 16 66 17 94 17 96 17 88 17 94 16 60 16 62 17 94 17 86 16 56 17 96 17 88 16 58 M 99 ......................................... 99 99 .......................................... .. ... ... ... Mai. ... .............. ... — ................. Oktober.............. ... ... 92 17 88 ... ........ 70 .............................. 17 86 .................. ... ............. 16 54 16 56 . .............. ... ... Rozs — Röppen ... ... ... ... .... 1905 1905 ínrilis Anril _ 14 44 14 52 14 50 .............. 14 50 13 38 14 52 13 40 14 42 14 44 náins _ Mai 1905 október ................. Oktober _ . .............. 13 34 13 28 13 42 Tengeri — Mais 1905 május 1905 julius 1905 aiiffiisi« .. Mai ....................... ... 14 68 14 82 ............ 14 40 14 42 14 36 14 14 80 14 48 14 82 14 52 14 72 14 74 14 36 14 38 14 64 .. 14 66 14 34 14 68 14 36 Juli 52 .............................. 14 32 hns ... Annust Zab — Hafer . 1905 ánrilis April ... .............. 13 72 13 68 13 80 13 78 13 80 13 74 13 76 13 72 13 74 1905 május 1905 októbei Mai Oktober-----­Káposztarepcze — Kohlreps .............. 1905 augusztus .............. August c) Határidőre. Felt 23 50 gekündigter 23 70 Waare vorg nondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In efallene Schlüsse. Magyar bnza — Ung. Weizen ___ ____ Tensreri — Mais ....................................... ........1 ........................................ Árpa — Gerste ......................................... 1 .................................................... Zab — Hafei fi) Lesz f.. .......- ............-_________ _______ ... ... ... . ............. Káposztarepcze — Kohlreps Rozs Roggen ............................. ..............-ámoló árfolyamok. — Liquidationskurse. Magyar ^uza — Ungarischer Weizcu-----­T .............. Rozs — Roggen ....................... ............. 14 50 Zab — Hafer... ... .................................... ... 18 78 Káposztarepcze — Kohlreps Preise netto Casse ............— ilo gramm. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. 17 96 Tengeri — Mais .............................. ** 11. Bupgosiya, készárú. ­Árpa — Gerste ___ _______ — Kartoffeln, effektive Waare. per lOO K Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya FUr menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische.. ... ... .. ... Felsőmagyarországi — Oberungarische .......... Erdélyi — Siebenbürger .............................. Bánsági — Banater ........ ... ...... .. . ... Pesti — Pester ... ... ... ... ... ... ... ... ... | Fehér — Weiss j Rózsa — Rosa \ Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáié burgonya Dunántúli — Transdanubische ................ ... j Felsőmagyarországi — Oberungarische ... ... Für landwirthachaftliche ; Nyírségi _Nyirer und industrielle Zwecke Erdélyi — Siebenbürger ............. ............. dienende Kartoffeln \ Bánsági — Banater.............................. ........ 1 Pesti — Pester _____________________ sk. — Diverse Producte. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 6 00—6 40 7 80—8 20 6 00-6 40 7 80—8 20 | 6 00—6 40 i 7 80—8 20 5 50—5 90 7 20—7 60 6 00—6 30 ' 7 80—8 20 III. SCÍiSönféie 7 70-8 10 7 70-8 10 7 80-8 20 7 70-8 10 7 80—8 20 termény« 5 00—5 20 4 80-5 00 5 00—5 20 4 60—5 00 5 00—5 20 7 00—7 50 7 00-7 50 7 00-7 50 6 80-7 30 7 00—7 40 7 00-7 50 7 00—7 50 7 00—7 50 7 00-7 50 7 00—7 50 Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld | árú — Waare ingyen hordó l()0. . • t franco Fass, netto Tara Disznózsír... ........ Schweinefett... Budapesti. Vidéki. ... Budapester Landfett 137 — 138 — — —-----­100 kg,-ként Szalonna.. ... Speck ........................ Magyar légenszáritott vidéki... ... ... Landspeck, ung. luftgetrocknet... ... Városi légenszáritott 4 drbos,, ... ... Stadtwaare, luftgetrooknet 4 stückig. » n « -- -- n n n 1 Füstölt ........... ............................. ... geräuchert ................................. ... 114 - 117 ­115 - 118 —-----­-----­Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént­........................................ Szilva... ............... Pflaumen ... Boszniai, 1904. szokványminőség ... bosnische, 1904. Usance-Qualität— ... „ „ 100 drbos .................. „ „ 100 Stück .............. « „ 85 „ ................... * „ 85 „ .............. Szerbiai, 1904. szokványminőség ....... serbische, 1904. Usance-Qualität........ „ „ 100 drbos.................... „ „ 100 Stück ........... „ „ 85 „ — — — — „ „ 85 „ — — — 18 50 22 50 37 — 15 — 20 50 36 ­19 — 23 50 38 - 15 50 21 — 37 — .............. ...........-----­.-----­— .............. ingyen hordó 1(X) k ként franco Fass, netto Tara b Szilvaiz Planme Szlavóniai Szerbiai .. 1904 ....................... slavonisches serbisches 1904 27 — 24 — 28 - 25 ­-----­----­iimns... 1904 ................................... 1904 ____ _________ 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig : Heremag Kleesaaten ... A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1904. évi ... ... Luzerner ungarische 1904. ... ....... Lóhere aprószemü 1904. évi... ... ... Rothklee kleinkörnig 1904. ... ... „ középszemű 1904. évi . ... ... „ mittelkörnig 1904. ... ... ... „ nagyszemű 1904. évi ............. „ grobkörnig 1904. ... ... ... IV. Hajózási fuvardíj — Sch mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze vei Győrbe a fuvardijtétel 16—18 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist .............................. 1 ..................... 1 /ifffracht a,,f stehen sich per 100 Kilo der Frachtsatz um 16— 86 — 102 - 112 — 126 — id der vom 20. b rgefallenen Schilt gramm inclus 18 Heller höh 104 — 112 — 124 — 136 ­s 85. März sae. ’ve Transport, er. Heuer und Asseeurans. Frachtsäi ze von Heller — bis Heller. Pancsova Újvidék i Bezdán 32—34 ; 30—32 j 24—26 Kalocsa | D.-Földvár Szentes 22—24 I 20—22 ; 40—44 1 1 Szeged Zenta 32—34 32—34 Titel 30—32 Mitrovicz 44—46 Temesvár N.- Becskerek 50—54 32—36 A) Arútözsde. — Waarenbörse. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. ^ Gabonanemííek. - Getreide. Preige nem C(igge per 100 jxUograimn. a) Késíárú. — Tüffeetive Waare. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WÁAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerati« ds-Preise jährlich : Loco Secretariat der Börse _____ K 34.— Ins Haus gestellt............... .....> as.— Per Post für Ungarn und Öster­reich ---------------------... ... > 33.— Für das Ausland.. ______________» 44.— Einzelne Exemplare 30 H. Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 34.— Házhoz hordva —-------------------» 38.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában-------------------------» 3S.— Külföldre .............1...........................» 44.— Egyes példány 30 f. XfiII. évfolyam. Budapest, 1905. április 7. (péntek). 80. szám. \ szél—Wind Witterung / Vízállás reggel 7 órakor 1 . 119 <y Wasserstand 7 Uhr Früh / ^ ™ Hőmérő reggel 7 órakor | „ r, n Thermometer 7 Uhr Früh / Légsúlymérő reggel 7 órakor | Barometer um 7 Uhr Früh /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom