A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1905, január-március (42. évfolyam, 1-74. szám)

1905-01-11 / 8. szám

ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJfl.V 1 A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — QuaUtätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen 1 . Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki ........Theiss.. .................. Fejérmegyei ........Com. Fejér ................ *' Pestvidéki ........Pester Boden............... Bánsági ..............Banater ............... ... ’ Bácskai ..............Bácskaer..................... Szerb .......... ... ... Serbischer................. Bolgár .....................Bulgarischer-----­-----­-----­-----­-----­19 55 ____ 19 75 19 55 19 55 19 55 19 35 19 75 19 75 19 75 19 75 19 55 19 95 19 75 19 65 19 65 19 45 19 85 18 80 19 95 19 85 19 85 19 75 20 15 18 90 19 85 19 75 19 75 19 75 20 05 19 95 19 95 19 95 19 95 19 85 19 85 19 95 20 25 20 15 20 05 20 15 20 25 19 95 20 45 20 25-----­-----­Rozs — Roggen ................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Arfoiyatn—Kurs Zab — Slaíer ... ____... . Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tÓI-con| K-ig -bis K-tól-tw; K-ig - bis Elsőrendű ................... Prima.......................... Középminőségü ............. Mittel.............................. 14 65 14 45 14 95 14 70 j Elsőrendű .............. Prima....................... | Közópminőségíi ........ Mittel........................ 13 85 13 55 14 40 13 85 Tengeri — HEaf.s......... .......... Magyar ................... Ungar........................ Román v. bolgár _ Rumän. 0. bulg........ Szerb ........................ Serbisch.................... Cinquantin .............. Cinquantin .............. Fehér... ............. ... Weisser ................... 15 55 15 75 Árpa — Gerste ........ _ ... *> i Takarmány, elsőrendű _ Futter, Prima ......... „ másodrendű _ , Sekunda....... Sörfőzésre, tiszavidéki _ Brauer, Theiss......... „ felsőmagyar. _ „ Oberangar__ ' , dunántuli.. .. „ Transdanub.. 14 25 14 05 14 65 i4 35 Repcze — Reps ................... Terminwaare. Káposztarepeze ____ Kohlreps.................. 1 Réparepcze. ............. Rübsen ....................-----­-----­Köles — Hirse.. .................... b) Ha láf»ida Határísí® — Termit i Délutáni 1 óráig a legmagasabb éa legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbe­eső árfolyamok nélkül Reihenfolge, der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchste* und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat ! érakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és leg­alacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börse­tages su den höchsten und niedrigsten Kursen vor­gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkur se Árfolyam — Kurs pénz - Geld iru - Waare pénz - deli trtt-Waare Magyar bnza — Ung. Weisen 1905 április ........ April................... ... ___ ___ ___ _ __ ________------j--------­______... — ____... — ____ ...-----­-----­Mur.ií — Weizen 99 1905 április ........ April .. .............. 1905 május _ ... Mai- .................. 1905 október.. _ Oktober — ... ... 19 84 86 68 70 64 68 .............. 19 66 19 68 19 50 .. .............. ... 17 30 17 32 17 26 ____... ......... 19 66 | 19 50 17 26 19 68 19 52 17 28 19 88 19 90 19 84 19 86 ................. 19 68 19 70 .............................................. 17 34 17 36 ... ­...................... ... 19 86 19 72 17 34 19 88 19 74 17 36 3&OZS — Rosrgrei* _______ - — 99 *9 --— -............. 1905 április ......... April................... 1905 október ....... Oktober .............. 15 52 15 46 15 52 15 46 15 48... 14 08 14 10 ........................................ 15 42 14 04 15 44 14 08 15 56 15 58... ... ................................... 15 54 15 56 Tengeri — Mais 99 99 1 99 99 " 1905 május _ .. Mai _ ... ____ 1905 julius ........ Juli .................. 14 95 15 — 14 98 ......................... 14 98 15 ­15 — 14 98 ......................................... 14 98 15 — 25afo — Mafer ........... .... ... ... w M ... ................... 1905 április ........ April................. 1905 október ....... Oktober ............ 14 14 14 16 14 10 14 12 .............. 14 12 14 14 14 14 14 18 ........................ .............. 14 14 14 16 Máposztarepcze — Mohlreps c) üa 1905 augusztus ... August .................. táridSre. Felmondott árukban előfordult kötések. — Terminwai 22 40 vre. In 9 22 60 eJcündigte r Waare vorgefallene Schlüsse. Magyar húz» — t>ng. Weizen Tengeri — Mais ......................... ... ......................... j 4rpa — «erst« ... _________ ......................................... Hozs — JttoggeBi . ... ... . d) Zab — Haler ............ ............... Leszámoló árfolyamok. ......................................... ttáp.-repcie — Kohlreps----­— Liquidationskurse. Magyar ímza — Ungarischer Weizen Síoxs — rfSocgjen .............. . .................... j Zab — Hatof .... — „ ... .....................-----­SSmxs — Waísaans _________ ... Árak készpénzben 1 OO kilogrammonként — — 1 Tengeri — Mais ... ................................... ** II. Burgonya, készárú. — Kartofj ! ?Uágs.»fiSepc;Kas — Kohlreps .. ................... eJ/¥bf effective If (Ittve. Preise netto Casse per lOO Kilogramm. Emberi táplálkozásra szolgáló bur­gonya Fehér—We es Rózsa— Ros&i Sárga—Gelb Mezőgazdasági és ipari czélok­ra szolgáló burgonya k., — Diverse Fehér—Weiss | Rózsa—Kosa Sárga—G lb Dunántúli — Transd Felsőmagyarországi - Nyírségi — Nyirer Erdélyi — Siebenbür Bánsági — Banater Pesti — Pester... ... mubische .......- Oberung ....... ger------------­I 5 &0—5 60 5 20 -5 60 5 30-5 70 5 20-5 60 5 30—5 70 II. Külön 7 20-7 70 7 20—7 70 7 30-7 80 7 20-7 tO 7 20-7 70 féle tei 7 40—7 90 7 40—7 90 7 60—8 10 7 40—7 90 7 40—7 90 rméiraye! Dunántúli — Transda Felsőmagyarországi - Nyírségi — Nyirer. Erdélyi — Siebenbürg Bánsági — Banater Pesti — Pester ........ Producte. nubische ........- Oberung ........ 'er ................... 5 00-5 20 4 8C-5 00 5 00-5 20 5 00—5 20 5 00—5 20 7 20—7 70 7 20—7 60 7 20—7 60 7 20—7 60 7 20—7 60 7 40-7 80 7 40-7 80 7 40—7 80 7 40—7 80 7 40—7 80 *íá r u — Effective. Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorqefaU-ene Lesiáiiiö!? árfolyam Liquidations­Kurs Származás, neiii és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz - Geld áru - Waare pénz - Geld léru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 100 kg.-ként Stisznózsir ........ Schweinefett _ Budai Vidék esti.. ... .... _ .... ......... Budapester ............................ Landfett-— .............................. ......................... 124 — 125 — ... _ .. ... i ... ............. .............. ... ............. 100 kg.-ként Szalonna __ ........ iSpecfe .......... .. Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, luftgetrock. 4 stückig * » 3 » „ n O „ Füstölt ................................... geräuchert .............................. — .............................. 101 - 103 — 102 — 104 — — — ~ ... .....................- — Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für i netto, Qualität pr. 500 Gramm 100 kg.-ként Szilva .................. ä?Sä»wmeiit­............ Boszniai, 1904. évi azokv.-minőség— bosnische, 1904. Usance-Qualitüt- .100 drbos 100 Stiick-..................­.......... 15 75 23 - 39 50 13 50 20 50 37 50 16 25 24 — 40 50 14 — 21 — 38 ­— — ü----­­... ... -----­, 85 „ ---- „ „ 85 „ •Szerbiai. 1904. szokvánvmin.... serbische. 1904. Usance-Q.ua ...........— — — lit. —­..........— „ „ 100 drbos ........ „ , 100 Stück. ... 85 ............ . 85 „ . ... _ _ ingyen hordó franco Fass, netto Tara 100 kg.-ként Szilvaiz ............. Pfflanmennra« —. Szlavc Szerbi miai. ......................... ... slavonisches 1904 ...........—_ serbisches 1904 .............. ... 25 75 22 50 26 — 23 60 ...........- - - ­-------­— ... — ai ... ... .... ................... ______ 100 kg.-kéat Meremag _______ Mleesaaten _ Luczerna magyar 1904. évi _ Luzerner Ungarische 1904._ Lóhere anrószemű 1904. évi . Rothkiee kleinkörnig 1904­................................. 86 — 110 - 130 — 140 — 104 — 124 — 138 — 160 — ■O’jramm -20 Heller uer und J sweuranz. — ..........— „ középszemü 1904. évi __ „ mittelkörnig 1904. nasrvszemű 1904. évi... . ffrobkömisr 1904. nclusive Transportste höher. VI. Hajózási •• A favardij 100 kilogrammonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht, Syéírbe a fuvardíj tétel 18—20 fillérrel magasabb. — Wae'h Oy — Schifffracht. säize verstehen sich ver 100 Kt tör ist der Frachtsatz um 18— •^anosova — J Újvidék — J Bezdán — Kalocsa ~ j D.-Földvár — Szentes — Szeged — Zenta — Titel — | vtitrovicz — | Temesvár — 'I.-Becskerek — A) Árutőzsde. — Waarenbörse. I. Gafoosianeműek. — Getreide. Arak készpénzben 100 kilogrammonként. a) &észál*Ú. — MffeCtive Waare. Preise netto Casse per 100 Kilogramm. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAAREN­KÜRSBLATT UND EPPECTEN-BÖRSE. Előfizetési árak évenk int; A tőzsde titkári hiva­talától elvitetve . . K 24.- Iiázhoz hordva . . . „ 28.— Postán küldve Magyar- országon és Ausz­triában ................... .... 32.— Külföldre ...................„ 44.­Kgyes példány 20 f. ILII. évfolyam. Budapest, 1905. január 11. (szerda). 8. szám. vftterang } ^p-schön Tízállás reggel 7 órakor | , 1Q. a Wasserstand 7 Uhr Früh / • Hőméró reggel 7 órakor \ „ no Thermometer 7 Uhr Früh / Légsüiymérs reggel 7 órakor \ 77. ,r<_ Barometer um 7 Uhr Früh / u A BUDAPESTI Pränumerations-Preise’ jährlich: Loco Secretariat der Börse ......................K 24.— Ins Haus gestellt . . v 28.— Per Post für Un­garn und Oester­reich ......................n 32.— Für das Ausland . . „ 44.— Einzelne Exemplare 20 H. 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyti bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák Átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyé­ben — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. A. „Bánsági bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna- menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. ■w i. „Tiszavidéki Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél­keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2 „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa. melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dnndnttfli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya" alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya. 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im ’omitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szoinok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weieon Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Ranater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Tyrus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar­gebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. *) 1. Unter „Thelssgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des ‘Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitt« der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durch­schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. ★ ¥ Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln 5U verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves und Jäsz-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Sleiwobürger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des KiríUvhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom