A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. október-december (41. évfolyam, 221-296. szám)

1904-10-04 / 223. szám

A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenként t ▲ tfeide titkári hiva­talitól elritetr« . . K 20.— Házhoz hordva. . . . , 24.— PMtán kflldre • . . . 9 28.— Egyel példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAAREN­KÜRSBLATT UND EPPECTEN-BÖRSE Pränuirieraiions-Preiss jährlich: Loco Secret&riat der Börse ...................K 20.— Ina Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. A) Árutőzsde« — Waarenbörse. I. Sabonaneműek. — Getreide. Arak készpénzben 60 kilogrammonként. <x) E£észáí*Ű. — JSffeCtive JVaave. Preise netto Casse per SO Kilogramm. 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely Jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejénnegyei bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvldéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyé­ben — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánság:! bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna­menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. ■Je) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél­keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dnnánttlli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ■ffH- Knrgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarorszíg burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetil a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetit a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik i Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya1 alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya. >f. 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen -zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar­gebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer 'Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. *) 1. Unter „Tlieissgrerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdaimbische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durch­schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kart«ÍFclts. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln ! zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, | Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. XU. évfolyam. Budapest, 1904. október 4. (kedd). 223. szám. Witterung } borult-trüb Vízállás reggel 7 órakor \ Wasserstand 7 Uhr Früh / iob Hőmérő reggel 7 órakor \ a r 0 Thermometer 7 Uhr Früh / Légsülymérő reggel 7 órakor 1 Barometer um 7 Uhr Früh j A minőségi sály hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammén Búza — Weisen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki ___.. Theiss......................... Fejérmegyei ___Com. Fejér .......... ... ’ Pestvidéki ........Pester Boden— .......... Bánsági ..............Banater ................ ... ' Bácskai ..............Bácskaer......................-----­-----­-----­-----­-----­-----­10 — 10 IC 10 05 10 — 10 — 9 95 10 10 10 15 10 10 10 10 10 05 10 20 10 1 10 0 10 0 10 1 10 1 5 10 25 5 10 15 5 10 15 3 10 15 3 10 30 10 20 10 10 10 10 10 15 iO 30 10 20 10 20 10 25 10 25 10 15 10 15 10 25 10 25 10 40 10 30 10 25 10 35 10 30 10 45 10 20 10 25 10 50 10 30 10 30-----­-----­Rozs — Roggen ... ____ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól - von K-ig -bis K-tól - von K-ig - bis Elsőrendű ................... Prima............................... Középminőségü.............. Mittel .............................. 7 35 7 25 7 45 7 35 Elsőrendű, új ........ Prima, neu .............. Középminőségü, új... Mittel, neu .............. 7 — 6 85 7 20 6 95 Tengeri — Mais .................. Magyar Román Cinquan Fehér... Ungar. Rumän. Serbiseh Cinquan Weisser 7 25 7 35 Árpa — Gerste ____ ____ *) / Takarmány, elsőrendű _ t’ utter, Prima ... _ „ másodrendű _ „ Sekunda.. ... Sörfőzésre, tiszavidéki — Brauer, Theiss......... „ felsömagyar. — „ Oberungar __ * dunántuli.. ... , Transdanub.. 7 30 7 20 7 50 7 30 v. bolgár _ tin .............. o. bulg. ____ _____... tin ............. Repcze — Reps .................. Terminwaare. Káposztarepcze......... Kohlrep Réparepcze .............. Rübsen s ................... 11 50 11 70 Köles — Hirse.. .................... ft) Ha táridö re. — .................... Határidő — Termi» t Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbe­eső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és leg­alacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börse­tages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor- gefallenen Schlüsse ohne Ztoischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - GM iru ■ Waare pénz - GM éra - Waare Magyar bnza — Bne. Weizen 1904 október.. ... Oktober .............. ... ... — ... ... ,-----­-----­-----­-----­Bnza — Weizen ­.................. »» ** -------- —-­«1 ------ ---------­1904 október.. ... Oktober _ _ _ 1905 április ... ... April ................... 10 15 10 14 10 1« ÍÓ 07 ÍÖ 15 T. 10 57 10 52 10 56 ......................... 10 13 10 56 10 15 10 58 io 22 io’i9r. .i.::: t. .i. m i ii z 10 61 10 59 ............................................. 10 19 10 59 10 20 10 60 Rozs — Kossen ....................... 1’ M ------—-------­1904 október ....... Oktober .............. 1905 április ........ April.................... 7 41 7 42 7 38 ............................... 7 85 7 89 7 86 ._ .................... 7 39 7 86 | 7 40 7 87 7 45 7 46 ............................................. 7 90 7 89 ............ . .............................. 7 45 7 89 7 46 7 90 Tengeri — Mais 19 19 99 11 91 11 7 38 7 40 7 37 7 38 ......................... 1904 október ....... Oktober 1905 május ........ Mai _ 7 36 7 39 .................................... 7 38 7 39 .............................................. — Hafer ............................... « M -------------- -- -­1904 október.. ... Október _ _... 1905 április ........ April.................... 6 75 6 76 6 73 6 74 ............ ... 7 17 7 18 7 15 7 17 ..................... 6 74 7 16 6 76 7 18 ! 6 75 6 76 .................... ........................... 6 75 7 18 6 76 7 19 Káposztarepcze — Hohlreps c) Ha 1905 augusztus ... August .................. itáridőre. Felmondott árukban előfordult kötések. — Terminwac 11 50 ire. In 11 60 i ekündigte r Waare vorgefallene Schlüsse. mmtm Magyar huz* — Uns. Welzen Tengeri — Mais ......................... Árpa — Gerste .............. ........ Sünza — Weizen ....... ... ... ... Zab — Haler ............................... Leszámoló árfolyamok. 6 70 ... ._ .................... — Liquidationskurs Káp.-repcze — Kohlreps.. ... e. Rozs — Koggen ............ ............. 7 38 7 34 .................... d) Magyar bnza — Ungarischer Weizen-----­Rozs — Rnggen .......................................... 7 45 Zab — Hafer ............................................... 6 76 Buza —- Ifeizen. 10 22 ** II. Árak készpt Tengeri — Mais ............. Burgonya, készárú.-nzben ÍOO kilogrammonként 7 20 'elfl, effective T Caese per 100 Ki ftrpa — Gerste ....................................... .-----­— Kartot ;. — Preise netto Káp..Kepcz» — i&otilreps— ........... ...... 'faare. logramm. ! Dunántúli — Transdan Fehér-Weiss|Róz8a - Kosa Sárga - Gelb | Kifli - Kipfel Nyírségi — Nyirer ........ Fehér-WeisslRózsa- RosajSárga-Gel t) Kifli-Kipfe i| gi — Banater Fehér-Weiss :iözsa- Rosaj Sárga- Gelb Kifli - Kipfel ubisehe ... 5.80—6.20|6.80—7.80 7.30-7.801-----­5.80-6. ­6.80—7.20 7.30—7.8 o-----­! Bánsá Felsőmagyarországi — Oberung... j5.6u—ö.8ü|6.80—7.20 7.30—7.80|-----­m. iLüasi Erdélyi — Siebenbiirger nféSe terméuyi |ö.80 — 6.2( eit. — 6.80—7.20 7.30—7.8 Diverse Pi 0---------j| Pesti — Pester—___ *oducte. 5.80—6.— 5.80—7.20|7.30-7.80 — -— készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorgefallene Leszaraoiü árfolyam Liquidations­Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgef allene Schlüsse pénz - Geld iru - Waare Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse fém-Geld |éru- Wtare ingyen hordó franco Fase, netto Tara S 50 kg.-ként Disznózsír ........ Schweinefett ... Budapes Vidéki Budapest Landfett 68 — 68 50 _ —-----­— -...............- —-- ........ 50 kg.-ként Szalonna _ ... _ Spécit ................ Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, luftgetrock. 4 stückig 3 „ - , 3 , — ...........-......... 58 — 59 — 58 50 59 50 ..............................-----­-----­Z'ákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként iiiha ____— .... Fflanmen .............. BoSZöiäi, 1904. évi szokv.-minőség _ bosnische, 1904. TJsauce-Qualitkt­„ „ „ 100 drbos ____ „ „ 100 Stück ... * rt n ^5 i - -— v n 80 - -— .Szerbiai, 1904. szokványmin __ serbische, 1904. Usance-Qualit. , , 100 drbos ......... „ „ 100 Stück. — 85 ............ - . - „ 85 , — 8 75 13 - 20 50 7 75 11 — 20 50 9 25 13 50 21 50 8 — 11 50 21 50 © b © ................... -Q •o 5 ................... o ' 8 75 13 — 20 50 7 75 11 — 20 50 9 25 13 50 21 50 8 — 11 50 21 50­...........— ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Szllvaiz .............. PUanm^nanviR — 13 50 11 50 14 — 12 — ....... október ^ 13 50 11 50 14 — 12 — 50 kg.-Jiéat A fuvar Mereraag .............. Híeesaates ........ díj 100 kilogrammonké Luczerna magyar 1904. évi__ Luzerner ungarische 1904. _ Lóhere aprószemtt 1904. évi _ Rotbklee kleinkörnig 1904._ „ középszemű 1904. évi .. , mittelkörnig 1904. ... „ nagyszemü 1904. évi _ „ grobkörnig 1904. — VI. hajózási fsuwarsfij. ­nt a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardijtétel 24 fillérrel magasabb. — Nach Gy- Schifffra sätze verstehen sich tör ist der Fracktsat 54 — 56 — 62 — 72 — cht. ier 100 Kt z um 24 61 — 58 — 68 — 80 — logramm Heller höhf nclusive Transportstc r. uer und A ssecuram. ..............— ^ancsova 50—54 1 Újvidék 44- 48 j Bezdán 38-40 Kalocsa 28 -30 O.-Földvár 26—28 1 Szentes GO—64 I Szeged 54—56 Zenta 50—52 (Titel 46- 50 Mitrovicz 68—72 j Temesvár 90—94 Jf.-Becskereb 60—64

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom