A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. október-december (41. évfolyam, 221-296. szám)

1904-10-03 / 222. szám

A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenkénti A. tfasde titkári hiva­talitól elvitetve . , K 20.— Hiihoi hordva. . . . „ 24.— Postán kőidre . . , , , 28.— Egyel példány 30 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAAREN­KURSBLATT UND EFFECTEN - BÖRSE. Pränumerations-Preise jährlich s Loco Secretariat der Börse ....................K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. / A) Apúiözsde. — Waarenhörse. I. Gaisonanetnniiek» — Getreide. Arak készpénzben 60 kilogrammonként. »x) Kés2!!ás*áu — üEffßCtive JVaave. Preise netto Casse per SO Kilogramm. <|C 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyé­ben — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna­menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. •ft) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél­keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „I>nnántűli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetii a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya* alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya. 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vacz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar­gebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durch­schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. Merielen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. Erscheint mit Ausnalime der Sonn- u. Feiert&p-ö tätlich. TELI. évfolyam. Budapest, 1804. október 3. (hétfő). ■■■■. --------'.v.1..1- __ uj:__■_-j.. . ____.".;a 222. szám. SS, I Vízállás reggel 7 órakor \ Wassersiaad 7 Ulu Früh / + 104 v Hőmérő reggel 7 órakor \ , ... ro Tfeermameter 7 Uhr Früh / + Lágsúlymérő reggel 7 órakor \ 77. „ Barometer um 7 Uhr Früh j '** A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 7-4 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki .........Theiss ................... Fejérmegyei ........Com. Fejér ......... Bánsági ..............Banater ............... * Bácskai ______Bácskaer...............-----­-----­-----­" — 10 10 10 2C 10 15 10 10 10 10 10 05 10 20 10 25 10 20 10 20 10 15 10 30 10 2 10 1 10 1 10 2( 10 2c 5 10 35 3 10 25 3 10 25 ) 10 25 10 40 10 30 10 20 10 20 10 25 Í0 40 10 30 10 30 10 35 10 35 10 25 10 25 10 35 10 50 10 40 10 35 10 45 10 65 10 30 10 60 10 40-----­-----­Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam—Kurs Zah — ilafer ................... > Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól -von K-ig -bü K-tól -von \ K-ig -bis Rozs — S&eggen Elsőrend Közép mi Príma... ........................ Mittel ....... — — — — 7 35 7 25 7 45 7 35 Elsőrendű, új ........ Prima, neu .............. Középminőségí), új... Mitte), neu............ . 7 — 6 85 7 20 6 95 nőségíi _ _ _ Tengeri — Mais ................. 1 __________________ _______________ 7 25 7 35 Magyar _ _ ____Ungar. Román v. bolgár _ Rumän. Szerb ......................... Serbiseh Cinquantin .............. Cinquan Fehér... ................... Weisser Árpa — Gerste .............. ... *) Takarmány, elsőrendű _Futter, Prima ........... „ másodrendű ... „ Sekunda ....... Sörfőzésre, tiszavidéki ... Brauer, Theiss......... „ felsőmagyar. ... „ Oberungar __ 7 30 7 20 7 60 7 30 o. bulg ........ tin .............. , aunantuli.. — , Transdanub. _ Repcze — Reps .................. Terminwnare. Káposztarepcze ........ Kohlreps.................. Réparepcze.— ___ Rübsen ................... 11 50 11 70 üöles — ßirse.. __________ b) Ha **e. — Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbe­eső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat i órakor Schluss um 1 ühr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és leg­alacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börse­tages su den höchsten und niedrigsten Kursen vor­gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz • Geld á ru - Waare pénz - Geld áru - W'tart Magyar búza — Ung. Weizen 1904 október.. ... Oktober .............. _____ _ _ _ _ _ _------I---------­— _ _ _ Sima — Weizen i» n M 99 10 22 10 63 10 23 10 64 ÍÖ 24 10 22 ~ lÖ"~25" T. Z Z 10 62 10 61 10 64 ... ... .................... 10 25 10 64 10 26 10 65 10 27 10 26 10 29 10 22 10 67 10 66 10 68 10 63 1905 április ........ April.................. ______ Slozs — ílosrsren ......... ............... M M ----------—---­1904 október ....... Oktober.............. 1905 április ........ April... .............. 7 50 7 51 7 46 ....................... ........ 7 93 7 94 7 91 ........ .................... 7 45 7 89 7 46 7 91 7 45 7 48 ................... ......................... 7 90 7 91 7 89 .............................. ... 7 47 7 90 7 48 7 91 Tengeri — Mais »9 99 *9 99 95 M — 7 39 7 40 7 37 7 38 .........— ................................................ ...-----­1905 május......... Mai ... .............. 7 38 7 40 ........ ...........................­21ab — Hafer ........ 1904 október ....... Oktober.............. 1905 április ........ April................... 6 76 6 74 6 77 ... ........................ 7 21 7 20 ­................. .................... 6 76 7 18 6 77 7 19 6 73 6 74 ....................... . 7 20 .............. ....... ......... 6 76 7 20 6 77 7 21 9« M -- --- ... ------ -­Mánosztareacze — Mohlrens 1905 an »ii sz tus Árumat előfordult kö 11 50 11 60 — -­—. — c) Határ*id8ii*e. Felmondott árukbar tések. — Terminwaare. In gekündigter Waare vorgefallene Schlüsse. Magyar ímza — Ung. Weizen .......................................... Tengeri — Slais ......................... Árpa — Gerste ........................ 3u*a — Weizen _____________ — Liquidationskurs Káp.-repcze — Kohlreps ....... e. Közs — ffiogfgrea Zab — Mater Leszámoló m d) árfolyamok Magyar bnza — Ungarischer Weizen-----­Rozs — fSraacíseim ......................................... 7 45 ,2ato — Hafer ............. ................................ 6 76 Búza — Weizen 10 22 ** II. Árak készpc Tengeri — SSSa Burgonya, mzben 100 kilogr 7 20 "ein, efective T Casse per lOO Ri *; i>a — Gerste .......................................-----­készáru. — KartojÁ áramonként. — Preise netto Ká^üepczo — Kohlreps ...................... Vaare. logramm. Dunántúli — Transdan j Fehér-Weiss lózsa - Rosa Sárga -Gelb | Kifli - Kipfel Nyírségi — Nyirer ........ Fehér-WeísslRózsa - Kosa| Sárga- GeH Kifli - Kipfe I Bánsági — Banater Fehér-WeissjRózsa - Rosaj Sárga - Gelb Kifli - Kipfel ubische ... |6.-----6.40 ?.-----7.50 7.50—8.—I-----­6.-----6.2C 7.-----7.40 7.50-8.­-----­Felsőmagyarországi — Oberung... |5.8U—0.— I.-----7.40 7.50—8.—|-----­III. SCéSlö Erdélyi — Siebenbürger nféie termény« 6.----6.4( sk. — 7.-----7.40 7.50-8.­Diverse Pr odwet I Pesti -— Pester... _ e. 6.-----6.20 J.-----7.40 7.50-8.— — — Készá ru — Effektive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Származás, nem és minőség Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz - Geld áru - Waare rrurviiionz, ua pénz - Geld |áru - Wuare j ingyen hordó franco fass, netto Tara 50 kg.-ként Oisznózsir ........ Schweinefett ... Budapes Vidéki 68 — 68 50 ::----­Landfett — - — _ ... . , ........ 50 kg.-ként Szalonna .............. ápeck ........ ... ... Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, inftgetrock. 4 stückig v n 3 n n rt ^ rt Füstölt .................................... geräuchert .............................. ... ........................ P8 — 59 — 58 50 59 50 —-----­— — ................................................................. ... ... — _ — — — — Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként a*iira.............. .... Pflattmen .............. Boszniai, 1304. évi szokv.-minőség _ bosnische, 1904. Us&nce-Qu&lität . „ „ * 100 drbos ___ „ „ 100 Stück ... n n n 85 -i - —- rt rt 85 t* — 1 .Szerbiai, 1904. szokványmin.— serbische, 1904. Usance-Qualit. „ „ 100 drbos......... „ „ 100 Stück. ... 85 ......................... 85 „ . ... 8 75 13 — 20 50 7 75 11 — 20 50 9 25 13 50 21 50 8 — 11 50 21 50 ■ 8 75 13 — 20 50 7 75 11 — 20 50 9 25 13 50 21 50 8 - 11 50 21 50 ... _. ... _ ......................................... CD Ua Ut o ^2 . »O-+-J O — .... _______ | ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Szilva iz .............. Pfflaasiienran« ... Szlavóniai......................................................................... slavonisches 1903 ........................................... Szerbiai _________ ... ... ........ serbisches 1903 .... .........................­- — ....... 13 50 11 50 14 — 12 — ....... október | 13 50 11 50 14 — 12 ­. — ... ... Luczerna magyar 1904. évi _ Luzerner ungarische 1904___ Lóhere aprószemfi 1904. évi _ Rothklee kleinkörnig 1904. — 58 — 58 — 64 — 76 — 64 — 62 — 72 — 82 — tc-----­-----­—................­..............— oo Kg.-üeat • w<rB r ........... Mleesaaten ____ A fuvardíj 100 kilogrammonké ..........-............ nacrvs'/Amíí 1904. crrnhirnmirr 1904­VI. 1 nt a szállítási adóval és a bizto SyőrS»® a fuvardíjtétel 2 a si ajésási — Schifffracht. iási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verstehen sich ver 100 Kilogramm t fillérrel magasabb. — Nach Győr ist der Frachtsatz um 24 Heller höh‘ nclusive Transports uer und Ässecuranz. ?ancsov» 50—04 Újvidék 44 — 48 Bezdán 36—40 | Kalocsa 28 -30 D.-Földvá! 26—28 Szentes 60—64 | Szeged 54—56 ieatn 50—5 2 Titel 46—50 | Slitrovicz 68—72 J (emesvái- 90 —94 ’í.-Beoskerak 60—64

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom