A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. október-december (41. évfolyam, 221-296. szám)

1904-10-10 / 228. szám

Á BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTBISSE Előfizetési árak évenkénti A t5z*d* titkiri hiv*- UlAtól elvitetv* . . K 20.— Házhoz hordva. . . . , 24.— PeJtJui kőidre . , , , a 28.— Kgjefl péld&ny 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAAREN­KURSBLATT UND EFFECTEN -BÖRSE. Pränumerations-Prsisa jälirlicfc: Loco Secretariat der Börse ...................K 20.— Ins Haus zugestellt . r 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. A) — Waarenbörse. I. Gabonastesnuek. — Getreide. Árak készpénzben 50 kilogrammonként. íj) SSéssáí*M. — JHifdCt'ivd Waare. Preise netto Casse per ßO Kilogramm. 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejírmegryel bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyé­ben — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. A. „BánsílKi bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna- menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett.-fr) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél­keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ■fcjf Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl.tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsó'magyarország burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes Sáros, Abauj-Toma, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetil a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetil a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik i Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya' alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya. ¥ 1. Unter „Theisswelzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Kejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar­gebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer W'eizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. . *> 1. Unter „Theiasiferste“ ist solche Gerste zu verstehen, wélche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher ! Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste1“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Traiisdaiiiibische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durch­schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürgsr Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich.. ILI. évfolyam. Budapest, 1904. október 10. (hétfő). 228. szám. Witterung } ^Ö-Regen Vízállás réssel 7 órakor \ , 107a Wasserstand 7 Uhr Früh / "T" Hőmérő reggel 7 órakor \ , „ r 0 Thermometer 7 Ulir Früh / a *-'• Légsúlymérő reggel 7 órakor \ m Barometer um 7 Uhr Früh / m A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weisen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 ^■Tiszavidéki ........Theiss— —................... Fejérmegyei ___Com. Fejér ...___... Bánsági .............Banater ................ ... ’ Bácskai ..............Bácskaer...................... Szerb ........................... Sorbischer................... Román. .....................Rumänischer................ Bolgár.......................Bulgarischer ................ — — — —-- -­— — — — 10 — 10 IC 10 05 10 05 10 05 9 95 10 10 10 15 10 15 10 15 10 05 10 20 10 15 10 10 10 10 10 10 10 15 10 25 10 20 10 20 10 15 10 30 10 20 10 15 10 15 10 15 10 20 iO 30 10 25 10 25 10 25 10 25 10 25 10 20 10 20 10 25 10 40 10 35 10 30 10 35 10 45 10 SO 10 50 10 40-----­-----­Rozs — Roggen ................... Származas, nem es minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Wafer ................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tol-pon K-ig - bú K-tól -von K-ig - bis Elsőrendű ..................... Prima................................. 7 45 7 35 7 55 7 45 Elsőrendű, új ........ Prima, neu -............. Középminőségü, új ... Mittel, neu ............... 7 — 6 90 7 30 7 ­Középminőségü ............... Mittel ... Xenserl — Klais ............. ._ 7 25 7 40 Magyar .................... Ungar. Román v. bolgár _ Rumän. Cinquantin .............. Cinquan Fehér... .................... Weisser Árpa — «erste ................ ... •» /■Takarmány, elsőrendű _ Kutter, Prima ... _ „ másodrendű _ „ Sekunda.. ... Sörfőzésre, tíszavidéki — Brauer, Theiss......... „ felsőmagyar. — „ Oberungar __ ' * dunántuli.. .. „ Transdanub.. 7 30 7 20 7 60 7 30 o. bulg ........ ;in ............. Repcze — Reps ...................... Terminwaare. Káposztarepcze ......... Kohli Réparepcze ................. Rübst 11 50 11 70 Köles — fiírse ........................ h) Ha táridö re. — m ........................ Határidő — Termi» Délutáni 1 óráig a legmagasabb ét legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbe­eső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 ühr Az előző tőzsdei nap délutánján • legmagasabb és leg­alacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börse­tages tu den höchsten und niedrigsten Kursen vor- gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurt pénz - Geld | im - Waare pénz - Geld iru -Wn-are Magyar f*nza — Uns. tVeízen 1904 október.. .. Oktober ............... _ _ mmm-----­-----­-----­-----­Bnza — Weizen ............................ 1904 október.. ... Oktober ............. 1905 április ........ April............. .. 10 18 10 17 " 10 19 iö 16 10 17 .. 10 CI 10 63 10 61 10 64 .............. 10 18 10 62 10 19 10 64 IÖ 13 10 16 ~ .." ~ !" ... ~ II 10 57 10 58 10 56 10 58 .................. 10 15 10 58 10 16 10 59 Rozs — Rogrgren ... 1904 október.. ... Oktober ... ... _ 1905 április ......... April... ............. 7 53 7 58 7 97 8 ­7 56 7 98 7 57 7 99 7 47 7 48 ....................... .. 7 94 7 95 7 93 7 95 ... 7 48 7 95 7 49 7 96 — _____ ... ... _ mmm _ ... r -­lenseri — Mais ............................ 11 11 ........................... 11 11 ....................— --­11 M -- -- -- --­7 43 7 45 7 44 7 45 ........ ......................- — ......... — — — — — — — — — — ­— 1905 május ......._ Mai .................... ~7 45 "*7 40 7 Ü ............................­7 45 7 44 7 46 7 43 . Zab — íiafer — ......................... 1904 október.. .. Oktober _ _... 1905 április ... _ April... .............. 6 92 6 93 7 32 7 35 6 93 7 34 6 94 7 35 7 81 7 32 ... _ _. ... 6 90 7 30 6 91 7 31 ............................................ — — káposztarepcze — Kohlreps 1 1905 augusztus ... August .................. c) Határidőre. Felmondott árukban előfordult kö ar. 11 40 11 50 _ __ ____ tések. — Terminw ire. In gekündigter Waare vorgefallene Schlüsse. Hasr.var huza — íinsr. Weizen Tengeri — Mais ............................ X/8, délután 7 20 ........ Árpa — Gerste ............................ Bnza — Weizen ... ___ ___ ......... m — Liquidation» kur» Käp.-repcze — Kohlreps ........ e. Rozs — RogTS>en ............................. d) Z.1D ­Lesa ímotó árfolyamok Magyar búza — Ungarischer Weizen-----­Rozs- fóoggen .............................. 7 56 Zab — Hafer ..................................................... 6 93 Buxa — Heizen ........................................... 10 18 ** II. Árak készp( Tengeri — Mais .............-............................. Burgonya, készárú. — Kcirtof snzben ÍOO kilogrammonként. — Preise netto 7 25 fein, effektive \ Casse per lOO Kt Arpa — Gerste-----­Kap.-Kepcze — Kohlreps ............... ......... 7aare. logramm. 1 j Dunántúli — Transdar Föhér-Weiss tózsa - Rosa Sárga - Gelb Kifli - Kipfel I Nyírségi — Nyirer......... Fehér-Weis Rózsa - Rosa Sárga - Gelb | Kitti - Kipfe gi — Banater Fehér-WeiBS Rózsa - Rosa Sárga - Gelb | Kifli - Kipfe, ubische ... 5.80—6.20 >.80—7.30 7.30 - 7.80------i 5.80-6.­6.80—7.20 7.30—7.8 0-----­1 Bánsá-----­-----­-----­— — 1 Felsőmagyarországi — Oberung... |5.6U—5.ÖU 3.80-7.20 7.30-7.80 III i Í!J7 MB a fa . cUsSg Erdélyi — Siebenbürger nféíe termény« 5.80—6.2 t ek. — 6.80-7.20 Diver 7.30-7.8 se Pi 0 - - »oduct i Pesti — Pester ........ e. d.80-6.— 5.80-7.20 7.30-8.-1 —” -­üésiáru — JEffective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Származás, nem és minőség Előfordult kötések Yorgefallene Schlüsse Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz - Geld áru - Waare Provenienz, LL ing una yuaiuaz p im-Geld |&ru ■ Wwire ingyen hordó franco Fass, netto Tara i 50 kg.-ként Disznózsír ......... Schweinefett ... 68 50 69 — —­- ­........... Vidéki ......................... ....... Landfett.................................... ....................... ... ... í>0 kg.-ként '-Inalensa ................ Spécii ...................... Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, luftgetrock. 4 stückig * n 3 „ — „ i, o „- — ~ ................ 59 — 60 — 59 50 60 50-------­-------­.................­_. ... ............................. Z-ákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként Ssilva ..................... Waumea ............... Boszniai, 1904. évi s 7. t. k v .minőség—- DOsnisCllÖ, 1904. Usance-Quaiitüt ­„ „ 100 drbos ...................... „ 100 Stück ... » * «,85 n - — » n 85 „ .Szerbiai, 1904. szokványmin __ sorbische, 1904. Usance-Qualit. i rvr» tnn S«í/*L­8 75 13 - 20 50 T 75 11 — 20 50 9 25 13 50 21 50 8 — 11 50 21 50 8 75 13 — 20 50 7 75 11 — 20 50 9 25 13 50 21 50 8 - 11 50 21 50 © H E O Ä . •c o — — ......................-----------------­n n ------- r n ^ ^ ” -­85 ................ . „ 85­ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként *Sziiraiz ................ PJaBinminmi — Szlavóniai .................................. slavonisches 1903 Szerbiai .................................... serbisches 1903 13 50 11 50 14 — 12 — ....... október j 13 50 11 50 14 — 12 — — ___ 60 kg.-kéat Heremaií ............... Luczerna magyar 19U4. évi__ Luzerner Ungarische 1904. Lóhere aprószemü 1904. évi... Rothklee kleinkörnig 1904. „ középszemű 1904. évi .. „ mittelkörnig 1904. „ nagyszemü 1904. évi _ „ grobkörnig 1904. VI. Hajózási fuvardi nt a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die F Syorbe a fuvardíjtétel 24 fillérrel magasabb. — Nad 54 - 56 - 62 — 72 — 61 — 58 - 68 — 80 — wer und J ssecuranz. j ... ............-............... u naLiccaitaicii _— A favardij 100 kilogrammonké i“ _ rächt i Oy- Schifffracht. sätze verstehen sich ver 100 Kilogramm inclusive Transports tör ist der Frachtsatz um 24 Heller höher. ^»ncsova 50—54 Újvidék 44 48 BezdáD 36 40 Kalocsa 28 30 D.-Földvár 26—28 Szentes 60—64 Szeged 54—56 Zenta 50—52 Titel 46-50 Mitrovicz 68—72 J Temesvár 90—94 V.-Becskerek 60—64 i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom