A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. április-június (41. évfolyam, 75-145. szám)
1904-05-02 / 98. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ES ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenkénti A ttzide titkiri hivatalitól elvi te tv« . . K 20.— Házhoz hordva. . . . „ 24.— Postán küldve ...........38.— ügye« példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENHIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- éa vasárnap kivételével mindennap. Jjj Erscheint mit Aunahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretari&t der Börse ........ K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . n 28.— Einzelne Exemplare 20 H. XLI. évfolyam. Budapest, 1904. május 2. (hétfő). 98. szám. Witterung } ^p-schön Vízállás reggel 7 órakor ) , Wasserstand 7 Uhr Früh / ^ Hőmérő reggel 7 órakor \ , . 1 r 0 Thermometer 7 Uhr Früh / 1 Légsálymérö reggel 7 órakor \ 771 „ Barometer um 7 Uhr Früh / m A ) ÄB'Mtözsde- — Waarenbörse. I. Oabonanemiiek. — Getreide. Arak készpénzben 60 kilogrammonként. — Preise netto Casse per SO Kilogramm. a) SCészárú. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgemcht per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 , Tiszavidéki .........Theiss........................ Tiszavidéki ........Theiss.......................... Fejérmegyei ........Com. Fejér ................ Fejérmegyei ........Com. Fejér ................ . I Pestvidéki ........Pester Boden.. __ _ Pestvidéki .........Pester Boden............... I Bánsági ..............Banater ...................... Bánsági ..............Banater ..................... Bácskai .............. Bácskaer................... ' Bácskai .............. Bácskaer _ ..._ _ Román ...................Rumänischer...............------------------------------7 85 7 80 7 80 7 65 7 85 8 10 8 05 8 05 7 85 8 10 8 — 7 90 7 90 7 70 7 90 8 20 8 10 8 10 7 95 8 20 8 05 7 90 7 90 7 80 7 90 8 25 8 15 8 15 8 05 8 25 8 15 8 10 8 10 7 95 8 35 8 25 8 25 8 10 8 20 8 15 8 15 8 8 40 8 30 8 30 8 10 8 30 8 15 8 40 8 35----------Rozs — SSosisreM .................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Siafer — — . - ... — Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól -von K-ig - bis K-tOl -von K-ig - bis Elsőrendű....................... Prima.. ............................ Középminőségű.— ... — Mittel ..................... ... 6 30 6 20 6 45 6 30 Elsőrendű ................. Prima........................ Középminőségű ____ Mittel............. ....... 5 50 5 30 5 70 5 45 Árpa — Gerste .................... *) i Takarmány, elsőrendű Futter, Prima. . .......... „ másodrendű „ Sekunda ............. < Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss .............. „ felsömagyar. „ Oberungar .......... ' » dunántuli.. , Transdanub ....... 6 SO 5 70 6 — 5 80 Tengeri — Mais ................... Magyar, ó .............. Ungar., alt .............. Magyar, új .............. Ungar., neu............. Román v. bolgár _ Rumän. o. bulg........ Szerb ........................ Serbisch.................... Cinquantin .............. Cinquantin .............. Fehér .. ... ____ ... Weisser ....... ........ 5 — 5 15 Kiölés — Hirse ........................ b) &®a 5 — Sáridé» 5 30 re. — Repcze — Reps ... ... ... - Terrni/nwaare. Káposztarepcze ........ Kohlreps............ ... Réparepcze .............. Rübsen .................... 10 35 10 55 ' Határidő — Termin Délutánt 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül í Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den 1 höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börse' tages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor- gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kur» pénz - Geld | iru - Waare pénz - Geld ära - WMtre Magyar bnza — (Ins. Weizen 1904 április ... — April ........ ........ ___ _ _ _ . _ _ j __________ _ ... _ _ _ ___ _----------Bnza — Weizen ......................... « n — — — ........... « M -- -- —--------1904 május ........ Mai .................... 1904 október ....... Oktober.............. I 7 85 7 86 7 80 ... ......................... 7 91 7 97 7 92 7 94 ................... 7 80 1 7 92 7 81 7 93 7 77 7 76 7 79 ..................................7 88 7 85 7 87 ......................-...........7 79 7 86 7 80 7 87 Hois — Roggen ......................... 1904 május ........ Mai .................. 1904 október ....... Oktober .............. 6 55 '6 56 *6 54 6 57 .. *“ Z ... 6 28 .6 52 6 30 6 53 6 46 6 48 ___'.................................. 6 47 6 48 Tenareri — Mais ......................... « M ..............- ---1904 május ........ Mai ................... 1904 julius ... - Juli ............. ... 1904 augusztus _ August ... ......... 4 99 4 98 5 04 ...... .................. | 5 16 5 19 5 15 5 17 _ —’ _— j 5 26 5 27 ........................ . .............. 5 01 6 16 5 24 5 03 5 17 5 26 5 — 4 98 4 99 .................................... 4 98 5 14 4 99 5 15 Zab — SHKafer ............................. m i* — ......................... 1904 május — ...... Mai .................... 1904 október ....... Oktober .............. 5 19 5 20 5 17 ..............................-5 50 5 49 _ ... ... ......................... 1 5 17 5 49 5 18 5 50 5 17 5 18 ............................................. 5 46 . .................................................... 5 18 5 46 5 19 5 47 Hánosítareac/e — Kohlreaü 1904 augusztus .... Anenst ... m 10 85 10 95 — ■ _ c) batáridőre. — Termi Felmondott árukban előfordult kötések. — In gekündigter vaare. 'aare vorgefallene Schl üsse. ttasyar imza — Unsr. Weizen Tengeri — Mais ------ — -----Árpa — Gerste ......................... ama — Weizen Rozs — Roggen Zab — ilafer Leszámoló m Káp.-repcze — Kohlreps ....... d) ápfoSyamok l — Liquidationskurse. magyar buza — Ungarischer Weizen---Rozs — Rogge M ................ . ... ... ... 6 28 Zab — Haler ................................................ 5 17 7 80 II. i- Di\ 5 02 verse Prodi Äripa — Gerste ... ... ... .. ... ... . . — — Tengeri — IVS.ais ... .............. - - — (üEönféle termésiyek. Káp.-ftepcxe — Kohlreps .......... ......... icte. — — í iCéssáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorqefallene Leszámol« árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pö nz - Geld 6ru - Waare pénz - Geld áru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ......... Schweinefett ... Budapesti. ... _ Budapes Landfett ter ........................ 63 50 64 —----------Vidéi :i .................... 50 kg.-ként Szalonna .............. 8pec& ... ............ Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, luftgetrock. 4 stückig r> rt ** » » Füstölt ... ... _ ... .............. geräuchert .............................. — ................... 51 50 54 50 52 — 55 — ~.................-----~ — Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly halyett. Minőség 500 grammonként. Indus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként ................... Múmiáé» .............. Boszniai, 1903. évi szokv.-minőség— bosnische, 1903. Usance-Qualität - „ „ „ 100 drbos.... „ „ 100 Stück tt tt rt tt - — tt tt $5 „ — .Szerbiai, 1903. szokványmin.-.. serbische, 1903. Usance-Qualit. „ „ 100 drbos... _ , „ 100 Stück. 85 „ ......... „ 85 ---15 50 19 - 24 50 14 50 18 50 23 50 16 — 19 50 25 — 15 50 19 50 24 60--------ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Szilvaíz .............. Pflanmenmns ... Szláv Szerb oniai. ... ... ... ... . _ slavonisches 1903 serbisches 1903 14 — 12 — 14 50 12 50----------iái........................ ........... 50 kg.-ként A fuvar SKeremag .............. Klecsaaten ........ dij 100 kilogrammonké Luczerna magyar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903. Lóhere aprószemü 1903. évi _ Rotbklee kleinkörnig 1903___ „ középszemíí 1903. évi .. „ mittelkörnig 1903. ... „ nagyszemü 1903. évi _ , grobkörnig 1903. _ III. Hajózási fiawardij. nt a szállítási adóval és a biztosítási díjj al értetik. —Die Fracht Győrbe a fuvardíjtétel 16—20 fillérrel magasabb. — Nach Gi,- Schiff fra sätze verstehen sich lör ist der Frachtsa Kr.-tói von | Kr.-itf bis nclusive Transportste höher. uer und A ssecuranz. ..............— 43 — 38 — 43 — 48 — cht. ■per 100 Ki tz um 16— 53 - 41 — 46 — 52 — logramm -20 Heller Pancsova 1 Újvidék Bezdán 38-42 | 32 34 26—28 Kalocsa D.-Földvár Szentes 22 24 20-,22 46-50 Szeged 38—42 Zenta 34 36 Titel Mitrovicz 34- 38 50-54 Temesvár 60- 64 N.-Becskerefe 38—42 4* 1. „Tiszavidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel tiBomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos őrületeken termett. 4. „B&ns&gl bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna- I menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. •H) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. 1. Unter „Tbeisswelzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com« Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „BanaterWeizen“ ist 'solcherßWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 1. Unter „Tbeissg:erst©“ ist solche Gerste zirverstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefcchsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbisclie Gerate“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet v^irde.
