A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. április-június (41. évfolyam, 75-145. szám)
1904-04-30 / 97. szám
A BUDAPESTI ARII- ES ERTEKTOZSDE Előfizetési árak évenkénti A. tizede títkiri hivatalitól elvi te tv« . , K 20.— Házhoz hordva. „ 24.— Postás küldve ...........St8.— Egye» példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTEK WAARENHIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjeleli ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. Jjj Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse .................K 20.— Ins Baas zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. XLI. évfolyam. Budapest, 1904. április 30. (szombat). 97. szám. Időjárás \ _An_s(.h;in Witterung / “ep scüon Tízállás reggel 7 órakor | , ama Wasserstand 7 Uhr Früh j + Hőmérő reggel 7 órakor \ s r 0 Thermometer 7 Uhr Früh / ' Légsúlymérő reggel 7 órakor V Barometer um 7 Uhr Früh / A) Árutőzsde* — Waarenbörse. I. Qabonaneműek. — Getreide. Arak készpénzben 50 kilogrammonként. — Preise netto Casse per <50 Kilogramm, a) Készáru. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — QualitStsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Búza — Weizen 73 74 75 76 11 78 79 80 81 82 .Tiszavidéki _ ... Theiss.. .................... Tiszavidéki ........ Theiss........................ Fejérmegyei... _Com. Fejér ................ Fejérmegyei _... Com. Fejér ................ .1 Pestvidéki ........Pester Boden.............. Pestvidóki .........Pester Boden.............. Bánsági ..............Banater ...................... Bánsági ..............Banater ...................... Bácskai ..............Báeskaer...................... Bácskai .............. Báeskaer.................... Szerb ........................Serbischer....................----------___ 7 20 _ ___ 7 25----------7 85 7 80 7 80 7 65 7 85 8 10 8 05 8 05 7 85 8 10 8 — 7 90 7 90 7 70 7 90 8 20 8 10 8 10 7 95 8 20 8 05 7 9U 7 90 7 80 7 90 8 25 8 15 8 15 8 05 8 25 8 15 8 10 8 10 7 95 8 35 8 25 8 25 8 10 8 20 8 15 8 15 8 — 8 40 8 30 8 30 8 10 8 30 8 15 8 40 8 35----------Rozs — Roggen .................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ........................ Származás, nem es minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tÓI- von K-ig - bis K-tOl -von K-ig - bis Elsőrendű ....................... Prima.............................i Középminoségü... _ _ Mittel............................... 6 30 6 20 6 45 6 30 Elsőrendű ................. Prima... ................ Középminőségű ........ Mittel......................... 5 50 5 30 5 70 5 45 Árpa — ííersie .................... *) . Takarmány, elsőrendű Futter, Prima. .......... „ másodrendű „ Sekunda ............. ' Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss .............i , felsőmagyar. , Oberungar .......... ' * dunántuli.. , Transdanub.. ... 5 SO 5 70 6 — 5 80 Tengeri — Mais ... .............. Magyar, ó ................... Ungar., alt......... ... Magyar, új .............. Ungar., neu............. Román v. bolgár _ Rumän. 0. bulg...__ Szerb ........................ Serbisch.................... Cinquantin .............. Cinquantin .............. Fehér... ...................Weisser ....................... 5 — 5 15 Köles — Hirse ........................ b) Ha 5 - ftaridö 5 30 re. — Repcze — Reps _________ Terminwaare. Káposztarepcze......... Kohlreps ................... Réparepcze .............. Rübsen .................... 10 35 10 55 Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld iru - Waare pénz - Geld áru - Waare stasryar bnza — (Ine. Weizen 1904 április ........ April... i................. ____I---------------------Ruza — Welzen ......................... 1904 május ........ Mai .................. 1904 október,. _ Oktober.............. 7 82 7 76 7 78 ............................... 7 89 7 90 7 86 7 88 .............. 7 78 i 7 87 j 7 79 7 88 7 84 7 82 .......................................... 7 93 7 90 ................................-............ 7 82 7 90 7 83 7 91 Ross — Roggen __________ 1904 május ......... Mai ... 1904 október.. ~ Oktober 6 47 6 49 6 49 6 50 M « --------------— ___ _ 6 48 6’ 47’ .......................................... 6 50 6 49 6 50 ... .............................. Tengeri — Mais ......................... 99 99 .............. 1904 május ........ Mai .................... 1904 julius ... Juli _ .. _ _ 1904 augusztus _ August ... _ ... 5 03 5 01 5 04 1 99 .................... 5 17 5 19 5 15 ............................... 5 24 5 25 ... ... ... ... — ... ......... • 4 99 1 5 15 5 23 5 — Í 5 16 5 24 5 06 5 07 5 03 5 04 ........'............... 5 20 5 21 5 19 ............................... .. 5 04 5 18 5 05 5 19 Xab — llafer ....................................... 9' 99 -------------- ... — 1904 május — Mai ... ............. 1904 október ....... Oktober _ ... _ 5 19 5 20 5 17 ............................ 5 17 5 47 5 18 5 48 5 49 5 50 Káaosziareraeze — Kohlreas 1904 ausrusztns Ansrist m n 10 85 vaare. 'aare vorgef 10 95 allene Schl Felmondott áruk b e c) batáridőre. — Termi an előfordult kötések. — In gekündigter üsse. Wasryar bnza — tJner. Weizen Teng ri — Mais ... ... ............— Árpa — «erste —-------------— — ... ... — — — — 58»aza — Weizen ... ... Káp.-repcze — Kohlreps ....... e. Zab — SSaíer d) Less li 1 smoló árfolyamok. — Liquidationskurs Magyar búza — Ungarischer Weizen-------Rozs- .................... S8 ~ ~ 6 28 6 28 Zab-M-ter .................- - 5$S “ “ 5 22 5 20 április ... _ május ___ 7 85 7 81 II. I Árpa — Gerste _ ... .. ... ... — _ _ Teng« Cülor ■i i* •i — üfflais ..............május........... féle termények. — Di\ 5 05 verse Prodi, Káp.-tRtepcxe — Kohlreps. ... ... ... .. icte.--- --Készá u — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin voraefallene Leszámoló Származás, nem és minőség Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse pénz - Geld éru - Waare Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurst Liqu idations■Curs pénz - Geld l&ru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ......... Schweinefett ... Budapesti.. .............................. Vidéki ................................... Budapester ............................. Landfett....................... ............ ...........-................. 64 — 64 50 ..............................------------50 kg.-ként Szalonna .............. Specíc......... .......... Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, íuftgetrock. 4 stückig n ti 3„_. „ „3» Füstölt .................................... geräuchert ............................... .................—......... 52 — 54 50 52 50 55 — ..............................-----— — Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Indus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként Szilva ............ ... Pflaume®.. ........ Boszniai, 1903. évi szokv.-minőség—, bosnische, 1903. Usance-Qualität „ „ „ 100 drbos. ... „ „ 100 Stück _ » n * 85 „ . ... „ „ 85 „ .Szerbiai, 1903. szokványmin.-- serbische, 1903. Usance-Qualit. , * 100 drbos......... „ „ 100 Stück. ... n » 85 „ — — „ „ 85 „ — .............................. 15 50 19 — 24 50 14 50 18 50 23 50 16 — 19 50 25 — 15 50 19 50 24 50 .................-.............. ■--------------..............— ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Szllvaiz .............. Pflaumenmus ... Szlavóniai ................................ slavonisches 1903 ................... Szerbiai .................................. serbisches 1903 ................... .............................. 14 — 12 — 14 50 12 50 ..............................----------50 kg.-ként A fuvar Meremag .............. Kleesaaten ... ... dij 100 kilogrammonké Luczerna magyar 1903. évi _ Luzerner ungarische 1903. ... Lóhere aprószemű 1903. évi _ Rothklee kleinkörnig 1903___ „ középszemű 1903. évi.. „ mittelkörnig 1903. „ nagyszemű 1903. évi _ „ grobkörnig 1903. _ IH. Hajózási fanrarsiSJ, nt a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fr ach Győrbe a fuvardíjtétel 16—20 fillérrel magasabb. — Nach Oi- Schifffra tsätze verstehen sich /őr ist der Frachtsa Kr.-tói von 43 — 38 — 43 — 48 — ciit. per 100 Kt tz um 16— Kr.-,ie bis 53 — 41 — 46 — 52 — logramm -20 Heller nclusive Transportste hoher. uer und A ssecuranz. ..............— Pancsova J Újvidék Bezdán Kalocsa D.-Földvár 42-46 í 34-40 28 32 24 28 22-26 Szentes 50-56 Szeged j Zenta 1 Titel Mitrovicz 42-46 40-44 | 36-40 52-58 Temesvár 62 68 N.-Becskerek 42—46 +C 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, ralamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel waomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegryei bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák Átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben farméit búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna- menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben $8 Nógrád vármegyében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett* 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. if. 1. Unter „Tbeissweiasen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ isfsolcherJJWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Báeskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ¥) 1. Unter „Theissg-erste“ ist solche Gerste zu^verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem J durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde.
