A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. április-június (41. évfolyam, 75-145. szám)

1904-04-29 / 96. szám

A BUDAPESTI ÁRU- ES ERTEKTOZSDE Előfizetési árak évenkénts A tSzsde titkári hiva­talitól elvitetv* . . K 20.— Háihojs hordva. . . . „ 24.— Postán küldve . ... w 28.— Egye* példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WÁAREN­HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA, KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE, Megjelen ünnep-és vasárnap kivételével mindennap. J , Erseliems mit Atiünahme der Sonn- u.Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jäürlich: Loco Secretariat der Börse ......................K 20.— Ins Haas zugestellt . n 24.— Auswärts, pr. Post . n 28.— Einzelne Exemplare 20 H. ILI. évfolyam. Budapest, 1984. április 20. (péntek). 86. szám. Időjárás \ „7An_srhfln Witterung / bZep scüon Vízállás reggel 7 órakor V . Wasserstand 7 Uhr Früh } 1 m Hámérő reggel 7 órakor \ , 10 P0 Thermometer 7 Uhr Früh. / ' Légsúlymérő reggel 7 órakor ) 7fi8 w Barometer um 7 Uhr Früh / m A) Jif'ütÖ&Stfle« — Waarenbörse. I. Gahoinaneffiroiiek. — Getreide. Arak készpénzben 50 kilogrammonként. •— Preise netto Casse per SO Kilogramm, a) Készág'úu — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Bsíjca — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki .........Theiss .......................... Tiszavidéki ........Theiss.. .................... Fejórmegyei ........ Com. Fejér .............. Fejórmegyei _... Com. Fejér ... ...__ .IPestvidéki _ ..... Pester Boden.. _ _ j Pestvidéki .........Pester Boden............... Bánsági ..............Banater ..................... Bácskai ..............Bácskaer.................... Bácskai .............. Bácskaer.................... Szerb .........................Serbischer................... Bolgár ..................... Bulgarischer .............-----­-----­— — I!-----­_ __ 7 85 7 80 7 80 7 65 7 85 8 10 8 05 8 05 7 85 8 10 8 ­7 90 7 90 7 70 7 90 8 20 8 10 8 10 7 95 8 20 8 05 7 90 7 90 7 80 7 90 8 25 8 15 8 15 8 05 8 25 8 15 8 10 8 10 7 95 8 35 8 25 8 25 8 10 8 20 8 15 8 15 8 — 8 40 8 30 8 30 8 10 8 30 8 15 8 40 8 35 _ _-----­Rozs — Roggen .................... Származás, n 8 m és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Arfoiyam — Kurs Eafo — iíaíer ............. ... ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Vrfoiyam — Kurs K-tÓI K-ig - bis tói-von K-ig - bis Elsőrendű....................... Príma .............................. Középminőségü.............. Mittel .............................. 6 30 6 20 6 45 6 30 Elsőrendű ................. Prima...................... Középminőségü... ... Mittel ............. —_ 5 50 5 30 5 70 5 45 Árpa — «iersíe .................... *) /Takarmány, elsőrendű Futter, Prima ..............__ , másodrendű „ Sekunda ............. < Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss............ . j „ felsömagyar. „ Oberungar ......... ' „ dunántuli- „ Transdanub ....... 5 80 5 70 6 — 5 80 Tengeri — Mais .. ... .... _ \ Magyar, ó .............. Ungar., alt.............. j Magyar, új ............. Ungar., nen--------­! Román v. bolgár _ Rumän. o. bulg— ... i Szerb ........................ Serbisch................... j Cinquantin ............. Cinquantin .............. 1 Fehér .............. . _ Weisser ........ ........ 5 10 5 20 Köles — Hirse ........................ b) i-'sf 5 — 5 30 r*e. — Repcze — Keps _________ Terminwaare. Káposztarepcze ........ Kohlreps.................. | Réparepcze .............. Rübsen .................... 10 35 10 55 Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a lagmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbe­eső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat ! órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és leg­alacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börse­tages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor­gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld 6ru - Waare pénz - Geld iru - Waare 'Magyar buza — üng. Weizen 1904 április ... ... April .................__ _ _ _ ____ ____ ___ _ _------1-----­_ _ _ _ ... _ _ _ _____-----­-----­ESaza — Weizen ........................ 1' -- -- --------­1904 május ........ Mai .................... 1904 október.. _ Oktober _ ____ 7 89 7 90 7 85 .............................. 7 93 7 92 7 97 7 92 .............. .. 7 85 i 7 91 i 7 86 7 92 7 83 7 85 .. ... .................................... 7 89 7 87 7 91 ................. .........­7 85 7 91 7 86 7 92 í&©z.s — Stoggen ... 1904 május ___ Mai ................... 1904 október.. — Oktober ........ ... 6 55 6 54 .................................. .. ... 6 50 j 6 52 6 53 6 54 ........................ 6 52 6 54 6 53 .................................. Tengeri — Mais ......................... M 99 ...............— - --­1904 május ........ Mai ................... 1904 julius ... Juli ... ............. 1904 augusztus ... August .............. 5 06 5 09 5 06 5 07 .................... 5 22 5 21 5 23 5 20 5 21 ... _ 5 06 1 5 20 5 0? 5 21 5 06 ... 5 20 5 5 06 5 19 5 07 5 20 19 ............................. .............. — SHIaíer ____ ... ... ___ 1904 május ... ... Mai .................... 1904 október.. _ Oktober _ _ _ 5 21 5 23 .......................................... 5 50 5 53 ........................... ........ 5 22 5 50 5 23 5 51 5 50 5 51­5 49 5 50 ....................... .. . « M -----------------­üánosztareucze — Hohlreps 1904 auerusztus _ Au^iist__ ni jf 10 85 vaare. ’aare vorgej 10 95 j allene Schl * Felmondott áruk b e c) Haiapsdös*©. — Termi an előfordult kötések. — In gekündigter üsse. ^tagyür bnza — Ung. Weizen Teng ri — Mais . . ... ............... ■ia-pa — Serste -----------------­| »ma — weizen Közs — ítoggen ............. ....................... Zab — iíaíer m — Liquidation,# kurz Kátp.-repcze — Kohlreps ....... e. d) Lesa Imoló apfoäyamoik Slagya? bmza — Ungarischer Weizen-----­fiozs- Roggen .................... ‘’p rilis ........ ijus ........ 6 28 6 28-----------------------------------------------SSr-­5 22 5 20 iprilis ........ május ___ 7 85 7 81 II. i árpa — Gerste ........ ... .................... _ _ Tetsyp CilSsSr 21 lí r •i — äiäsäst ...................május........... Féle termények» — Día 5 05 verse Prodv Stäji.-fiiepoxe — Kotnireps .. ... - .. _. icte. — — 1 u — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin voraefallene Leszamoäi» árfolyam Liquidations­Kurs Származás, nem és minőség Eiöforcult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz - Geld áru - Waare péni-Geld áru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ......... Schweinefett _ Buda VidóL aesti . ... Budanester 64 — 64 50-----­-----­:i ............. . ............ Landfett ....... ........ 50 kg.-ként Szalonna ......... ... SpecJS .................... Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, luftgetrock. 4 stückig 9 9 n r> ° » ?* » ° rt Füstölt ............................. ... geräuchert ............................ .... — — — — — 52 — 54 50 52 50 55 — ..................................-----­-----­Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 50Ö grammonként. Indus. Sack, brutto fiir netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként fiSxilva . Boszniai, 1903. évj sKokv.-minőség— bosüiscne, 1903. Usance-Qualität­„ „ „ 100 drbos ____ „ „ 100 Stiick _ „ 85 ---- x . 85 „ .............................. 15 50 19 — 24 50 14 50 18 50 23 50 16 — 19 50 25 — 15 50 19 50 24 60 ...................-.......... ... _-----­_________ 3*llai*mesi ............. .Szerbiai, 1903. szokványmin .... serbische, 1903. Usance-Qu „ „ 100 drbos... ... „ „ 100 Stiick. » n 85 „ — ... „ „ 85 „ ilit. ..............— ... ............................... .................................. ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként ?§®ilvaiz .............. Pflansnenmus — Szláv Szerb oniai. .............. ... ... slavonisches 1903 serbisches 1903 .............................. 14 — 12 — 14 50 12 50 = r.: :::: r------­— — 60 kg.-ként A fuvar Seremag .............. Aieesaaten ........ dij 100 kilogrammonké Luczerna magyar 1903. évi... Luzemer ungarische 1903. _ Lóhere aprószemű 1903. évi _ Rothklee kleinkörnig 1903. _ „ középszemű 1903. évi.. „ mittelkörnig 1903. — „ nagyszemü 1903. évi _ , grobkörnig 1903. _ III. Hajózási ­at a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardíjtétel 16—20 fillérrel magasabb. — Nach Oy- Schifffra Sätze verstehen sich tör ist der Frachtsa Kr.-tói von | Kr.-.itr bis nclusive Transportste höher. ucr und A <isecuranz. .................... 46 — I 55 — 40 — | 43 — 46 — j 49 — 50 — | 56 — cht. per 100 Kilogramm i ',z um 16—20 Heller Pancsova Újvidék Bezdán 42-46 34 40 28 32 Kalocsa D.-Földvár Szentes 24 28 22-26 50- 56 Szeged 42-46 Zenta Titel Mitrovicz j Temesvár 40 -44 36-40 52-58 j 62-68 N.-Becskerek 42—46 •|C 1. „Tiszavidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel iiomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegryel bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának- s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyé­ben — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna­menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. „Tiszavidéki Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél- I keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett­3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. 1. Unter „Thelssweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Fester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte ies im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcherJWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar­gebieten geerntet wurde 5. Unter „Bácskaer Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ¥) 1. Unter „Ttieissg-erste“ ist solche Gerste zu"verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem •! durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welch© im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanwbisclie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durch­schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher j Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet vv'irde.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom